A koronavírus-járvány hatására nem csupán otthonosabban mozgunk az online világban, de mi, magyarok is környezettudatosabban vásárolunk, és egyre inkább a helyi üzleteket részesítjük előnyben. A fogyasztói elvárások nemcsak nálunk, de egész Európában gyökeresen megváltoztak, az új igények kiszolgálásában és ezáltal az uniós gazdaság fellendítésében pedig kulcsszerepe lesz a kreatív szektornak.
Az egészségügyi vészhelyzetet követően lehetőségünk lesz arra, hogy egy emberközpontúbb és élhetőbb környezet teremtsünk.
Ebben oroszlánrészt kaphatnak a magyar dizájnerek, de ehhez össze kell fogniuk.
A pandémia az egész európai kontinensen, így hazánkban is látványosan átalakította a fogyasztói szokásokat. Elég egy pillantást vetnünk az Európai Bizottság idén tavasszal közzétett felmérésére, amely szerint már a magyar emberek több mint fele szívesen vásárol online idehaza, és a lakosság többsége környezettudatosabban szerzi be a mindennapi termékeket. Ugyancsak a világjárványra vezethető vissza, hogy honfitársaink háromnegyede az otthonához közelebb vásárol be, mint korábban, és jobban támogatja a helyi vállalkozásokat.
Az attitűdváltás azonban nem egyedi magyar sajátosság, egész Európában hasonló trendekkel találkozunk.
A fogyasztói hozzáállásban tapasztalható éles váltás gyökeresen átalakítja a vevők elvárásait is, amihez teljes iparágaknak kell felzárkózniuk termékeikkel és szolgáltatásaikkal. Ezek kialakításában pedig hatalmas feladat hárul az Európai Unión belül több mint 7 millió embert alkalmazó kulturális és kreatív szektorra (CCI). A terület fontosságát jól tükrözi, hogy a 2019-ben 643 milliárd eurós forgalmat generáló CCI az Ernst & Young (EY) idei tanulmánya szerint az uniós 4,4 százalékát adta.
Az elsősorban kis- és középvállalkozásoknak munkát szektor tevékenysége olyan kulcsfontosságú iparágakat lendít fel és húz magával, mint a fuvarozás, a turizmus, a csúcstechnológia vagy a telekommunikáció.
Ezzel a jövőbeni tevékenységük az európai gazdaság megszilárdításában kiemelkedővé válik.
Az Európai Bizottság nem véletlenül indította el idén a New European Bauhaus (NEB) kezdeményezést, amelynek fókuszában az élhető környezet megteremtése áll, valamint egy jobb, ellenállóbb Európa építése. A kezdeményezés a European Green Deal leképezése a társadalom számára, amely a híd szerepét kívánja betölteni a művészet, a kultúra, valamint a tudomány és a technológia között, továbbá a különböző generációk összekapcsolását és az össztársadalmi mobilizáció fejlesztését célozza meg. Hazánk, a Magyar Formatervezési Tanácson keresztül, az Európai Dizájnszervezetek Szövetségének (BEDA) tagjaként aktív szerepet vállal a projekt alakításában, népszerűsítésében, amelynek kulcsszavai az inkluzivitás, esztétikum és fenntarthatóság.
A koronavírus-járvány már említett következménye az állandó online jelenléttel járó digitális átalakulás, amely az élet minden területét átformálta, miközben számos akadályt gördített a megszokott üzleti működés elé. Magyarország azonban az egészségügyi vészhelyzet ellenére idén is képes volt javítani innovációs teljesítményén, és egy helyet előrelépve már a 34. a Szellemi Tulajdon Világszervezete idei globális innovációs indexében.
A régiós versenytársak közül megelőzzük például Litvániát, Lettországot, Lengyelországot, Oroszországot és Szlovákiát is a rangsorban.
Az újító gondolkodás, valamint a megfelelő szellemitulajdon-védelem pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy a megváltozott környezetben is versenyképesek és eredményesek legyenek a hazai kreatív ipar, köztük a dizájnszakma szereplői.
A formatervezés világszintű előretörését mutatja az amerikai dizájnereket összefogó AIGA szakmai szervezet kutatása is, amelyben tízből hat szakember is arra számít, hogy a dizájn segít teljes iparágakat megerősítve kikerülni a járványból. Várhatóan, leginkább az olyan forradalmi digitális megoldások, mint a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, a virtuális és a kiterjesztett valóság, illetve az együttműködést segítő szoftverek hoznak gyökeres változást a dizájn területén. A digitalizálódó iparágban azonban a sikerhez teljesen új készségek kellenek a szakma képviselői szerint.
A pusztító járványt követően, az egyre zöldebb gondolkodás révén esélyt kapunk, hogy egy olyan szép új világot alkossunk, amelynek középpontjában az ember és az őt körülvevő környezet harmóniája áll.
Minden előrejelzés azt vetíti előre, hogy az előttünk álló korszak megformálásában kiemelt szerepet kapnak a dizájnerek, de az érvényesülésükhöz közös fellépésre és valódi összefogásra van szükség.
Erre tesz kísérletet az október 8. és 17. között megvalósuló Budapest Design Week, amelynek programját már az új normák határozzák meg, így a dizájn olyan, kevésbé hagyományos területei kerülnek előtérbe, mint a társadalom aktuális kihívásaira válaszokat kínáló social design, a szolgáltatások és folyamatok szervezésében kulcsfontosságú service design vagy akár a különböző online és digitális termékek tervezésére fókuszáló UX/UI design. A jövő már elkezdődött, a kérdés, hogy a magyar formatervezők fel tudnak-e nőni a feladathoz.
