Gyors válasz a munkaerőpiac kihívásaira

Az Ipar 4.0 élre törő innovációi, a gazdaság és az ipar folyamatos átalakulása azonnali reakciót vár el a társadalomtól és a munkaerőpiac szereplőitől. Ha a piacnak égető szüksége van képzett munkaerőre, akkor a felnőttképzésre tud támaszkodni, ugyanis az képes továbbfejleszteni vagy átképezni a már meglévő munkavállalókat, az inaktívakat és az állást keresőket is. Ez a lehető leggyorsabb megoldás, az iskolarendszerű szakképzés és a felsőoktatás csak hosszabb, néhány évnyi távlatban adhat választ a munkaerőpiaci kihívásokra.

Bár időnként még a szakértők is beleesnek a hibába, hogy összemossák a két fogalmat, azonban a felnőttképzés és a szakképzés nem összekeverendő.

A felnőttképzésbe, a felnőttkori tanulásba beletartozik a vállalati képzések teljes köre is, a szakági továbbképzések (például pedagógus, egészségügyi, szociális területek), az átképzések, a hatósági képzések, a mesterképzés, a felzárkóztató képzések (azokon belül az inaktívak munkaerőpiaci integrációja szempontjából kiemelt fontosságú alapkompetencia-fejlesztő képzések), a készségfejlesztő tréningek, de ugyanúgy a nyelvi képzések is. Az utóbbi egyre hangsúlyosabb, hiszen van egy olyan generáció a mai munkaerőpiacon, amely már nincs iskolapadban, és nem is szándékozik visszatérni, azonban a munkája során szüksége lenne nyelvtudásra. Az élethosszig tartó tanulás területén a szakmai, munkaerőpiaci szempontból releváns tartalmak egyre könnyebb elérhetőségének köszönhetően növekszik az e-learning, de a nonformális képzések és az informális tanulás jelentősége is.

A felnőttképzés egyik legnagyobb előnye, hogy gyorsan, a piaci igényekhez alkalmazkodva kínál megoldásokat. A rendszer szerves részei a különböző továbbképzések, amelyek az élethosszig tartó tanulás egyre erősödő trendjének alapját képezhetik. Ez nem feltétlenül az iskolapadba való visszatérést jelenti, sok esetben az utazással töltött idő hasznos eltöltésén alapszik. A gazdaságilag kiugróan fejlett észak-európai és távol-keleti országokban a társadalom meghatározó hányada felnőttként is aktív résztvevője a tanulásnak.

A koreaiak például életük során legalább egy kurzust elvégeznek a munka mellett távoktatásban, ráadásul úgy, hogy a tanulásra döntően a tömegközlekedési eszközökön eltöltött időt használják.

Egy elismert nemzetközi HR-szervezet felméréséből – amelyben 1189 munkavállalót és 150 vezetőt kérdeztek meg – kiderült, hogy az Y generáció 91 százaléka vallja, hogy egy helyen maximum három évig szándékozik dolgozni. Ez leginkább azért érdekes, mert így a munkavállalók egész karrierútjuk során akár tizenöt munkahelyen is megfordulnak. A gyakori munkahelyváltás miatt is felmerül a folyamatos képzés és átképzés igénye, ugyanis az új pozíciók gyakran további ismeretek elsajátításának kényszerével járnak.

A versenyképesség fokozásának elengedhetetlen feltétele a szakképzett munkaerő, amelynek jelentőségét hazánkban is felismerték.

A szakképzés iskolai rendszerben, több év alatt kínál lehetőséget új ismeretek elsajátítására. A kormány által 2019 tavaszán elfogadott Szakképzés 4.0 rendszerének legfontosabb feladata, hogy megfeleljen a negyedik ipari forradalom kihívásainak, új struktúrája által csökkentse a lemorzsolódást és új ösztöndíjrendszerrel támogassa a tanulók eredményességét. Az informális és nonformális színtérrel is rendelkező felnőttképzésről is szól érintőlegesen a szakképzési stratégia, azonban a közeljövőben indokolt lehet – a terület nagysága és hasznossága miatt – külön dokumentumban áttekinteni a felnőttképzés, az iskolarendszeren kívüli képzés sokszínű, a vállalati képzési rendszerhez illeszkedő, módszertani szempontból is számos értéket hordozó feltételrendszerét, a munkaerőpiaci beágyazódását, céljait, feladatait és a támogatási politikáját.