Szeptember hónap egyik, ha nem a leglátványosabb trendje a fintechszektorban egyértelműen a buy now, pay later (BNPL) alszektor szereplői közötti verseny kiéleződése volt. Az olyan, BNPL-re specializált szolgáltatók mellett, mint a svéd Klarna vagy az ausztrál Afterpay, az elmúlt időszakban egyre több bigtechcég, valamint bank dobott piacra saját megoldást. Ezúttal ráadásul a neobankok is igencsak aktivizálták magukat, ami még telítettebbé teszi a piacot, jelezve, hogy a BNPL-ben mára sokan nem csupán egy ígéretes lehetőséget, hanem kihagyhatatlan területet látnak, amire muszáj reagálniuk saját törekvéseikkel.
Ami a neobankokat illeti, három egyesült királyságbeli vállalat is új BNPL-termék érkezését jelentette be szeptemberben, amelyek közül kiemelkedik a Revolut megoldása. Nik Storonsky alapító-vezérigazgató állítása szerint 2022-ben érkezik az a BNPL-lehetőség, amelynek segítségével az ügyfelek négy hétre elnyújthatják vásárlásaik kifizetését. Ráadásul az igénybevétele rendkívül egyszerű lesz, hiszen a klienseknek csak egy gombnyomással kell megjelölniük, hogy szokásos debitkártyás vásárlást vagy BNPL-tranzakciót szeretnének végrehajtani a kártyájukkal. Érdekesség, hogy a másik két neobank, a Monzo és a Curve BNPL-termékei egymással megegyező nevet kaptak, ráadásul ugyanazon a napon jelentették be őket. A Monzo Flex kuriózuma, hogy a szolgáltatás akár háromezer fontig terjedő vásárlások esetén is igénybe vehető, ez a limit lényegesen magasabb a megszokottnál. A Curve Flex ezzel szemben, ha úgy tetszik, az időutazást is lehetővé teszi az ügyfeleknek, ugyanis a vállalat által levédett „go back in time” (azaz „menj vissza az időben”) technológiának köszönhetően az ügyfelek minden Curve-höz kapcsolt, az elmúlt egy évben végrehajtott kártyatranzakciójukat részletfizetéses konstrukcióvá alakíthatják.
A neobankok tehát félreérthetetlenül hadat üzentek a BNPL-szolgáltatóknak, és jelezték, hogy rugalmas megoldásaikkal készek ellenük felvenni a kesztyűt. Az érvényesülés azonban közel sem lesz egyszerű, mivel két bigtechcég is jókora erőket mozgósított a buy now, pay later szektorban szeptember folyamán, követve a korábban már belépő Apple és Amazon példáját.
A versenybe beszállnak a legnagyobbak is: a Mastercard már meglévő szolgáltatása, az Installments hamarosan három kulcsfontosságú piacon, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is megjelenik. Az Installments egy POS-alapú fizetési megoldás, amely online és fizikai boltokban történő fizetéskor egyaránt alkalmazható, és lehetővé teszi a bankok, hitelezők, fintechek és digitális fizetési szolgáltatók számára, hogy rugalmas BNPL-szolgáltatást kínáljanak ügyfeleiknek a Mastercard-hálózat minden tagjánál. Egy másik fontos hír, hogy a PayPal felvásárolta a japán Paidy BNPL-szolgáltatót 2,7 milliárd dollárért, céljuk ezzel jelenlétük megerősítése a csendes-óceáni régióban.
Összességében tehát intenzív versenyre készülhetünk a BNPL-szektorban a specializált szolgáltatók, inkumbensek, bigtechek és neobankok között.
A verseny győztesének kiléte most még megjósolhatatlan, az azonban biztos, hogy a sokszínű és rugalmas megoldások érkezésének egyértelmű nyertesei a fogyasztók lesznek. A Peak tanácsadó csapata minden hónapban átfogó körképet készít a fintechvilág mozzanatairól (részletek a cég honlapján).
Buy now, pay later (BNPL)A „buy now, pay later”, magyarul „vásárolj most, fizess később” üzleti modell egy új áruhitelezési megoldás a fintechszektorból. A szolgáltatás lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy hitelre vásároljanak, így a fizetést akár kamatmentesen is elnyújthatják. A szolgáltatók a vásárlás végösszegét egyenlő havi vagy kétheti törlesztőrészletekre osztják, amelyeket a fogyasztók egy hosszabb időszak alatt fizetnek ki, ez a konstrukció függvényében jellemzően egy-három, de akár 12 hónap lehet. A szolgáltatás feltételei és költségei szolgáltatónként változnak, de általában kamat- és díjmentes terveket kínálnak az ügyfeleknek. A kamatokat jellemzően a kereskedőkkel fizettetik ki, ami nagyjából a kosárérték néhány százaléka, így a kereskedők nagyobb forgalmat bonyolíthatnak, a fogyasztók pedig egy költséghatékony vásárlói élményhez jutnak. |
