Fókuszban a digitális átalakulás
November végén a családok többsége elkezd készülődni a karácsonyra. Amellett, hogy sok családban a különböző digitális eszközök ajándékozásának is a karácsony az egyik legfontosabb időszaka, az elmúlt években egyre kiemelkedőbb szerep jut a karácsonyi meglepetések interneten keresztüli megvásárlásának.
A kiskereskedelemben évek óta az árucikkek széles körére kiterjedő csomagküldő, internetes üzlettípus fejlődik a legdinamikusabban, 2013 óta évente átlagosan 30 százalék felett. Ezen a területen az átlagos havi forgalom az október–decemberi időszakban mintegy másfélszerese az év első kilenc hónapjára jellemzőnek, amihez a karácsonyi akciók is hozzájárulnak (például novemberben a Black Friday).
Ez a tendencia két folyamat együttes hatásának az eredménye. Az egyik a lakosság vásárlóerejének bővülése, amihez hozzájárultak az elmúlt évek kedvező gazdasági folyamatai, ideértve a keresetek gyors ütemű növekedését is.
Az e-kereskedelem dinamikus bővülésének másik fontos tényezője a digitalizáció rohamos fejlődése. Az internethasználat szerves része mindennapjainknak,
2018-ban a 16–74 éves lakosság 69 százaléka napi szinten böngészte a világhálót.
A felmérést megelőző három hónapban e korosztály 29 százaléka vásárolt az interneten keresztül, arányuk az évtized eleje óta mintegy háromszorosára nőtt. A vállalkozások mintegy kétharmadának van honlapja, s ezek 30 százaléka biztosít online megrendelési lehetőséget.
A hétköznapokban is tetten érhető dinamikus fejlődés ellenére a digitális gazdaság és a társadalom fejlettségét tekintve Magyarország több vetület tekintetében elmarad az uniós átlagtól. Ezek közé tartozik a versenyképességet is jelentősen javító tényezők, például a digitális technológiák vállalati alkalmazásának és a digitális közszolgáltatásoknak a bővülése, ugyanakkor a digitális készségek fejlesztése terén is kihívások elé nézünk.
Az internethez való hozzáférés vagy a IKT-szakemberek tekintetében azonban már jól áll az ország. A vezetékes széles sávú internetkapcsolat minősége hazánkban kiemelkedő: a nagy sebességű és a szupergyors hálózatok lefedettsége és használata jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Az IKT-szakemberek az uniós átlaghoz hasonló mértékben vannak jelen hazánkban a foglalkoztatottak között (3,6 százalék), a diplomásokon belüli arányuk (4,3 százalék) pedig átlag feletti.
A digitalizáció terjedésének elengedhetetlen alapja, hogy a világháló minél szélesebb körben elérhető legyen.
Ezt a célt szolgálja az internet-előfizetés áfájának csökkentése és a Digitális jólét alapcsomag. A digitális fejlődéshez kapcsolódó programok, ideértve a Mesterséges Intelligencia Koalíció tevékenységét is, a szakpolitikák és a gazdaság, valamint a kutatói szféra olyan együttműködését valósítják meg, amellyel az ország sikeresen készülhet fel a digitális transzformációra.
Számos területen születtek már biztató eredmények, például az innovatív startupokba befektetők adókedvezményt igényelhetnek, digitális szakpolitikai stratégiák készültek (például oktatási, startup-, exportfejlesztési, gyermekvédelmi stratégia).
Ezek közül a 2016-ban elfogadott Digitális oktatási stratégia célja, hogy az oktatási rendszer minden szintjén új szemléletű, a digitális kor kihívásainak megfelelő oktatási környezetet teremtsen.
A jövőre vonatkozóan is számos célkitűzés született. Stratégia készül az agrárium digitális fejlesztéséről azzal a céllal, hogy az új technológiák segítségével növeljék a termelékenységet. Küszöbön a Digitális egészségipar-fejlesztési stratégia elfogadása, ezzel egyrészt az egészségtudatosságot és az egészségügyi ellátások hatékonyságát növelnék a különféle digitális eszközök használata révén, másrészt az egészségipar digitális innovációját kívánják elősegíteni.
Az adatforradalom és a digitális kor a jelenségek mérése, a statisztika számára szintén teremt új lehetőségeket. Hazánkban is egyre több statisztikaiadat-gyűjtést váltanak ki az adminisztratív adatforrások, és a big data adatforrások felhasználására is egyre több program indul.
A Központi Statisztikai Hivatal több nemzetközi projektben vesz részt, és folyamatosan méri a bevonható adatforrások körét. A statisztikai adat-előállítási folyamat megújításával kapcsolatban is meghatároztunk stratégiai célokat, ilyen a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia alkalmazása.
A digitális átalakulás kihívásának való eredményes megfelelés közös érdek, a gazdasági növekedés és a versenyképesség kulcsfontosságú eszköze.
