A Covid–19-világjárvány hatásai egyértelműen megmutatkoztak Európa legjelentősebb futballklubjainak pénzügyi teljesítménymutatóiban.
A legértékesebb 32 klub vállalati értéke éves szinten 15 százalékkal csökkent (6,1 milliárd euróval), 33,6 milliárd euróra
– ez alig magasabb a 2018-as értéknél.
Míg tavaly mindhárom dobogós klub növelte a vállalati értékét (a Real Madrid 8, a Barcelona 19, a Manchester United pedig 4 százalékkal), ezúttal rendre 16, 10, illetve 20 százalékos visszaeséssel zárták az időszakot.
A vállalati érték általános csökkenése mögött az áll, hogy a 32 klub bevételei visszaestek – szemben a Covid előtti öt szezonban tapasztalt folyamatos növekedéssel –, és a jövedelmezőségük is romlott.
A világjárvány a legnagyobb mértékben a közvetítési és a meccsnapi bevételekre volt hatással, míg a kereskedelmi bevételek kissé növekedtek, főként még a válság kezdete előtt megkötött megállapodásoknak köszönhetően.
A járvány hatása a klubok nyereségességében is megmutatkozik:
a legjobb 32 klub közül mindössze 7 számolt be nettó nyereségről, míg egy évvel korábban 20 nyereséges klub volt az elitben.
A 32-es rangsor tíz élcsapatát tekintve megállapítható, hogy működési modelljük jelentősen eltér a többi európai futballklub modelljétől – ez magyarázatot ad a klubok eltérő érdekeire és arra is, hogy mi áll az Európai Szuperliga létrehozására irányuló, közelmúltban meghiúsult kísérlet hátterében.
Ha a teljes működési bevételt, a személyi jellegű költségek és a bevételek arányát, valamint a nettó eredményt nézzük, a top 10 klub mindhárom területen jobban teljesített, mint a többi 22 klub együttvéve, és ez az elmúlt hat év mindegyikére igaz volt.
Az elmúlt szezonban például a tíz élklub működési bevételei a 32 klub összes bevételének csaknem a 60 százalékát tették ki, míg az összesített nettó veszteségnek csak az egyharmadát.
A járvány egyértelműen súlyos csapást mért az európai futballra a 32 elit csapaton túl is.
Az UEFA 55 tagszövetségének topligás klubjai együttesen a 2019–20-as szezonban várhatóan az összesített működési bevételükben 11 százalékos (2,5-2,7 milliárd eurós) visszaesést könyvelnek el, ami a 2016–17-es szezonban elért szintnek felel meg.
A játékosok értéke sem maradt érintetlen – az 500 legértékesebb játékos összesített piaci értéke 2020 februárja és 2021 áprilisa között 10 százalékkal csökkent.
Megdöbbentő képet adnak a járvány következményeiről a 2019–20-as szezonra vonatkozó nettó eredményadatok is. Nyolcvan klub – köztük az összes európai futballóriás –, amely eddig nyilvánosságra hozta pénzügyi eredményeit, összesen 2,04 milliárd euró nettó veszteséget könyvelt el: ez azt jelenti, hogy az UEFA kereteiben működő mintegy 700 első osztályú klub nagyjából 10 százalékát kitevő minta több veszteséget termelt a 2019–20-as szezonban, mint az összes csapat 2010–11-es negatív rekordja, amely 1,7 milliárd euró volt.
Mindez azt mutatja, hogy a labdarúgás mai, összetett rendszerében holisztikus megközelítést alkalmazó, valamennyi érdekelt fél bevonásával megvalósuló reformokra van szükség.
A reformoknak ki kell terjedniük az irányítás felülvizsgálatára, a ligák méretének csökkentésére és a meccsnaptárak racionalizálására, a sportérték és a pénzügyi kiszámíthatóság egyensúlyának megteremtésére, valamint – kisebb nemzeti bajnokságok összevonásával – regionális ligák létrehozására. Mindennek szigorúbb költségellenőrzési mechanizmusokkal kell kiegészülnie, ehhez pedig újra kell gondolni az UEFA Financial Fair Play szabályait és ellenőrzését.
Az iparági érdekeltek évek óta egyéni pozícióikra összpontosítanak, hogy megvédjék saját szervezetük érdekeit anélkül, hogy figyelembe vennék, hogy az elvárásaik és az ambícióik milyen hatást gyakorolnak az iparág egészére.
Minden félnek fel kell ismernie és el kell fogadnia, hogy a labdarúgás az elmúlt években a fogyasztói szokások fejlődése és a digitalizáció nyomán alapvető átalakuláson ment keresztül, ami az iparág globalizációjához vezetett, és ebből főként a nagy klubok és ligák profitáltak.
Az európai labdarúgás helyzetének javításához példátlan rugalmasságra, bölcsességre, felelősségre és együttműködésre van szükség minden szinten, minden fél részéről.
Nincs más mód a labdarúgás megmentésére és fenntarthatóvá tételére, ami minden érintett fél, mindenekelőtt a játékosok és a szurkolók javát szolgálja.
