A klímaváltozás egyre inkább fenyegeti a mindennapi életünket. Az elmúlt időben a szükségesnél ugyan lassabban, de világszerte mindenütt megkezdődött a gazdaság legfontosabb területeinek felkészítése az ezzel járó kihívásokra. A bankszektorban sincs ez másképp, egyelőre azonban azt látjuk, hogy ezt a folyamatot inkább a fintechek viszik a vállukon. Jó hír, hogy ezt a kockázati tőkealapok is elkezdték felismerni, így 2021-ben 1,2 milliárd dollárt fektettek be a fenntartható fintechekbe. Ez az összeg háromszorosa a korábbi rekordnak, vagyis van ok bizakodásra.
A hagyományos szereplőkkel ellentétben az agilis fintechek sorra dobják piacra a színvonalas zöldpénzügyi termékeket, és pozitív környezeti hatás kifejtésére inspirálják az ügyfeleiket. A legnagyobb csoport a fintech szektorban a neobankoké, köztük bőven találni olyanokat, amelyek kifejezetten fenntartható célok figyelembevételével jöttek létre.
Az amerikai Aspiration például az ügyfelei által fizetett tranzakciós illetékből faültetési projekteket támogat. A neobank emellett kedvezményeket biztosít a szolgáltatásait használóknak a fenntarthatóan működő kereskedőknek, és aktívan segíti őket a klímatudatos fogyasztói döntések meghozatalában. Legalább ennyire fontos vállalás, hogy a nála elhelyezett betétekből az Aspiration nem hitelez fosszilis energiahordozókat kitermelő vállalatokat.
Az utóbbi azért kiemelten fontos, mert
egy átlagos bank saját működésből fakadó karbonlábnyoma alig 0,2 százalékát (!) teszi ki annak a kibocsátásnak, amelyet közvetve, hitelezési tevékenységén keresztül finanszíroz.
Ha tehát egy bank vállalja, hogy karbonsemlegessé teszi saját működését, az olyan, mintha azt mondaná, 0,2 százalékkal csökkenti az általa finanszírozott károsanyag-kibocsátást. A pontos adatok ismerete nélkül hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy az előbbi vállalás teljes elkötelezettséget jelez a környezetvédelem mellett, az utóbbi ismeretében inkább felháborítóan alacsonynak tarthatnánk ennek mértékét.
Szerencsére az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a hagyományos pénzintézetek is felismerték a probléma fontosságát. Ez nem csupán a cselekvés sürgőssége, hanem az ügyfelek megtartása miatt is fontos a számukra, hiszen a lakosság egyre szélesebb rétegeit foglalkoztatja a klímaváltozás, ez pedig a fogyasztói döntéseken is egyre inkább nyomot hagy. Az a bank, amely nem tesz jelentős lépéseket ezen a téren, és nem támogatja ügyfeleit színvonalas zöldpénzügyi termékek kínálatával, hosszú távon elveszítheti a vonzerejét.
A magyar piacon is vannak biztató törekvések, a trend azonban a legerősebben Nagy-Britannia piacán rajzolódik ki. Megsüvegelendő a NatWest megközelítése, hiszen a brit bankóriás 2021-ben 100 milliárd fontot (a jelenlegi devizaárfolyamon számolva 44,5 ezermilliárd forintnak megfelelő, azaz a 2020. évi 48 ezermilliárd forintos magyar GDP-vel majdnem megegyező összeget) különített el a fenntarthatósági törekvések finanszírozására. A bank ingyenes karbonkalkulátort is integrált mobilalkalmazásába, ami segíti az ügyfeleket karbonlábnyomuk felmérésében, csökkentésében és semlegesítésében. Termékpalettáján megjelentek továbbá a zöld és jelzáloghitelek is, de az edukációra is nagy hangsúly fektetnek.
További pozitív példák is sorolhatók persze. A NatWest egyik riválisa, a Lloyds Bank ígéretet tett, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkenti az általa finanszírozott karbonemissziók mértékét. Sőt, a Bank of Australia megszüntette a fosszilis üzemanyagok feltárását végző vállalatok hitelezését.
Fegyverré formálható tehát a pénzintézetek kezében az a tény, hogy hitelezési tevékenységükön keresztül a bankok hatalmas mennyiségű károsanyag-kibocsátást finanszíroznak. A fenntarthatóság mellett elkötelezett piaci szereplők a hitelezési politika zöldítésével képesek lehetnek rákényszeríteni a környezetszennyező szektorokat a fenntarthatóbb működésre. Meglátásunk szerint a sikeres zöldbanki politikához a zöldpénzügyi termékek kínálata, az ügyfelek edukációja és a saját működés karbonsemlegessé tétele mellett erre is feltétlenül szükség lesz.
A Peak kutató- és tanácsadó csapata minden hónapban átfogó körképet készít a fintech világ mozzanatairól, valamint a bankszektorra, biztosítókra, IT-szektorra és kormányzati szervekre gyakorolt hatásairól.
