Visszakaphatják a vállalatok a veszteségeiket

N em árulunk el titkot azzal, hogy a koronavírus-járvány rendkívüli hatással volt nagyon sok vállalkozásra. Magyarországon például 2020-ban 5,1 százalékos volt a GDP-visszaesés, de az európai ­uniós átlag még ennél is magasabb lett (6,4 százalék). A globális kereskedelem negyedévente körülbelül 320 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el a pandémia következtében. Ez szükségszerűen azt is jelentette, hogy – különösen egyes súlyosan érintett ágazatokban (turizmus, vendéglátás, légi közlekedés) – számos vállalkozás könyvelt el veszteséget 2020-ban, és a lassú kilábalás következtében még a 2021-es évük is mínuszos lehet.

Bár az országok számos intézkedéscsomagot dolgoztak ki a negatív hatások kezelésére (Németországban például beindult a Kurzarbeit rendszere, a briteknél a direkt bértámogatási rendszer, de nem kell ilyen messzire menni, Magyarország is ágazati bértámogatási programokat, valamint adó- és járulékelengedéseket vezetett be), mindazonáltal a vállalati veszteségek és a finanszírozási nehézségek nem tűntek el.

Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság idén májusban ajánlást fogadott el a Covid–19-járvány alatt keletkezett veszteségek kezeléséről. Az ajánlás különösen a kkv-szektor vonatkozásában szögezi le, hogy súlyos veszteségeket szenvedhetett el a koronavírus-járvány alatt, és elégséges mértékű tartalékok hiányában ez jelentős finanszírozási nehézséget okozhat számára.

Veszteségelhatárolási szabályok természetesen nagyon sok országban vannak, ezek azonban nem jelentenek azonnali adó-visszatérítési lehetőséget, csupán a későbbi (nyereséges működésből adódó) adófizetést mérséklik. Felmerülhet tehát az igény, hogy a korábban (még a pandémia előtti időszakra) befizetett adót kaphassák vissza a vállalkozások a járvány alatt (2020–2021-ben) keletkezett veszteségeik mértékéig.

Az ajánlás kiemeli, hogy ezt olyan vállalkozásoknak kellene biztosítani, amelyek gazdaságilag valóban megszenvedték a pandémiát, tehát csakis olyanok kaphatnák vissza a korábban befizetett adójukat, akik nyereségesek voltak 2019-ben és az azt megelőző időszakban. A konkrét szöveg azt tartalmazza, hogy a 2020-as és a 2021-es veszteség összegéig járna a visszatérítés a 2019-es (és tagállami döntési jogkörben tartva adott esetben korábbi évi) adóbefizetésekből. Az ajánlás felső korlátot is tartalmaz (3 millió euró összegű elismert veszteség lehetne egy adóévben, tehát 6 millió euró a két, járvánnyal sújtott évre összesen). Az azonnali segítség érdekében a 2021-es évre becsült értékekkel is kalkulálhatnának a társaságok.

Általánosságban elmondható, hogy egy ajánlás mint másodlagos jogforrás lehetővé teszi az EU-intézmények számára álláspontjuk közlését és azt, hogy intézkedéseket javasoljanak anélkül, hogy a tagállamokra bármilyen jogi kötelezettséget rónának. A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy minden tagország saját hatáskörben dönti el, hogy az ajánlás intézkedéseit beülteti-e a jogrendszerébe, így természetesen semmiféle garancia nincs arra, hogy az adott jogállami szabályozásban ez ténylegesen meg is fog jelenni.

Az ajánlás – bár jó ügyet szolgál, és mindenképpen támogatandó kezdeményezés – számos adószakmai kérdést is felvet:

· A számviteli szabályozás és az adóalap-meghatározás tagállamonként eltérő, ezért a „veszteség” kifejezés alatt nagyon sokféle kategória érthető. Egyúttal lehetnek olyan esetek, amikor egy vállalkozás nem a normál működésének és a pandémia következményeként realizál adózási szempontból veszteséget (különféle strukturálások, egyéb tételek erre szintén hatással lehetnek). Így semmiképpen nem jelenthető ki, hogy csupán a Covid sújtotta vállalkozásokat támogatná ez a kezdeményezés.

· Ha minden vállalkozásra kiterjedne ez a lehetőség, akkor azok a cégek is jól járhatnának, amelyeket nem érintett ugyan negatívan a válság, de a fentiekben részletezett okokból veszteséget számoltak el.

· Ha azonnali segítségként a 2021-es várható veszteségeket is finanszírozni lehetne a korábban befizetett adóból, akkor kérdésként merül fel, hogy milyen szankciórendszer kapcsolódna egy nem körültekintő becslésből származó, lejelentett, de a későbbiekben mégsem realizált veszteségből (ez ugyanis azonnali cash flow előnnyel, lényegében ingyenhitellel kecsegteti a vállalkozásokat).

· Az intézkedés költségvetési hatásán túl az aktuális évi (2021-es) költségvetést is alaposan megmozgatná ez a visszatérítés, mivel bár a 2020-as év már le van zárva, de azt nehezen lehet előre prognosztizálni, hogy 2021 hogyan alakul.

A kezdeményezés mindenképpen támogatandó és érdemes a további egyeztetésekre, azonban számos kérdést megválaszolatlanul hagy, és tagállami körbe utalja a részletek esetleges kidolgozását, helyi joganyagba ültetését.