BUX 51,287.6
-0.32%
BUMIX 4,331.08
+0.16%
CETOP20 2,344.48
0.00%
OTP 17,535
+0.20%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-1.07%
-1.79%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,540
+1.99%
0.00%
0.00%
-0.56%
0.00%
-0.40%
+1.07%
-0.68%
+0.45%
-1.87%
OTT1 149.2
0.00%
+0.84%
MOL 2,462
+0.08%
+1.69%
ALTEO 1,370
0.00%
0.00%
+8.15%
EHEP 1,930
-0.77%
-2.42%
+0.51%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
-0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
-0.75%
-1.37%
+3.53%
-0.68%
NUTEX 20.45
+0.25%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Képzett kereskedők nélkül nincs kereskedelem

Mára szinte közhellyé vált, hogy a Covid és a pandémiát kísérő korlátozások rövid idő alatt átformálták mind a vásárlási szokásokat, mind a munkavégzés kereteit. A kiskereskedelemi szektorban e kettő között ráadásul szoros az összefüggés, ami hatványozott kihívások elé állította az ágazat szereplőit az elmúlt bő egy év során.

A műszaki cikkek piacán a vásárlási szokások átalakulása nem egyformán következett be Budapesten és vidéken: a fővárosban az ország többi részéhez viszonyítva nagyobb mértékben esett vissza az offline, és tört előre az online kereskedelem. Ennek az is a magyarázata, hogy Budapesten az országos átlaghoz képest sokkal inkább a plázákban koncentrálódnak ezek az üzletek, márpedig a plázákat a pandémia alatt inkább elkerülték az óvatosabb vásárlók, mint a vidéki bevásárlólokációkban lévő, nyílt területre néző áruházakat. Ez az óvatossági hatás még most is tart: amíg a bevásárlólokációkban elhelyezkedő vagy városi üzletek látogatószáma a korlátozások feloldásával már kezd visszaállni a 2019-es szintre, a plázákba nem térnek vissza ilyen gyorsan a vásárlók. A fővárosiak ráadásul akkor is igyekeznek elkerülni az üzleteket, ha az online megrendelt termékek átvételéről van szó, és döntően inkább a futáros kiszállítást választják.

A pandémiás időszak alatt tehát felgyorsult az online értékesítés előretörése, de a veszélyhelyzet direktebb módon is hatott, hiszen az első és második hullámban az üzletek korlátozott nyitva tartásával, a harmadik hullámban pedig a közel egy hónapig tartó zárva tartással kellett megküzdenie a kiskereskedelem szinte minden szereplőjének. 

Ebben az időszakban a munkabér-támogatások és járulékkedvezmények csak korlátozott segítséget nyújtottak. Vidéki gyökerekkel rendelkező, a külföldi vállalatok által dominált piacon versenyző, családi tulajdonú vállalatként ugyanakkor különösen fontosnak tartottuk és tartjuk a munkahelyek megőrzését, ezért azt az utat választottuk, hogy a működőképesség fenntartásához szükséges döntések meghozatala mellett a boltzár ideje alatt is megtartjuk összes munkatársunkat. Ezzel egyrészt a megnövekedett létbizonytalanságra adtunk választ, másrészt igyekeztünk fenntartani a kollégák motivációját, lojalitását. Iparágunkban ugyanis a sikeres működéshez elengedhetetlen az értékesítői szaktudás, amelyet a folyamatos képzés ellenére sem lehet megszerezni egyik napról a másikra, így rendkívül fontos a fluktuáció minimalizálása.

A fizikai munkaerő viszont csak abban az esetben mobilis, ha a cég szállást vagy munkahelyi buszjáratot biztosít. Az ingázás ebben az esetben is csak napi legfeljebb két órát vehet el, mert ennél hosszabb idő a minőségi magánélet és a pihenés rovására mehet, ami hosszú távon a teljesítőképességben és a fluktuációban is megmutatkozhat. A végzettséget nem igénylő fizikai munkakörök esetében viszont olyan jelentős kihívások mutatkoznak – munkaerőhiány, lemorzsolódás a toborzási folyamat során –, hogy számos cég amellett, hogy ma még döntően munkaerő-kölcsönzők szolgáltatásait veszi igénybe, egyre inkább a gépesítésben, automatizálásban látja a hosszú távú megoldást.

Kapcsolódó cikkek