BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Miként kellene kezelni a koronavírus-válságot?

A járvány tovább fog terjedni, ami arra kényszeríti az unió tagállamait is, hogy a gazdaság kárára közegészségügyi intézkedéseket fogadjon el.

Úgy tűnik, hogy a koronavírus most Nyugat felé terjed. Kínában, ahol a vírus először megjelent, a fertőzések száma csökken, miután a hatóságok radikális intézkedéseket hoztak, amelyek több mint két hétre leállították a gazdaságot. Az Egyesült Államokban és Európában a járvány okozta sokk azonban még csak most kezdődik, az új fertőzések számának gyors emelkedése súlyos gazdasági problémák veszélyét vetíti előre.

Ez a kockázat különösen az eurózóna esetében tekinthető nagynak, félő, nem lehet megakadályozni, hogy a súlyos gazdasági lejtmenet válságba csapjon át.

Természetesen a járvány közvetlen pénzügyi következményei kezelhetőnek tűnnek. Még a járvány által leginkább sújtott Olaszország is képes arra, hogy az uniós költségvetési szabályok megsértése nélkül növelje az állami kiadásokat a járvány megfékezését célzó intézkedésekre.

Ha ezek a költségek elszállnak – ami valószínűnek tűnik –, az Európai Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy támogatást nyújtson Olaszországnak azon túlmenően is, hogy engedélyezi a római kormánynak a nagyobb deficitet.

Az EU működéséről szóló szerződés 122.2 cikke szerint az Európai Tanács pénzügyi támogatást nyújthat a „súlyos, rendkívüli események okozta nehézségekkel” küzdő tagállamoknak. Ezt az eljárást most aktiválni kellene.

A járvány valószínűleg tovább fog terjedni, ami arra kényszeríti a többi uniós tagállamot is, hogy a gazdasági tevékenységek kárára közegészségügyi intézkedéseket fogadjon el, ami különösen a közlekedést és a turizmust fogja érinteni.

Az ellátási láncok sérülni fognak, nemcsak a kínai exportgépezet átmeneti leállása, hanem az európai nehézségek miatt is.

Sem a kamatcsökkentéseknek, sem az új állami kiadásoknak nincs sok eredményük az ilyen sokkok rövid távú hatásainak ellensúlyozásában.

A súlyosabb problémák valószínűleg a pénzügyi rendszerből fognak eredni. Miközben sok cég gyorsan vissza tudja fogni a termelést, a katasztrófamódozat működtetése is költséggel jár. Európában, ahol a munkaerőköltségeket nem lehet rövid távon csökkenteni, ez a helyzet különösen súlyos problémákat okozhat.

Fotó: Shutterstock

Szerencsére a legtöbb EU-tagállamban működik valamilyen rendszer arra, hogy az állam fedezze azoknak a munkavállalóknak a bérét, akik átmenetileg feleslegessé váltak a munkaadó hatáskörén kívül eső okokból. Ha alkalmazzák ezeket a mechanizmusokat, nem valószínű, hogy hosszú távú visszaesés következik be a fogyasztásban.

Két lehetséges fejlemény azonban recesszióba lökheti az eurózónát. Az egyik ilyen tényező a világkereskedelem nagy fokú lassulása, amellyel szemben kevés ereje van fellépni az EU-nak. A másik tényező pedig a beruházási szint visszaesése, amelynek megakadályozása ellen fel tud és fel is kell fellépnie.

A legutóbbi eurózóna-válság azt mutatta, hogy a beruházások óriási mértékben visszaesnek, amikor a pénzügyi rendszer működése leáll.

Mivel Európában a pénzügyi rendszer bankközpontú, a koronavírus-járvány okozta válsággal szembeni fellépés kulcsa a bankszektor egészségének megőrzése.

Ezért egy megfelelően célzott bankfelügyeleti válasz kiemelt fontosságú. A bankfelügyeleti hatásköröknek az Európai Központi Bankhoz való áthelyezése azt eredményezte, hogy a kereskedelmi bankok hitelpolitikája szigorúbbá, szelektívebbé vált.

Miközben ez csökkentette a banki kockázatokat, a szigorú hitelezési standardok a közegészségügyi intézkedések által előidézett súlyos gazdasági helyzet esetén büntetik az amúgy hitelképes cégeket, amelyeknek éppen átmeneti veszteségeket kell kezelniük.

Az olasz kormány pénzügyi támogatást nyújt a zárlatok által közvetlen hátrányt szenvedő cégeknek. Ha azonban a válság tovább terjed, a veszteséges szektorok száma növekedni fog. A kormányzatok nem tudják majd az összes céget pénzügyileg támogatni.

A bankok sokkal többet tehetnek, de csak akkor, ha elnézők lesznek a rosszabb pénzügyi mutatók láttán. A felügyeleti hatóságoknak lehetővé kellene tenniük, sőt bátorítaniuk kellene ezt a megközelítést. Az elnéző megközelítés – kiegészülve az automatikus, az európai társadalombiztosítási rendszerbe beépült fiskális stabilizátorokkal – jóval többet érhet a válság kockázatainak csökkentésében, mint a mikroszkopikus jellegű kamatcsökkentések.

További költségvetési élénkítésre csak abban a nem valószínű esetben lenne szükség, ha a gazdasági zavarokat nyomott kereslet követné.

Az eurózóna költségvetési szabályai nem gördítenek akadályokat egy ilyen politikai mix elé, mivel elég rugalmasak ahhoz, hogy engedélyezzenek átmeneti költségvetési hiányokat, amelyek az alacsonyabb adóbevételekből vagy a rendkívüli helyzet által sújtott szektoroknak nyújtott költségvetési támogatásból származnak.

Egy súlyos sokkra az állami hatóságoknak reagálniuk kell. Ebben a helyzetben azonban nem valószínű, hogy a megszokott makrogazdasági eszközök működnek. A jegybankoknak és az állami hatóságoknak ezt el kell magyarázniuk a közvéleménynek, és a közegészségügy, a háztartások jövedelme, valamint a pénzügyi rendszer védelmének kevésbé látványos feladataira kell fókuszálniuk.

Copyright: Project Syndicate, 2020

www.project-syndicate.org

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek