A pandémia nyomán kialakuló világgazdasági válság igencsak visszavetette a magyar gazdaság utóbbi években tapasztalható tendenciózus növekedését is. A válság legnagyobb vesztesei a magyarországi kis- és középvállalkozások voltak,
amelyek a támogatások mellett a hitelmoratórium meghosszabbításával kaptak még egy esélyt arra, hogy rendezzék a soraikat.
Míg a világ gazdasága úgy általában igencsak megsínylette a pandémia és az ellene való védekezés hatásait, egyes cégek hatalmas hasznot húztak belőle. Ezek közül soknak lehet, hogy egyszerűen szerencséje volt. Éppen olyasmivel foglalkoztak véletlenül, ami hirtelen nagyon kelendő lett. Ez mázli!
Voltak viszont olyanok is, akik rugalmasak voltak, gyorsan felismerték a lehetőségeket, és azonnal tudtak reagálni. Ez profizmus!
Váratlan helyzetben gyorsan és hatékonyan reagálni akkor tud egy cég, ha a mindennapokban is általában rugalmas, gyors és hatékony. Nagyon valószínű, hogy a következő években gyakrabban adódnak olyan helyzetek, amelyekre a Covid–19 előtti időkben egyáltalán nem lehetett számítani.
Ez a pandémia a gazdaság szereplői számára olyasmi, mint a kihalási eseménynek nevezett természeti jelenségek. Például a dinoszauruszok is egy ilyen kihalási esemény következtében tűntek el. A dinoszauruszok sok millió éven át uralták a földet. Hatalmasak voltak és erősek. Hatvanötmillió évvel ezelőtt azonban történt valami, amit ma kihalási eseménynek nevezünk. Rövid időszak alatt számos más állat- és növénycsoporttal egyetemben az óriási dinók is kihaltak. A pontos okokat nem ismerjük, egy dologban azonban minden őslénytannal foglalkozó szakember egyetért: a tömeges kihaláshoz nagymértékben hozzájárult a viszonylag gyorsan változó körülményekhez való sikertelen alkalmazkodás.
A kulcs a dinoszauruszok és a gazdasági társaságok esetében is az átlagosnál jóval gyorsabban végbemenő környezeti változásokhoz való alkalmazkodás minősége és sebessége.
Egy cég minél több ponton kapcsolódik idegen tulajdonban lévő cégekhez, annál kisebb lesz a rugalmassága. Ez elég kézenfekvő.
Továbbá minél távolabbról szerez be nyersanyagokat és egyéb, a működéséhez nélkülözhetetlen eszközöket, amelyekből csak rövid távra tartalékol, illetve a termékét minél távolabb értékesíti, a távolsággal arányosan szintén csökken a rugalmassága, nő a kitettsége. Az elmúlt másfél évben könnyen beláthattuk, hogy a határokon átnyúló szállítás eléggé törékeny eszköz. A jelenlegi kihalási esemény túléléséhez tehát fontos, hogy megfelelő tartalékokkal rendelkezzen egy gazdasági társaság,
és a lehető legkevesebb függő kapcsolatban legyen más tulajdonosok kezében lévő cégekkel.
A hitelmoratórium remek alkalom minden cégnek, hogy felkészüljön a váratlan eseményekre. Aki most arra játszik, hogy valahogy túléljen, az nagy valószínűséggel csupán meghosszabbítja az agóniáját. A meghosszabbított moratórium is lejár egyszer, és akkor sem a pandémia előtti állapotokhoz térünk majd vissza. Tele lesz az élet meglepetésekkel.
Az elkövetkező időszak egy újabb gazdasági rendszerváltással felérő átrendeződést fog hozni a magyarországi kis- és középvállalkozások körében. A tulajdonosoknak alaposan át kell gondolniuk, hogy képesek-e a cégüket felkészíteni, hogy gyors gazdaságkörnyezeti változásokhoz gyors reakciókkal alkalmazkodjanak. Ha alapos mérlegelés után a válaszuk „nem”, akkor a kármentésre kell felkészülniük. Ha a hitelmoratórium kihasználása nem a megerősödésre, hanem a puszta életben maradásra kell, akkor ez az idő nem fog mással telni, mint a cég értékének jelentős csökkenésével. Egyre nagyobb felhalmozásával, a kilábalás valós esélye nélkül.
A csodára várni ritkán kifizetődő, a jelenlegi helyzetben viszont egyenesen katasztrófa. Tehát a még úgy-ahogy időben történő, normál alkupozícióból induló értékesítést cserélheti a tulajdonos – időben eltolva – kényszerértékesítésre.
