BUX 39,256.26
-1.14%
BUMIX 3,747.98
-0.85%
CETOP20 1,747.54
-2.59%
OTP 8,152
-4.48%
KPACK 3,100
0.00%
-0.92%
-14.15%
+1.18%
-0.20%
ZWACK 18,650
+0.81%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,100
-2.22%
-3.14%
-2.40%
-2.52%
-1.93%
OPUS 166.6
-1.42%
-5.83%
0.00%
0.00%
+2.63%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,932
-0.61%
DELTA 38.95
-2.38%
ALTEO 2,370
-1.66%
0.00%
-1.52%
EHEP 1,000
-4.76%
-0.83%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.83%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
-3.60%
0.00%
-3.93%
-2.82%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+2.78%
NAP 1,238
-0.16%
0.00%
-3.10%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Új év – új várakozások

Az adórendszert érintő változtatások amellett, hogy hozzájárulnak a gazdaság hosszú távú növekedéséhez, kedvezően befolyásolják a hazai folyamatokat.

Az új év kezdetén gyakran végiggondoljuk, hogy az elmúlt időszak döntései, folyamatai nyomán merre tartunk, milyen kihívások elé nézünk, új célokat tűzünk ki magunk elé akár magánemberként, akár egy közösség, egy nemzet tagjaként.

Ehhez hasonlóan – nem csak az új évhez kötődve – a statisztikusok is megfigyelik és elemzik a lezajlott folyamatokat, visszacsatolnak, és objektív képet adnak ahhoz, hogy megalapozott döntések születhessenek a jövő céljainak elérése érdekében.

A hazai GDP növekedési üteme 2013 óta évről évre meghaladja az Európai Unió átlagát. 2019 harmadik negyedévében uniós szinten is kimagasló dinamikával bővült a magyar gazdaság, az első három negyedévben összességében 5,1 százalékkal, miközben az Európai Unió, és különösen az eurózóna ennél lényegesen szerényebb, nagyjából harmad-, illetve negyedakkora teljesítménybővülést produkált.

A hazai növekedés széles bázison valósult meg, a GDP felhasználási oldalának, a háztartások fogyasztásának és a beruházásoknak, valamint a külkereskedelemnek a húzóereje a termelési oldal csaknem minden ágának expanzióját eredményezte. A költségvetési és a monetáris politika pedig támogatja az egyéb szakpolitikai intézkedéseket.

A gazdaság hosszabb távú növekedési kilátásait tovább javítja a fegyelmezett költségvetési politika, valamint az uniós összehasonlításban közepesnek tekinthető, GDP-arányos államadósság, amely 2012 óta csökkenő pályán van.

A tartós gazdasági növekedést szakpolitikai intézkedések sora segíti, ilyen a munkavállalók és a munkáltatók adó-, járulék- és adminisztratív terheinek csökkentése is.

Az adórendszert érintő változások támogatják a fogyasztás és a beruházások bővülését, az egyes elemek finomhangolásai már rövid távon is igazolható eredményeket hoznak.

Fotó: Shutterstock

A lakosság vásárlóerejének növekedését a kedvező munkaerőpiaci folyamatokon kívül a munkát terhelő adók csökkentése, adókedvezmények bevezetése és bővítése is támogatta. Ennek ellenére hazánkban a munkajövedelmek adóterhelése még mindig magasabb, mint az uniós átlag, ám egyes csoportoknál – köztük a családok egy részénél – már kedvezőbb annál.

A családi kedvezménnyel számolt reálkereset 2010 és 2018 között átlagosan 47 százalékkal emelkedett. A több gyermeket nevelők támogatása kiemelt szerepet kap: ugyanebben az időszakban a két, illetve a három vagy annál több gyermekről gondoskodók körében nagyobb mértékben, 59, illetve 76 százalékkal nőtt a reálkereset.

2019-ben a kétgyermekes családok adókedvezménye emelkedett tovább, 2020-tól a négy vagy több gyermeket nevelő anyák a munkajövedelmük után mentesülnek a személyijövedelemadó-fizetés alól, júliustól pedig a családi kedvezmény már az új, egységes társadalombiztosítási járulék teljes mértéke után is érvényesíthető lesz.

Az idősebb generáció foglalkoztatását támogató tb-járulék-mentesség kiterjesztése az összes dolgozó nyugdíjasra – a munkaerőhiány enyhítése mellett – a vásárlóerejük növelését is segíti. A gazdaságilag aktív népesség legidősebbjei, a 65–74 évesek korcsoportjába tartozó nyugdíjasok foglalkoztatottsága a legfrissebb adatok szerint 7,1 százalékra nőtt.

A vállalkozások versenyképességének biztosítása érdekében elengedhetetlen a működési feltételeik folyamatos javítása. 2017-től 9 százalékra csökkent a társaságiadó-kulcs – ez az unióban máig a legkedvezőbb érték –, és ekkor csökkentette a kormány első ízben a munkáltatók által a munkabérek után fizetendő szociális hozzájárulási adót is.

2020-tól tovább csökken a kisvállalati adó és a minimum-járulékalap, kiszélesedik a fejlesztésiadó-kedvezmény igénybevételének lehetősége, és – előre meghatározott reálkereset-emelkedés esetén – várhatóan tovább csökken a szociális hozzájárulási adó is.

A vállalkozások előnyös adó- és járulékfeltételei kedvezőbb beruházási környezetet teremtenek, és az ország tőkevonzó képességét is erősítik. A GDP-arányos beruházási ráta 2018-ban meghaladta a 20 százalékot, és 2019-ben tovább erősödhetett. A beruházások volumene 2017-től minden negyedévben kiemelkedően nőtt, 2019 első kilenc hónapjában összességében 18 százalékkal.

Az utóbbi negyedévekben a versenyszférában megvalósuló beruházások felfutása a termelői kapacitások bővülését, és ezáltal további kedvező növekedési pályát vetít előre. Ehhez járul hozzá a Magyar Nemzeti Bank által bevezetett Növekedési hitelprogram fix és a Növekedési kötvényprogram is.

Az adórendszert érintő változtatások amellett, hogy hozzájárulnak a gazdaság hosszú távú növekedéséhez, már rövid távon is kedvezően befolyásolhatják a hazai folyamatokat mikro- és makroszinten is, és további fontos hatásuk, hogy fehérítik a gazdaságot.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek