BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Nem elég csak a falakat erősíteni

Nem elég a technológia erőteljes fejlesztése. Hatékony alkalmazásuk feltétele ugyanis a szoftver, a tudás és a képességek fejlesztése.

A vár ereje nem a falakban, hanem a védők lelkében van – ez a Gárdonyi Géza-idézet jutott eszembe, amikor egy, az IMD frissen megjelent digitális versenyképességi listájáról szóló vita kapcsán azt az érvelést hallottam, hogy sokkal jobb eredményt kellene elérnünk az ilyen listákon, hiszen hatalmas összegeket fordítunk a digitális technológiák létrehozására.

A vitát az váltotta ki, hogy az IMD svájci versenyképesség-kutató intézet 63 országot rangsoroló listáján csak a 47. helyre kerültünk (Világgazdaság 2020. október 2., 8. oldal – a szerk.).

Persze önmagában az elköltött összeg nagysága, azaz az „inputráfordítás” még nem mond sokat arról, hogy úgy költjük-e el a pénzt, hogy annak az eredménye, mérhető hatása – outcome-ja – a lehető legnagyobb legyen. Hiszen a mennyiség nem méri a minőséget, a pénzfelhasználás hatékonyságát, eredményességét.

Erre az IMD digitális versenyképességi elemzése és az Európai Unió Digitális Gazdaság és Társadalom kutatása (DESI index) egyaránt rámutat.

Mindkét elemzésben jók a pozícióink a digitális technológiák létrehozása tekintetében.

Például az IMD-elemzésben erre a mutatócsoportra a 39. helyen vagyunk, miközben az átfogó digitális versenyképességi rangsorban már csak a 47. hely a miénk. Az átfogó DESI index alapján 2020-ban a 27 ország között a 20. helyre kerültünk. A széles sávú internet elérhetősége tekintetében viszont a 10., az 5G-felkészültség tekintetében pedig az előkelő 3. hely a miénk.

Nyilvánvaló tehát, hogy a technológiák kiépítettségében elmaradásra nem panaszkodhatunk, ami igazolja azt a véleményt, hogy a technológiára nem sajnáljuk a pénzt. De akkor miért gyengék az általános pozícióink?

A válasz egyszerű:

nem elég, ha a technológiákat erőteljesen fejlesztjük. Hatékony alkalmazásuk feltétele ugyanis a szoftver, a tudás, a képességek, az alkalmazkodásra való készség megléte.

Igaz ez a társadalom minden szintjén, az állam, a vállalkozások és az állampolgárok esetén, de még regionálisan is. Nézzük meg néhány, a tudásszinttel és a készségekkel kapcsolatos mutatóra elért helyezésünket!

Az Eurostat elemzi az általános digitális képességeket és az alkalmazáshoz szintén szükséges problémamegoldó képességet korcsoportos bontásban. A 2019. évi adatok szerint nálunk a 25–64 éves korcsoportban, illetve a 16–24 éves korcsoportban legalább alapfokú, illetve annál magasabb szintű digitális képességgel 53, illetve 68 százalék rendelkezik. Az EU27 átlagértékei 58 és 80 százalék.

Ha a V4-országok, illetve néhány fejlett, versenyképes ország adatait összevetjük, látszik, hogy a magyarnál rosszabb érték az unió 27 országát tekintve a 25–64 évesek körében hét, a 16–24 évesek körében pedig három országban van. Az adatok azt bizonyítják, hogy gyenge pontunk a technológiát alkalmazni képes tudásszint megléte még a fiatalabb korosztály esetén is.

Nem vigasztalhat bennünket az, hogy a 25–64 éves korcsoportban a lengyelek még nálunk is gyengébb eredményt mutatnak fel. Az elérendő célként kijelölt Ausztria jelentősen elhagy bennünket mindkét korcsoportban.

Az új technológiák alkalmazása mentális kérdés is: nyitottságot, érdeklődést, motiváltságot és mindenekelőtt problémamegoldó készséget igényel. Nézzük, hogyan állunk ez utóbbi tekintetben.

A magyar értéknél rosszabbat az EU 27 országa között a 25–64 éves korcsoportban hat, a 16–24 éves korcsoportban két ország kapott. Ez az adatunk különösen gyenge mindkét korcsoportnál, a táblázatban szereplő országok között a mi pozíciónk a legrosszabb.

Fotó: Shutterstock

Pedig a digitalizáció változtatással is jár, ami megoldandó problémákat vet fel a cégeken belül, de általában a társadalomban, a közösségekben is. Az osztrák adatok erre a mutatóra is messze jobbak, mint a magyarok. A lakosság akkor tudja használni a digitális kormányzás szolgáltatásait, ha egyrészt azok felhasználóbarát módon állnak rendelkezésre, másrészt ha megvan a tudás, a képesség a használathoz.

Az átlagember, amikor az ügyeit akarja elintézni, gyakran találkozik azzal, hogy a szolgáltatások nem elég széles körűek vagy nem felhasználóbarátak. Tipikus jelenség, hogy olyan adatokat, papírokat is bekérnek a hatóságok, amelyeket már korábban is bekértek.

Bizonyos ügyek intézéséhez továbbra is többpéldányos űrlapokat kell kitölteni, és ha el is fogadják beszkennelve, nagyon gyakran még postán is fel kell adni a kitöltött űrlapokat az eredeti aláírással. Ezt érzékeltetik a digitális közszolgáltatásokat jellemző mutatóink.

Az e-kormányzás tekintetében a 27 európai uniós ország között a 23. helyen vagyunk. Azon internethasználók közül, akiknek 2019-ben valamilyen ügyet kellett állami intézménnyel elrendezniük, kevesebb mint 60 százalék tette azt online formában.

Ezzel az EU27 között a 19. helyen vagyunk. Az élen közel száz százalékkal Finnország található. Az állami online rendszerek felhasználóbarátsága tekintetében pedig a 22. hely a miénk. A cégek esetén a digitális technológiák termelésirányítási és döntési rendszerekbe épített használatára még rosszabb a pozíciónk:

a 27 ország között az utolsó előtti, 26. helyen vagyunk.

A digitalizáció csak rendszerszintű gondolkodással hozhat jó eredményeket. Hiszen egy olyan rendszernél, amelyben az elemek egymással kölcsönös összefüggésben vannak, az egyes elemek kiemelt fejlesztése nem hozza magával a teljes rendszer harmonikus fejlődését. A feladat ezért – ahogyan az a digitális ökoszisztéma összefüggő elemeiről szóló ábrán látható – a gyenge pontok, a problémás területek, a tudáshiány keresése és megoldása. Ez segít abban, hogy ne csak a falak, hanem a lelkek is erősek legyenek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek