Egyensúlyozás a Gellért-hegy tetején
Az egyensúlyi állapot pszichológiai értelemben annyit jelent, hogy a változó viselkedési tendenciák között harmonikus a viszony, azaz tulajdonképpen a szélsőséges viselkedés hiányát jelzi. Legalább ilyen fontos a szerepe gazdaságban is, a mikroökonómiában, a vállalati pénzügyekkel összefüggésben, de különösen a komplex beruházások előkészítése és megvalósítása terén.
A Gellért-hegyi sikló tervezése kapcsán több mint száz esztendő kellett ahhoz, hogy ez az egyensúly kialakuljon, és minden feltétel adottá váljon ahhoz, hogy a hiánypótló beruházás megvalósítása belátható közelségbe kerüljön.
Pedig a Gellért-hegy már a 19. század közepe óta a várostervezők kedvelt témája:
már Széchenyi is ide képzelte el az Üdvlelde fantázianevű nemzeti emlékhelyet,
majd emlékművek egész sorát tervezték ide.
A hegy megközelíthetőségének megoldására a kezdetektől kézenfekvőnek ígérkezett a sikló megépítése. Már 1904-ben kész tervek voltak a beruházásra, a budavári sikló mintájára, ám az építkezés végül – anyagi okok miatt – nem kezdődött meg. A sikló megépítésének szándéka csak több évtizeddel később jelent meg újra, ám a megvalósítás azóta is várat magára.
Ennek oka, hogy a sikló megépítése jogi és műszaki szempontból egyaránt rendkívül komplex fejlesztés, hiszen Budapest és egész Magyarország egyik legfrekventáltabb helyszínéhez teremtene új, kötött pályás közlekedési kapcsolatot. Eközben a projekt sorsát – teljesen érthető módon – mindig is fokozott érzékenységgel kezelte minden érdekelt fél.
Nem kell messzire nézni a Gellért-hegy tetejéről, hogy lássuk, hová vezet, ha egy ilyen kitüntetett figyelmet kiváltó ügyben a fejlesztőknek nem sikerül megtalálniuk az egyensúlyi pontokat.
Pedig a helyzet régen megérett a cselekvésre: miközben a hegy tetején az omladozó Citadella vár jobb sorsára, az elmúlt években az alatta elterülő városrész élhetősége is romlik, részben a turizmus robusztus növekedése következtében. Hiszen
az idegenforgalmi szezonban naponta átlagosan 350-400 turistabusz is megfordul a Gellért-hegy erre alkalmatlan közúthálózatán.
Világossá vált azonban az is, hogy a beruházás csak oly módon valósítható meg sikerrel, ha képes egyszerre szolgálni az ország, a főváros, a környezetvédelem és a helyben élők érdekeit. A projekt egyúttal óriási lehetőség, hiszen egy olyan fejlesztés megvalósítására kínál lehetőséget, amely fenntartható módon járul hozzá a modern, 21. századi Budapest képének a formálásához, miközben még vonzóbb városi destinációvá emeli a fővárost a világ turisztikai térképén.
Az elmúlt két évben egy konfliktusokat sem nélkülöző változásmenedzsment keretében sikerült felgyorsítani az előkészületeket, ennek jegyében pedig a területileg illetékes városrész vezetése által megfogalmazott környezetvédelmi elvárások is teljes egészében bekerülhetnek a műszaki tervekbe.
A sikló révén a Gellért-hegy úgy kapcsolódhat be a város vérkeringésébe, hogy
akár teljes egészében lehetővé válik a városrész közútjait megterhelő turistabuszok kitiltása.
A közlekedés teljes átalakítása révén a hegy megközelíthetősége oly módon válhat egyszerűbbé és gyorsabbá, hogy közben jelentős zöldterület válik visszanyerhetővé, és a városrész levegőminősége is javulni fog, egyúttal új, izgalmas attrakció nyílik az idegenforgalom számára.
A modern várostervezés elveinek átültetése a gyakorlati tervekbe végül képes volt konszenzust, egyfajta törékeny egyensúlyt kialakítani a Gellért-hegyi sikló építése körül. Ma a kormány, a Fővárosi és a Budavári Önkormányzat vezetése is támogatja a beruházást, hiszen felismerte a jelentőségét.
Egyetlen aktor sem veszélyezteti a széles körű konszenzust, azaz a pszichológiai értelemben vett egyensúlynak megfelelően senki nem viselkedik szélsőségesen.
A beruházás kivitelezésének megkezdése a következő hetekben-hónapokban pedig azt is megmutatja majd, hogy az építő szándék és a teljes körű szakmai támogatottság elegendőnek bizonyulhat-e egy ilyen fontos, hiánypótló beruházás megvalósításához 2020-ban Magyarországon.
