Képzett kereskedők nélkül nincs kereskedelem
A műszaki cikkek piacán a vásárlási szokások átalakulása nem egyformán következett be Budapesten és vidéken: a fővárosban az ország többi részéhez viszonyítva nagyobb mértékben esett vissza az offline, és tört előre az online kereskedelem. Ennek az is a magyarázata, hogy Budapesten az országos átlaghoz képest sokkal inkább a plázákban koncentrálódnak ezek az üzletek, márpedig a plázákat a pandémia alatt inkább elkerülték az óvatosabb vásárlók, mint a vidéki bevásárlólokációkban lévő, nyílt területre néző áruházakat. Ez az óvatossági hatás még most is tart: amíg a bevásárlólokációkban elhelyezkedő vagy városi üzletek látogatószáma a korlátozások feloldásával már kezd visszaállni a 2019-es szintre, a plázákba nem térnek vissza ilyen gyorsan a vásárlók. A fővárosiak ráadásul akkor is igyekeznek elkerülni az üzleteket, ha az online megrendelt termékek átvételéről van szó, és döntően inkább a futáros kiszállítást választják.
A pandémiás időszak alatt tehát felgyorsult az online értékesítés előretörése, de a veszélyhelyzet direktebb módon is hatott, hiszen az első és második hullámban az üzletek korlátozott nyitva tartásával, a harmadik hullámban pedig a közel egy hónapig tartó zárva tartással kellett megküzdenie a kiskereskedelem szinte minden szereplőjének.
Ebben az időszakban a munkabér-támogatások és járulékkedvezmények csak korlátozott segítséget nyújtottak. Vidéki gyökerekkel rendelkező, a külföldi vállalatok által dominált piacon versenyző, családi tulajdonú vállalatként ugyanakkor különösen fontosnak tartottuk és tartjuk a munkahelyek megőrzését, ezért azt az utat választottuk, hogy a működőképesség fenntartásához szükséges döntések meghozatala mellett a boltzár ideje alatt is megtartjuk összes munkatársunkat. Ezzel egyrészt a megnövekedett létbizonytalanságra adtunk választ, másrészt igyekeztünk fenntartani a kollégák motivációját, lojalitását. Iparágunkban ugyanis a sikeres működéshez elengedhetetlen az értékesítői szaktudás, amelyet a folyamatos képzés ellenére sem lehet megszerezni egyik napról a másikra, így rendkívül fontos a fluktuáció minimalizálása.
A fizikai munkaerő viszont csak abban az esetben mobilis, ha a cég szállást vagy munkahelyi buszjáratot biztosít. Az ingázás ebben az esetben is csak napi legfeljebb két órát vehet el, mert ennél hosszabb idő a minőségi magánélet és a pihenés rovására mehet, ami hosszú távon a teljesítőképességben és a fluktuációban is megmutatkozhat. A végzettséget nem igénylő fizikai munkakörök esetében viszont olyan jelentős kihívások mutatkoznak – munkaerőhiány, lemorzsolódás a toborzási folyamat során –, hogy számos cég amellett, hogy ma még döntően munkaerő-kölcsönzők szolgáltatásait veszi igénybe, egyre inkább a gépesítésben, automatizálásban látja a hosszú távú megoldást.
