A kormány bevezette a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a mezőgazdasági termelők számára. Az erről szóló, április 30-i kormányrendelet szerint a tartósan vízhiányos időszakban – ami a belügyminiszter határozata szerint április 1-jétől fennáll Magyarországon – közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, vízjogi engedély nélkül is vételezhető víz öntözésre. Ez legfeljebb egy hónapig tarthat, ezalatt 120 milliméternyi, vagyis hektáronként 1200 köbméter víz juttatható ki, maximum százhektárnyi területre. A rendkívüli öntözést azonban be kell jelenteni a vízügyi hatóságnál. Egy hónapon túli öntözéshez egynyári öntözési engedélyt vagy vízjogi öntözési engedélyt kell kérni.
A kormány lépését az indokolja, hogy a már az év elején jelentkező csapadékhiány visszavetette egyes növényi kultúrák fejlődését, a várható terméskiesés pedig nagy károkat okoz. Az aszály elleni öntözés idején sem vízkészletjárulékot, sem vízszolgáltatási díjat nem kell fizetni, a rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentéséhez pedig nem kell szakhatósági állásfoglalást csatolni – emlékeztetett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A kamara összefoglalója szerint már eddig is fontos lépések történtek az öntözésfejlesztés érdekében. A gazdálkodók az eddigi öt év helyett már húsz évre is kaphatnak vízjogi üzemeltetési engedélyt, az engedélyeztetés pedig könnyebbé vált. Adminisztratív segítség, hogy a felszín alatti vízi létesítményekhez való hozzájárulás osztatlan közös tulajdonú földrészleteknél már tulajdoni hányad alapján mért arány szerint alakul. Az ötvenmilliárd forintos öntözésfejlesztési támogatás – amelyet eddig nem használtak ki teljesen az igénylők – határidejét meghosszabbították, a vissza nem térítendő támogatási kereteket pedig megduplázták, egyéni beruházás esetén egymilliárd, kollektív beruházásnál kétmilliárd forintra. Az elszámolható költségeket 20 százalékkal megemelték. Egy kormányhatározat alapján 2020-tól 2030-ig évi 17 milliárd forintot különítenek el vízgazdálkodási beruházásokra, ezáltal a NAK szerint a felszíni vizekből öntözhető területek közel félmillió hektárra nőhetnek. Meghosszabbították az öntözési idényt is, ezalatt a gazdálkodók kedvezményesen juthatnak öntözővízhez, az alapdíj 70 százalékát ugyanis átvállalja az állam.
„Előremutató döntés a rendkívüli vízhasználat lehetőségének bevezetése, és reméljük, hogy ezáltal általában is gyorsabbak lesznek az engedélyeztetések” – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. A száraz talajok lehetővé tették, hogy időben elvessék a tavaszi kultúrákat. Ezek közül a napraforgó vetése már befejeződött, a kukoricáé kétharmados készültségű. Az áprilisi esőknek köszönhetően ezek szépen ki is keltek, de kizöldültek az eddigi aszály miatt súlyos stresszt elszenvedő őszi vetések is. Ám a mélyebb rétegekben továbbra is súlyos a vízhiány, a keleti országrészben pedig egyenesen katasztrofális a helyzet.
