Küszöbön áll az ötödik generációs mobiltechnológia berobbanása, a szükséges telekommunikációs rendszerek kiépítése azonban átfogó fejlesztéseket kíván.
Az iparág szereplőinek elsősorban a városi 5G-hálózatok által igényelt új bázisállomások, azaz a kis cellák kiépítését kell megoldaniuk.
Az eddigi technológiáknál nagyságrendekkel gyorsabb adatátvitelt lehetővé tevő 5G-mobilhálózathoz szükséges új eszközök nem igényelnek sok energiát, és viszonylag kis helyen elférnek, ami jelentős előny a térhatékonyság szempontjából.
Az 5G egyik előnye a gyorsaság,
egy nagyobb adatmennyiség eddig megszokott pár perces letöltési ideje akár másodpercekre rövidülhet, de ennél is fontosabb, hogy a modern technológia a késleltetés mértékét is minimalizálja.
A jelenlegi 20–70 milliszekundumos érték akár 1 milliszekundumra csökkenhet. A nem is olyan távoli jövőben így számos terület ugrásszerű fejlődése várható az 5G segítségével.
Legyen szó akár önvezető és egymással is kommunikáló autókról, forgalmi szenzorokról, az egymással kommunikálni szintén képes Internet of Things, azaz IoT-eszközökről, a mesterséges intelligenciáról, de akár az oktatás és az egészségügy forradalmáról, ezeken a területeken is eljön a real time, a valós idejű alkalmazások kora.
Az 5G-s okosvilág alapja leegyszerűsítve, hogy
rengeteg kis cellát kell telepíteni hozzá, vagyis több adótoronyra lesz szükség, mint a mai mobilhálózatoknál.
A technológia fejlődésével és a növekvő igények megjelenésével a szakmai előrejelzések szerint 2021–2026 között robbanásszerűen megugrik a kiscella-telepítések száma.
Olyannyira, hogy 2026-ra az 5G várhatóan a világ népességének feléhez eljut.
A technológiai modernizáció első lépése a 4G-ben használatos makrocellák, azaz a ma meglévő cellák fejlesztése és frissítése.
A forgalom gyors növekedésével azonban azokon a helyeken, ahol a kapacitásszükséglet igényli, új kis cellákat kell majd telepíteni.
Egy nagyobb város kis cellás lefedésének költsége elérheti a 15-20 milliárd forintot, egy kisebb városban ez hozzávetőlegesen kétmilliárd forintos beruházást igényelhet.
A leggyakrabban alkalmazott hagyományos makrocellák 300 métertől akár 10 kilométeres sugarú körzetig működnek. A mikrocellás körzetek azonban csak néhány 10, legfeljebb néhány 100 métert fednek le.
Az 5G-technológiára kifejlesztett utcai rádiós eszközök ugyanakkor kis helyen is elférnek, és alkalmasak arra, hogy a kisebb, lefedetlen foltokat megszüntessék. A jövőben ezért a kis cellák villanyoszlopokon, de akár csatornafedeleken, hirdetőoszlopokon is elhelyezhetők lesznek.
Az csupán az iparági szereplők kreativitásától függ, hogy milyen meglévő utcai elemeket vonnak majd be a fejlesztésbe.
Annyi azonban az előbbiekből is látható, hogy a közműszolgáltatók is jelentős szerepet kapnak majd fejlesztésekben.
Budapesten ma körülbelül 10 ezer lokáción vannak mobil site-ok, közel 70 ezer cellával.
Igaz, a különböző szolgáltatók többnyire egymástól függetlenül, párhuzamosan helyezik ki saját celláikat, építik ki saját infrastruktúrájukat, vagyis
sok esetben duplikáltan működnek a cellák.
Az 5G-s „sűrűbb” hálózat kiépítésének költségvonzata és a rendelkezésre álló helyszínek szűkössége miatt merül fel a független szolgáltatók piacra lépésének igénye az alap-infrastruktúra biztosítására. Az alap-infrastruktúrát biztosító cég több szolgáltató számára is elérhetővé teheti az adott helyszínt.
A fejlesztések időigényének és költségeinek csökkentéséhez a különböző szektorok hatékony együttműködésére van szükség.
Így az energetikai hálózatokat üzemeltető cégek – legyen szó akár a nagyfeszültségű hálózatokról, akár a városi energetikai infrastruktúráról –, valamint a telekommunikációs szektor szereplői számára adott a lehetőség, hogy kölcsönös előnyöket biztosító kapcsolatrendszert építsenek ki az 5G kis cellás rendszerek telepítésére.
Előnyös lehet a hazai hálózatok kiépítésénél, hogy az MVM csoport rendelkezik a fentiek szerinti minden egyes kompetenciával, ennek köszönhetően élen tud járni a folyamatok, együttműködési minták előkészítésében, időt és erőforrást takarítva meg a kiépítésben.
Az idő pedig kulcskérdés,
hiszen most kell lépni, ha azt akarjuk, hogy a jövő hálózatát optimális időben és optimális költségekkel vehessük használatba Magyarországon.
