BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A tudásalapú munkahely a vidéki felzárkózás kulcsa

Ahogy halad előre az idő, a statisztikai adatok alapján is egyre jobban látjuk, hogy az elmúlt évtized sikeres gazdaságpolitikájának következményeként a magyar gazdaság – stabil alapokról indulva – miként tudta a válság első két hullámát – tulajdonképpen az elmúlt évet – viszonylag jól átvészelni. A tavalyi ötszázalékos visszaesés európai mércével közepesnek mondható, miközben látszik, hogy a termelést, a gyártást nem vetették jelentős mértékben vissza a védelmi intézkedések, a szolgáltatások csökkenése okozta leginkább a zuhanást. A GDP 5 százalékos lejtmenetének több mint a felét magyarázza a szolgáltatások visszaesése, 1 százalék írható az ipar, 0,5 százalék az építőipar számára, míg a mezőgazdaságnak 0,2 százalék marad. A válságot mindeközben a munkabérek növekedése kísérte – vélelmezhetően a vállalkozási jövedelmek lesznek majd kisebbek, de erről csak jóval később (novemberben) tudunk meg többet.
2021.04.12., hétfő 12:09

Mindez azt is jelenti, hogy a helyreállítást is segítheti a bérnövekedés (feltéve, hogy a lakossági fogyasztási kedv is visszatér, hiszen jelenleg a magasabb bérek folyamatosan a megtakarításokat bővítik). Márpedig – mint láthattuk – a nyugdíjrendszer stabilizálása nyomán lehetővé tett bérfelzárkózás és erőteljes minimálbér-emelés volt az, amelynek hatására a növekedés minden társadalmi csoportban megjelent.

A kiegyensúlyozott bővülés másik tényezője a regionális felzárkózás:

a magyar gazdaság duális szerkezetének sikeres enyhítése volt a másik fontos tényezője a kiegyensúlyozott növekedés időszakának, aminek a hátterében a vidéki beruházások hangsúlyosabb megjelenését láthatjuk.

Fotó: Karnok Csaba / Délmagyarország

Ha azt keressük, hogyan lehet a helyreállítási ciklusból kihozni a legtöbbet és visszatenni a gazdaságot a gyors és kiegyensúlyozott növekedési pályára, akkor azt kell megvizsgálnunk, hogy – a korábban felsorolt tényezőkön túl – van-e még olyan pont, ahol javítani lehet a feltételrendszeren. A regionális felzárkózást tekintve ilyen lehet a kutatás-fejlesztés központi régión kívüli megerősítése, illetve a képzett munkaerő számának, de még inkább a tudásalapú munkahelyek számának növelése vidéken.

A felsőfokú végzettségűek aránya országos szinten 2001 és 2016 között megduplázódott, így

ma már minden ötödik embernek van diplomája.

(Képzettségi adataink csak a népszámlálásokból, illetve a mikrocenzusokból vannak, így most a 2016-os a legutolsó rendelkezésre álló információ). Ugyanakkor a képzettek regionális eloszlása jelentős eltérést mutat. Míg az aktív – 25–64 éves népességet tekintve – Közép-Magyarország régióban a diplomások aránya 37 százalék felett volt, addig a többi régió a 20 százalékot sem érte el. Ezzel szemben az ország többi részében magasabb az általános iskolai, valamint a szakiskolai végzettségűek aránya (16,8, illetve 30,2 százalék), mint a Közép-Magyarország régióban (8,8, illetve 17,6 százalék). Mi következik ebből?

Mivel nem arról van szó, hogy vidéken ne lennének egyetemek, vagy hogy a vidéki népesség rosszabb képességű lenne,

a megoldás a lakosságmegtartó és -vonzó erő erősségében, ezen belül is a munkahelyekben keresendő.

A magasabb hozzáadott értékű, magasabb tudást igénylő munkahelyek nagyobb része ugyanis jelenleg Közép-Magyarország régióban található. Vagyis a vidéki régiók felzárkóztatásának kulcsa a képzettségi szint növelése mellett, hogy rendelkezésre álljanak az ezt igénylő munkahelyek is, azaz ne kelljen egy jó állásért a fővárosba költözni.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.