BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Donald Trump

A munkavállalók vámok nélküli megvédése

Trump kereskedelmi háborúja egy nemzetközi tragédia – véli Robert J. Shiller, a Yale Egyetem Nobel-díjas közgazdásza.
2018.10.01., hétfő 14:44

A II. világháború és különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 1947-ben történt aláírása óta az Egyesült Államok – mind a kormányzat, mind az amerikai lakosság – egyértelműen támogatta a szabadkereskedelmet.

Az amerikaiak egy számottevő kisebbsége – friss adatok szerint a lakosság 39 százaléka – helyesli Donald Trump elnök azon lépését, amellyel vámot vetett ki a külföldi országok termékeire. Úgy tűnik, Trump azt gondolja, hogy megváltozott a közhangulat, és azok a szavazók is, akik még ellenzik a vámokat, támogatni fogják majd az intézkedést.

Feltehetően nem téved ebben. Feltehetjük a kérdést: miért láthatjuk a közvélemény elégséges támogatását ahhoz, hogy Trump egy Amerika által kezdeményezett kereskedelmi háborút indítson el?

Ennek legvalószínűbb oka a munkahelyek bizonytalanságában gyökerezik, amit a szabadkereskedelem néha előidéz. Továbbá az igazságtalanság érzetében is kell a magyarázatot keresni, amely a vesztesek körében tapasztalható. A legtöbb ember nem adományokat akar kapni, hanem munkahelyet szeretne. Emiatt reagáltak ilyen kedvezően az amerikaiak a „Tegyük újra naggyá Amerikát!” szlogenre, és emiatt volt annyira közömbös a közvélemény a korábbi elnök, Barack Obama „Terjesszük ki a jólétet!” szlogenére (ezzel a kifejezéssel indokolta adóemelési elképzeléseit még a 2008-as elnökválasztási kampányban – a szerk.).

Ahogy azonban John Ruggie politológus 1982-ben megállapította,

a szabadkereskedelem csak akkor életképes politikailag, ha a kormányok beavatkoznak annak érdekében, hogy stabilizálják az állampolgárok anyagi helyzetét a lehetséges sokkokkal szemben.

Dani Rodrik közgazdász hasonlóképpen kimutatta, hogy a szabadkereskedelem szempontjából nyitott gazdaságok többet költenek méretükhöz képest a termékek és szolgáltatások biztosítására állampolgáraik számára. Más szóval, a nagyobb mértékű külkereskedelmi tevékenységet folytató országokat nem a kis állam jellemzi, hanem éppen fordítva.

A jövőbeli kilátások megítélése viszont a protekcionista törekvések és az importvámok emelkedése tükrében romlott a gazdasági szereplők körében
Fotó: AFP/Matthias Bein/dpa-Zentralbild/ZB

Mégis, az olyan programok, mint az amerikai Trade Adjustment Assistance, amely támogatást nyújt azoknak, akik a szabadkereskedelem miatt vesztették el a munkahelyüket, nem mindig élvezik a közvélemény támogatását. Ennek elsősorban az az oka, hogy ezek a programok a redisztribúcióhoz hasonlítanak. Ezenfelül ez a támogatás átmeneti jellegű. Az amerikai acéliparban a külföldi verseny miatt történő állásvesztés fájdalmasan tartós lehet, azonban nehéz azt elképzelni, hogy egy kormányzat évtizedeken át támogat elbocsátott dolgozókat.

A szabadkereskedelem támogatottságának újbóli megteremtése érdekében más módokat kell találnunk a munkavállalóknak a globalizált piac kockázataival szembeni megvédéséhez.

Szerencsére léteznek precedensek olyan állami redisztribúcióra, amely nem pénzbeli támogatás formájában történik. Amikor például egy kormány az adóbevételeket a közoktatásra költi, annak mindenki élvezi a hasznát.

Másik megoldás az lehet, hogy az állam egy olyan biztosítást (livelihood insurance) nyújt az embereknek, amely segíti a külkereskedelem miatti állásvesztés költségeinek fedezését. (A livelihood insurance megoldás alatt Shiller egy olyan állami támogatást ért, amelyet akkor fizetnek ki egy embernek, ha a szakmájában sok ember állástalan, vagyis egy meghatározott szintet meghalad a munkanélküliek aránya. A támogatás attól függetlenül jár, hogy az egyénnek van-e munkahelye vagy nincs. Ha valaki állástalan, de a szakmájában amúgy nincs nagy munkanélküliség, akkor nem jár a juttatás. Az elgondolás szerint ekkor kevésbé van szüksége a támogatásra, hiszen feltehetően talál majd munkát. Ha viszont akkor munkanélküli valaki, amikor nagy a munkanélküliség a szakmájában, valóban szüksége lehet támogatásra – a szerk.)

Ahogy a 2003-ban megjelent könyvemben (The New Financial Order) írtam, ez a megoldás ösztönözheti az emberek munkahellyel kapcsolatos kockázatvállalását, illetve a gazdasági növekedést.

Trump kereskedelmi háborúja egy nemzetközi tragédia. De happy enddel is végződhet, ha végül arra emlékeztet minket, hogy a szabadkereskedelem milyen kockázatot jelent az emberek számára, és emiatt javítjuk az őket segítő biztosítási mechanizmusokat.

Copyright: Project Syndicate, 2018

www.project-syndicate.org

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.