A járvány harmadik hulláma eltérő erősséggel érintette az európai országokat, ezért a korlátozások is eltérők voltak, ami különböző teljesítményeket eredményezett az első negyedévben. Az egyre magasabb átoltottság mellett a járvány visszaszorulása lehetővé tette a korlátozások enyhítését és a nyitási menetrendek meghirdetését, ennek következtében a második negyedévtől már mindenhol növekedés, egyre erősebb felpattanás várható.
Nem mindegy azonban, hogy az egyes gazdaságok milyen mélyről indulnak, vagy esetleg – egyes esetekben – már ki is lábaltak a járvány okozta válságból.
A kilábalási folyamat egyenlőtlen,
a spanyol és a portugál gazdaság teljesítménye még több mint 9 százalékkal elmarad a járvány előtti, 2019. év negyedik negyedétől, de az osztrák, az olasz, a máltai, a cseh és a német gazdaság elmaradása is meghaladja az 5 százalékot, az uniós átlag pedig 4,6 százalékos visszaesést mutat. Öt ország gazdaságának teljesítménye azonban már meghaladja a járvány előtti hozzáadott értéket. Az ír adópolitika jóvoltából az ír már több mint 7 százalékkal áll a járvány előtti szint felett, de az összgazdaság szintjén már az észt, a luxemburgi, a litván és a román gazdaság is kilábalt. Nagy általánosságban továbbra is fennáll, hogy
a turizmustól függő országok nagy lemaradásban vannak, a legjobban pedig az északi országok állnak, ahol a turizmus nem domináns.
A horvát, a ciprusi és a görög gazdaság pozitív, ezzel szemben az osztrák, a német és a cseh gazdaság negatív meglepetést okozott, amiben már inkább az egyes alkatrészek hiánya miatt botladozó ipar és építőipar játszhatott szerepet.
A hazai gazdaság lemaradása 2,1 százalékos, tehát ha a második negyedévben ennél nagyobb növekedést érne el, a GDP már meghaladná a járvány előtti utolsó negyedéves teljesítményt. Ezzel a hazai gazdaság az unióban a tizenegyedik helyen áll a kilábalást tekintve.
A kilábalás szerkezete korántsem egyenletes. Az élen az infokommunikációs ágazat áll, amely töretlen fejlődésével több mint 9 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, ami érthető is a vállalatok, a háztartások és az állami intézmények digitalizációs fejlesztési kényszerét figyelembe véve. Az ipar kilábalását tükrözi, hogy a bruttó hozzáadott értéke az első negyedévben 3,3 százalékkal múlta felül a 2019. év utolsó negyedét, amiben kiemelt szerepük van a működőtőke-beáramlás következtében növekvő kapacitásoknak is.
A pénzügyi, biztosítási szektor 2,5, az építőipar 1,5 százalékkal áll a járvány előtti szint felett.
Az állami szolgáltatások kivételével a többi ágazat azonban még jókora lemaradást mutat. A legnagyobb mértékben, 15,2 százalékkal a szállítás, raktározás teljesítménye marad el, főleg a nemzetközi utasforgalom, ezen belül is a légi forgalom nagyarányú visszaesése miatt. A korlátozások miatt a művészeti, szabadidős, szórakoztatási tevékenységek 10,6, a járműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 8,5 százalékos elmaradást mutatott.
A gazdaság újranyitása önmagában kedvező lökést ad az eddig korlátozások által sújtott ágazatoknak, amit az elhalasztott fogyasztás pótlása és a kényszermegtakarítások megmozdulása is támogat. Mivel az átoltottság előrehaladásával ugyanez történik a fejlett országokban, sőt egyes esetekben ehhez óriási költségvetési támogatások is hozzájárulnak, a külső kereslet is robbanásszerűen javulhat.
A hazai növekedést emellett támogatják a nagymértékű működőtőke-beáramlás hatására növekvő új ipari kapacitások, az otthonteremtési és -felújítási támogatások pozitív hatása az építőiparra, az állami beruházások felfutása és az új uniós ciklus mellett az uniós helyreállítási alap forrásai is. A helyreállás azonban több ágazatban még nem lesz teljes, így
bizonyos területeken, mint a nemzetközi turizmus, a rendezvényszervezés, a légiutas-forgalom, a helyreállás jövőre is áthúzódik,
és akkor is jelentős növekedést eredményez, tekintve, hogy az idei első fél évben még kirívóan alacsony volt a bázis.
Suppan Gergely,
a Takarékbank Zrt. vezető elemzője
