Forrásbevonás másként: dübörög a SPAC-ek piaca

Tíz éve még nem volt kérdés, hogy tőzsdére lépjen-e egy feltörekvő cég, amikor lehetősége nyílik rá. Manapság sem egyértelmű a kép, mivel rengeteg tőke érhető el tőzsdére lépés előtt is a piacon. Ezzel párhuzamosan számos olyan finanszírozási forma vehető igénybe, amelyek gyorsabbak és egyszerűbbek, mint a klasszikus útnak számító elsődleges részvénykibocsátás (Initial Public Offering, IPO). Az IPO-tól eltérő megoldások között is akad egy, amely lenyűgöző népszerűségre tett szert tavaly:

egyetlen év alatt több mint hatszorosára növelte a megmozdított források összegét.

Pedig a különleges felvásárlási célú vállalat (Special Purpose Acquisition Company, SPAC) nem tartozik az új műfajok közé:

hosszú ideje létezik, azonban eddig meglehetősen niche eljárásnak számított.

Két évvel ezelőtt mindössze 59 SPAC jött létre, és ezek 13,6 milliárd dollárt gyűjtöttek, tavaly viszont 248 ilyen cég már 83 milliárdot, miközben az átlagos tranzakcióméret is nőtt, 230,5-ről 334 millió dollárra. A lendület az idén sem tört meg: február végéig 170 ilyen típusú társaság született, és ezekbe 53 milliárd dollárt pumpáltak a befektetők.

De mi is pontosan a SPAC? Míg az IPO esetében egy gazdasági társaság keres finanszírozást, addig a SPAC-ban megfordul az irány:

előbb összegyűjtik a tőkét, majd annak keresnek befektetési, helyesebben felvásárlási célpontot – nem véletlenül nevezik a SPAC-et biankó cégnek is.

De milyen alapon toboroz befektetőket egy nem teljesen világos jövőképű vállalat? A kulcs az úgynevezett szponzor, aki többnyire olyan közismert figura, aki sikeres vállalkozói múlttal, elismert befektetői tapasztalatokkal rendelkezik, vagy alapos jártasságot szerzett vállalati összeolvadásokban és felvásárlásokban. Ő az, akinek a hívó szavára kis- és nagybefektetők speciális befektetési jegyeket vásárolnak a SPAC-ben. Ez jellemzően két részből tevődik össze: a törzsrészvényen túl része egy opciós utalvány (warrant), amellyel további részvényekre tehetnek szert a befektetők. Már amennyiben jól működik a hiszen a felgyülemlett tőkével a SPAC-nek két éve van arra, hogy megfelelő felvásárlási célpontot találjon. Ha ez nem jön össze, a befektetők megvonhatják a bizalmat, és visszaválthatják a befektetési jegyeiket:

a befektetésüket egy letéti számlán őrzik, míg el nem dől a felvásárlási tranzakció sorsa.

Mi okozhatta 2020-ban, hogy a korábban csak kevesek által művelt finanszírozási forma hirtelen kivirágzott? Döntő részben az a szélsőséges árfolyam-ingadozás (volatilitás), amely tavaly ijesztő méreteket öltött, és amely gyakorlatilag minden aspiránst elriasztott az IPO-tól. Ehhez ugyanis stabil, támogató környezet kell, miközben még békeidőben is simán bele lehet futni egy-egy piaci turbulenciába. Nem egy vállalat kapott hatalmas pofont egy-egy rosszul időzített részvénykibocsátással normális időszakokban, és ez már csak olyan, mint az ökölvívás:

lehet, hogy a padlóra küldött bokszoló fel tud állni, és nem hagy benne nyomot a kapott ütés, de a pontozóbírók egészen biztos, hogy azt is „értékelik”.

Ezért a rendkívüli bizonytalanságban a cégek inkább elkerülik az IPO-t, hiszen a normál piaci megmérettetésben is kritikus faktor, hogy milyen áron tudják értékesíteni a részvényeiket. Ezzel szemben a SPAC-nél nincs meg ez a külső bizonytalanság: addig tárgyalnak, amíg kompromisszumos megoldást nem találnak.

Mivel a tavalyi fellángolás óta még nem telt el elég idő, korai lenne mérleget vonni a SPAC-ek időtállóságáról. Ami pillanatnyilag fontosabb, az az, hogy a gombamód szaporodó SPAC-ek szerte a világon keresik a felvásárlási célpontokat. Ez pedig Kelet-Közép-Európa ígéretes vállalkozásainak is azt jelentheti, hogy minden korábbinál nagyobb az esélyük arra, hogy gyorsított folyamatban jussanak el a legnagyobb finanszírozási piacokra.

Különösen jó hír ez a startupoknak, scaleupoknak és a technológiai cégeknek, akiknek sokszor életbevágó a gyors piacra jutás.

Illúziókat azért nem érdemes táplálni. A mostani bizonytalanság valóban hozzásegítheti a SPAC-et ahhoz, hogy a jövőben a korábbinál lényegesen nagyobb legyen a szerepe a finanszírozásban. Ha viszont csökken a volatilitás, a piac vissza fog térni a hagyományokhoz. A vezető piacra lépési metódus újra az IPO lesz, esetleg az ennél egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb direct listing: a gyakorlatban egy technikai bevezetéssel felérő, új részvények kibocsátásával nem járó megoldás működőképességét 2018-ban a Spotify tesztelte élesben – sikerrel.