BUX 43,245.8
-0.96%
BUMIX 3,790.25
-0.48%
CETOP20 1,884.01
0.00%
OTP 9,140
-2.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.53%
-0.57%
-0.98%
ZWACK 17,350
-0.86%
-3.80%
ANY 1,545
-1.28%
RABA 1,130
+0.89%
+0.48%
-0.31%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.2
-0.53%
0.00%
-1.65%
0.00%
-0.68%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,886
0.00%
+0.78%
ALTEO 3,000
+1.69%
0.00%
-1.10%
0.00%
+1.79%
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
-3.80%
+2.12%
+0.25%
+9.56%
-0.76%
NUTEX 11.25
+2.27%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

A fenyegetéseknek is vannak következményei

Nem lehet kizárni azt a kockázatot, hogy a teljes világgazdaság külön kereskedelmi blokkokra bomlik fel.

Májusban Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy tíz napon belül vámot vet ki a Mexikóból származó importra, ha az Egyesült Államok déli szomszédja nem állítja meg a Közép-Amerikából érkező migránshullámot. Donald Trump fenyegetése szerint a vám mértéke 5 százalékról indulna, majd havonta 5 százalékponttal emelkedne egészen októberig, amikor már 25 százalék lenne. A bejelentés sokként hatott, különösen amiatt, hogy az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada egy hónappal korábban az amerikai elnök nyomására megállapodott az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény módosításáról. Az új, USA–Mexikó–Kanada-megállapodás (USMCA) ratifikálása ezzel veszélybe került. A Trump-adminisztrációnak az amerikai–mexikói határra érkező migránshullám csökkentését célzó, kapkodó erőfeszítéseiről már régóta heves közéleti viták folynak. Néhány napos mély bizonytalanság után Mexikó és az Egyesült Államok bejelentette, hogy megállapodásra jutottak, amely szerint Mexikó lépéseket tesz a migránshullám megfékezésére, az USA pedig nem vet ki vámokat.

Azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen lépéseket tesz Mexikó, részleteket nem közöltek, esetleg Mexikó olyan intézkedéseket jelentett be, amelyeket már hónapokkal korábban megígért.

Ennek ellenére Donald Trump – az 1938-as müncheni tárgyalásokról hazatérő Neville Chamberlain brit kormányfőt idézve – egy papírt lobogtatott az újságírók előtt, azt állítva, hogy Mexikó kötelezettséget vállalt az amerikai kérések teljesítésére. Az amerikai elnök egyértelművé tette: ha az illegális bevándorlás mértéke nem csökken az általa kívánt ütemben, beváltja korábbi fenyegetését.

Bár az USA végül nem vetett ki vámokat Mexikóra, Donald Trump fenyegetéspolitikája sokba került. A vámokkal való fenyegetés (amely hihetőnek tűnt) a globális kereskedelmi szabályok súlyos megsértése. A többi ország várható reakciója szinte biztosan gyengíti a globális rendszert, visszaveti a nemzetközi kereskedelmet és lassítja a világgazdaság növekedését.

Ami magukat a belengetett vámokat illeti, súlyosan erodálták volna az észak-amerikai autóipar és sok más szektor értékláncait, kontraproduktívvá téve őket.

Mivel a mexikói export 80 százaléka az Egyesült Államokba irányul, a hatás gazdaságilag lebénította, politikailag destabilizálta volna Mexikót, még kevésbé téve képessé az országot arra, hogy bármit is tegyen az illegális bevándorlás ellen.

Fotó: Getty Images

Az USMCA-jel szemben, amely célként a kereskedelmi ügyek kezelését jelölte meg, Donald Trump belengetett vámjai leplezetlenül arra kényszerítenék Mexikót, hogy oldja meg az Egyesült Államok helyett a bevándorlási problémákat. Más szóval, egy kereskedelmi fegyvert nem egy kereskedelmi kérdés kezelésére és nem is egy legitim szankciós rendszer részeként vetettek be (utóbbira példa lehet az Oroszországgal szembeni szankció a Krím 2014-ben történt törvénytelen annektálása miatt). A kereskedelmi szankciókat korábban ritkán alkalmazták végső eszközként olyan esetekben, amikor nem kereskedelmi jellegű kérdések kezeléséről volt szó.

Ez történt például a dél-afrikai apartheid rezsim esetében, amikor a kereskedelmi szankciók sikerrel jártak, mivel multilaterális támogatottságot élveztek.

Amikor kereskedelmi intézkedéseket válogatás nélkül vetnek be nem kereskedelmi jellegű célok elérésére, az egész kereskedelmi rendszert kár éri, amelynek mértéke hatalmas lehet. A Trump-adminisztráció azon megközelítése, hogy a vámokat bármilyen célok elérésére fegyverként veti be, más országokat is hasonló lépésekre sarkall, ami bizonytalanságot okozhat a nemzetközi kereskedelemben. Más országok protekcionista erőinek sincs okuk arra, hogy ne használják fel Donald Trump fenyegetéseit saját követeléseik alátámasztására egyéb, nem kereskedelmi jellegű vitákban.

A Világkereskedelmi Szervezet szabályainak amerikai megsértése miatt a többi országnak nem lesz érdeke, hogy preferenciális kereskedelmi megállapodásokról vagy további vámcsökkentésről tárgyaljon, mivel később, egy kierőszakolt újratárgyalás révén a korábbi erőfeszítéseik semmivé válhatnak. Minden kormányzatnak abból kell kiindulnia, hogy akár ellene is kivethet vámokat az Egyesült Államok. Miután az USA elég nagy ahhoz, hogy tönkretegyen sok kisebb gazdaságot, minden felelős kormányzatnak csökkentenie kell ezt a kockázatot.

A többi nagy ország, amely abban a helyzetben van, hogy kereskedelmi büntetőintézkedéseket vethet ki általa nem kedvelt államokra, most úgy érezheti, szabadon hozhat ilyen döntéseket. Az új vámokkal való fenyegetés elkerülhetetlenül ahhoz vezet majd, hogy a kisebb országok egy nagyobb állam mellett sorakoznak fel, vagy összefognak egymással, attól félve, hogy a fő frontvonalak közé kerülnek.

Nem lehet kizárni azt a kockázatot, hogy a teljes világgazdaság külön kereskedelmi blokkokra bomlik fel. Ha ez megtörténik, az minden államra nézve óriási költségterheket ró.

Ha ez nem lenne eléggé rossz hír, Donald Trump meggondolatlan fenyegetőzései egyértelműen felháborították a mexikóiak nagy többségét. Éveken át tartó ellenségeskedés után, az elmúlt három évtizedben Mexikó és az Egyesült Államok végre elkezdett közeledni egymáshoz, amiből mindkét ország hasznot húzott. Mexikó stratégiailag fontos az Egyesült Államok számára, mivel az egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, és azon két ország egyike, amellyel az USA határos. Egyes felmérések szerint a mexikóiak 84 százaléka úgy gondolja, hogy az ország lakosságának egységesen Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök mögé kellene állnia az Egyesült Államokkal szemben.

A jövőbe tekintve igen valószínűtlen, hogy az Egyesült Államokba érkező migránshullám mértékével Donald Trump elégedett lesz. Az USA az 1950-es évek óta tesz sikertelen lépéseket a hivatalos papírok nélkül érkező bevándorlók számának csökkentése érdekében. Az Európai Unió is azzal küzd, hogy megállítsa a Közel-Keletről és Afrikából érkező migránsok és menekültek beáramlását.

Ha az Egyesült Államok és az EU nem tudja ezt a helyzetet kezelni, milyen alapon lehet azt feltételezni, hogy Mexikó képes rá? De még ha Mexikónak sikerülne is csodát tennie, a világgazdaság, a kereskedelmi rendszer és Amerika globális helyzete már károkat szenvedett el, méghozzá nagyokat. Donald Trump kinyitotta Pandora szelencéjét, nekünk pedig együtt kell élnünk azokkal az erőkkel, amelyeket rászabadított a világra.

Copyright: Project Syndicate, 2019

www.project-syndicate.org

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek