A fenntarthatóság és a zöldszempontok napjainkban a társadalom minden szintjén központi témává váltak, így nem csupán használati tárgyaink és a szolgáltatások reklámozzák magukat ezekkel a jelzőkkel, a zöldszemlélet egyre jobban uralja a befektetési termékek piacát is. A Covid–19-válság rámutatott arra, hogy világunk mulandó és törékeny, ez pedig tovább erősíti a befektetők törekvését, hogy ne csak a portfóliójuk értéknövelésére koncentráljanak, befektetéseikkel tegyenek a környezetükért is, vagy legalábbis ne tegyenek ellene. Ez a felismerés jókora lökést adott az egyébként is felívelő pályán lévő ESG-befektetéseknek, erről adunk összefoglaló betekintést a cikkben.
Az ESG mozaikszó, az angol enviromental (környezeti), social (társadalmi) és governance (vállalatirányítás) szavakból épül fel. Az ESG-befektetés olyan vállalatokba vagy olyan vállalatokból épített indexeket követő alapokba történő amelyek szem előtt tartják a fenntartható működést, illetve valamilyen társadalmi érték megóvására vállalkoznak, és mindezt a befektetők számára transzparens módon teszik. A transzparencia biztosításának egyik fontos eszköze az erre szakosodott cégek által alkalmazott ESG-kritériumok szerinti pontozás (rating). Ennek módszertana ugyan nem egységes, de egyre ritkább, hogy egy adott cég különböző minősítőktől kapott ESG-értékelései számottevő eltérést mutassanak.
A stabilitást vagy fenntarthatóságot kereső befektetők mellett a vállalatvezetők körében is terjed az a szemlélet, hogy a klímaváltozás egyre kevésbé külső kockázati tényező, sokkal inkább olyan jelenség, amellyel kapcsolatban a cégeknek konkrét teendőik vannak, és az ESG-faktorok kulcsszerepet játszanak a vállalatok hosszú távú növekedésében.
Mindezt alátámasztja, hogy a jó ESG-értékeléssel ellátott papírok jól teljesítenek a hosszú távú portfóliókban.
Ezt szépen mutatja, hogy a már tíz évvel ezelőtt is létező ESG-alapok 77 százaléka még mindig forgalomban van, míg ugyanez a hagyományos alapok esetében csak 46 százalék.
A jó ESG-értékelést elérő cégek növekedése tehát stabil, ám a sikeres vállalat és a jó befektetés fogalmi összekapcsolása korántsem ilyen egyszerű, mert e társaságok papírjai a népszerűségük okán fundamentálisan felülértékeltté válhatnak, ami értékarányosan alacsonyabb hozamot eredményezhet.
A Covid–19-válság kapcsán számos szakember nyilatkozott úgy, hogy a krízis segíthet az ESG-szemlélet gyorsabb implementációjában, ráadásul intézményi és magánbefektetői oldalról is, hiszen ezek a papírok már a válság előtt is a kiszámítható stratégiai vállalatműködést és az olyan technológiák kifejlesztésének potenciálját jelentették a befektetők számára, amelyek a jövőben könnyen a mindennapi életünk részét képezhetik majd. Jól látható, hogy míg önállóan nem a zöldtermékek kecsegtetnek a legmagasabb kockázati prémiummal rövid távon, a hosszú távú portfóliók hozam-kockázati arányát azonban könnyen feljavíthatják.
Nem elhanyagolható várakozás az sem, hogy a fenntartható indexekbe való befektetések előretörésével felgyorsulhat a tőke beáramlása az olyan vállalatokba, amelyek felkészültebbek az éghajlatváltozásból fakadó kockázatokkal szemben. Ez pedig öngerjesztő folyamat, amely hajlamos tovább gyorsítani a tőkebeáramlást, vagy éppen teljesen felborítani a hagyományos és a fenntartható alapok egyensúlyát tetemes tőkeátáramlás révén, bár ez utóbbi a régiónkban nem a közeljövő kockázata.
De mennyire igazolják vissza e várakozásokat a számok?
Az S&P Global elemzése szerint a válság első évében a 250 millió dolláros eszközértéket meghaladó ESG-kritériumoknak megfelelő ETF-ek (tőzsdén kereskedett alap) háromnegyede teljesítette felül az S&P 500 indexet, a legjobban teljesítő három ETF pedig 45 százalék feletti növekedést ért el.
A Morningstar adatai szerint Európában az idei első negyedévben az ESG-faktoroknak megfelelő ETF-ek által felhalmozott 25,8 milliárd dollár felülmúlta a többi ETF tőkebeáramlását.
Csakhogy a válság hatása és az ESG versenyképesség-növelő ereje mindezek ellenére sem azonosítható egyértelműen, mert a befektetésekkel kapcsolatos eseményeket számtalan hatás alakíthatja. Az ESG-termékekkel kapcsolatos várakozásaink számszerűsítéséhez a válság alatti teljesítmény és az azt megelőző innovációs szakasz nem elégséges. A széles körben elfogadott közgazdasági elméletek szerint azonban arra a következtetésre jutunk, hogy a jövőben e faktorok meghatározó pontjai lesznek a befektetői döntéseknek. Mindez olyan hatással lehet ezen népszerű papírokra, hogy magasabb értékeltséggel és alacsonyabb tőkeköltséggel kalkulálhatunk. Ezzel szemben a gyenge ESG-besorolású vagy hagyományos részvények esetében csökkenő befektetői aktivitás jelenhet meg, ami épp az ellenkező hatást fejti ki.
Az ESG-termékek térnyerése, a befektetői és vállalatvezetői közeg tudatos magatartása láthatóan elősegíti a pénzpiac fenntarthatóvá válását, a zöldbefektetések pedig társadalmilag és fundamentálisan is hosszú távú értékteremtő jelenséggé válnak. Fontos megjegyeznünk, hogy egy számtalan lehetőséget magában foglaló folyamat elején járunk, ám az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ESG-kritériumok hosszú távon és végérvényesen meghatározó tényezői lesznek a tőkepiacnak.
