BUX 55,278.42
+0.04%
BUMIX 4,412.25
+0.45%
CETOP20 2,413.74
0.00%
OTP 19,055
+0.37%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.54%
-0.52%
+0.91%
ZWACK 16,500
-0.60%
+3.48%
ANY 1,565
-1.88%
RABA 1,440
-0.69%
0.00%
+0.46%
0.00%
-0.36%
-0.62%
-1.67%
+0.22%
-4.65%
-0.17%
OTT1 149.2
0.00%
-1.19%
MOL 2,758
-0.43%
-2.88%
ALTEO 1,525
-1.61%
0.00%
+4.53%
EHEP 1,800
0.00%
-0.79%
+1.10%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.90%
+0.24%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.61%
0.00%
-0.53%
0.00%
+7.14%
-2.46%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Jár-e korkedvezmény a leszerelt honvédeknek, rendőröknek?

A korkedvezmény szerzésének lehetősége 2014. december 31-el megszűnt. Vélemény.

A nyugdíjtörvény és végrehajtási rendelete 2014. december 31-ig alkalmazandó rendelkezései szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesültek. A korkedvezmény lényege, hogy a jogosult a korhatár előtti ellátás – nem az öregségi nyugdíj – megállapítását az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál annyi évvel alacsonyabb életkorban igényelheti, ahány év korkedvezményt szerzett.

Korkedvezmény 2015. január 1-től már nem szerezhető, de a korábban megszerzett korkedvezmény – időkorlát nélkül – korhatár előtti ellátás igénybevételére jogosít.

A korábbi szabályok szerint kétévi korkedvezményben részesült az a férfi, aki legalább tíz éven át, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az a személy, aki legalább hat éven át száz kilopascalnál (vagyis a normál légköri nyomásnál) nagyobb nyomású légtérben dolgozott.

Emellett az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január elsejét megelőzően hatályos szabályai szerinti egy év korkedvezményre – az egyéb feltételek teljesítése esetén – a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el. További egy-egy év a korkedvezmény férfiaknál minden újabb öt, nők esetében minden újabb négy, illetve 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben végzett munka esetében minden újabb három év munka után, amelyet az érintett személy 2014. de­cember 31. előtt korkedvezményre jogosító munkakörben végzett. A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani.

A száz kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz hozzáadni.

Korkedvezményt csak azokban a munkakörökben lehetett szerezni, amelyeket a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet egyik melléklete sorolt föl. Ez a melléklet a magyar jogalkotás furcsaságainak egyikeként már 2006. december 31-én a hatályát vesztette, de 2014. december 31-ig volt alkalmazható. Emellett 2007. január 1-től a munkáltatók többletjárulék-fizetése alapozhatta csak meg – az egyéb korkedvezményre való jogosultsági feltételek fennállása esetén – a korkedvezményre való jogosultságot. A foglalkoztató korkedvezmény-biztosításra jogosító járulékfizetési kötelezettsége 2014. december 31-ig állt fenn.

A korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzék azonban csak civil állásokat sorol föl, sem a honvédségnél, sem a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekre nem terjed ki.

A nyugdíjtörvény egyik korábbi, 2011. december 31-ig hatályos rendelkezése szerint viszont figyelembe kell venni a hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt a korkedvezményre jogosultság szempontjából.

Külön feltételekkel a nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében, valamint a továbbszolgáló állományban eltöltött időt is figyelembe kell venni korkedvezményre jogosító időként.

Ezt a rendelkezést a nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetések során is figyelembe kell venni azok esetében, akik korábban – az akkori szóhasználattal – a fegyveres erők és szervek hivatásos tagjaként szolgáltak, de már leszereltek.

Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Azoknak a nyugdíjjogosultsága, akik maradtak a hivatásos állomány tagjai, 2012. január 1-től a korhatár előtti nyugdíjak – köztük a szolgálati nyugdíjak – megszüntetésével alapvetően átalakult. Az 1954-ben vagy korábban született, és már szolgálati nyugdíjban részesülő személyek tekintetében nem történt változás, változatlan összegben megilleti őket immár öregségi nyugdíj címén a korábbi szolgálati nyugdíjuk. Az 1955-ben vagy utána született, és 2011. december 31-én már szolgálati nyugdíjban részesülő személyek nyugdíja átalakult szolgálati járandósággá, és a járandóság összege a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével – jelenleg 15 százalék – csökkent (amellyel szemben viszont lehetőség van a családi adókedvezmény érvényesítésére).

Minden olyan hivatásos állományban lévő személy, aki nem tartozott az előbbi két személyi körbe, elvesztette a jogosultságát a szolgálati járandóságra, rájuk az általános nyugdíjszabályok vonatkoznak – néhány eltéréssel.

A legfontosabb eltérés, hogy e személyi kör tagja kérheti a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezését – legkorábban a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öt évvel –, ha legalább harminc év szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. A nyugdíj előtti rendelkezési állomány tagja (mind a honvédségnél, mind a rendvédelmi szerveknél) csak különleges jogrend idején hívható szolgálatba. Arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésekor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna. Ha pedig szolgálatba hívják, akkor annak tartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult. A rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagja emellett könnyített szolgálatot is kérhet a nyugdíjkorhatár betöltése előtt tíz évvel, ha legalább huszonöt év tényleges szolgálati idővel rendelkezik. Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési ideje heti harmincöt óra, túlszolgálatra nem, éjszakai szolgálatra pedig csak a hozzájárulásával kötelezhető, viszont az illetménye csak 90 százalékos mértékű lehet.

A már leszerelt katonákra és rendőrökre visszatérve további fontos tudnivaló, hogy ha a nyugdíjbiztosítási adategyeztetés eredményeként elismert korkedvezményük alapján igénybe veszik a korhatár előtti ellátást, mi történik ezzel az ellátással az öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltését követően. A törvényi rendelkezés szerint ilyen esetben a korhatár előtti ellátást változatlan összegben öregségi nyugdíjként kell tovább folyósítani. Az összeg újraszámítását az érintett személy csak akkor kérheti, ha a korhatár előtti ellátásban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, mert dolgozott az ellátása mellett.

Miután a korkedvezmény szerzésének lehetősége 2014. december 31-el megszűnt, mi lehetne a célszerű és a költségvetést sem túlterhelő megoldás azoknak a nem hivatásos állományban, a civil szférában dolgozóknak a kompenzálására, akik az egészségüket különösen megterhelő munkakörökben dolgoznak ma is? A legkézenfekvőbb megoldás nyilván az lehet, ha az emberi munkaerőt minden ártalmas környezetben mielőbb kiváltanák a megfelelő modern technológiával.

Természetesen így is maradna számtalan munkakör, amely mind a katonai és rendőri, mind pedig a civil szférában nyilván hosszabb távon is változatlanul megkövetelheti az emberi munkaerő alkalmazását.

Ilyen esetekre a megoldások közös alapelveiben tekintettel kell lenni arra, hogy egyrészt a nyugdíjrendszer nem terhelhető a korkedvezménnyel járó kiadásokkal, másrészt viszont a lehetséges kompenzáció összes terhét nem lehet kizárólag a munkáltatók nyakába varrni.

A korkedvezmény szempontjából érdemes ismét átgondolni a korhatár előtti nyugdíjakra vonatkozó levonási (malus) rendszer újrahangolt bevezetését. A világ legtöbb nyugdíjrendszere ismeri a korhatár előtti nyugdíjak jogintézményét – 2011 végéig a magyar rendszerben is tízféle korhatár előtti nyugdíj volt igényelhető –, amelyek közös jellemzője, hogy csak levonással terhelten vehető igénybe a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a nyugellátás. A korábbi magyar rendszerben a levonás mértéke átlagosan évi 6 százalék volt.

Kapcsolódó cikkek