Az elmúlt héten a GLOBSEC Bratislava Forum 2022 panelbeszélgetésén mutatták be a Depresszió Mutatószámrendszer tanulmányt (Depression Scorecard), mely tíz közép-kelet-európai, valamint balti országban vizsgálta meg a depresszió ellátásának helyzetét, és fogalmazott meg javaslatokat a betegellátás javítása érdekében.

A vizsgált országok: Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Bulgária, Litvánia, Lettország és Észtország.

A Depresszió Mutatószámrendszer tanulmány elkészítésében részt vevő betegszervezetek képviselői egy memorandumot nyújtottak át a régió politikai döntéshozóinak, melyben a depresszió ellátásával kapcsolatban a betegséggel élők aktív bevonását és az ellátás minőségének javítását kérték. A fórumon részt vevő kormányzati képviselők, betegszervezetek és szakértők egyetértettek abban, hogy a figyelem fókuszába kell helyezni a depresszióellátást a régióban.

A depresszió napjaink egyik leggyakoribb mentális betegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az Európai Unióban több mint 40 millió embert érint – ez az európai lakosság 4,3 százalékát jelenti. A Covid–19 pszichológiai hatásai ezen tovább rontottak, a szorongás és a depresszió globális előfordulási gyakorisága csak a világjárvány első évében 25 százalékkal nőtt, és a nőket nagyobb arányban érintette. Valószínűsíthető, hogy ez az érték még magasabb napjainkban. A depresszió témája tehát az elmúlt években aktuálisabbá vált, mint valaha, az orvosok és a tudósok világszerte csendes pandémiának nevezik.

Serenity, conceptual illustration
Fotó: Science Photo Library via AFP

Közép- és Kelet-Európában, valamint a Baltikumban 2,4 millióra tehető a major depresszív zavarban szenvedő betegek száma. Bár önmagában már ez a szám is magas, a valóságban a depressziós esetek száma ennél jóval magasabb, mivel a depressziót gyakran titkolják az érintettek a mentális betegségekkel kapcsolatos megbélyegzés miatt, valamint gyakran a depresszió tüneteinek a felismerésére sem kerül sor. Helyi adatok szerint a depressziós esetek jelentős része kezeletlen marad még napjainkban is, pedig például Magyarországon évente közel száz lakosból minden hetedik lakos major depresszióban szenved. Külön figyelmet érdemel a szülés utáni depresszió, melynek előfordulási aránya 11-17 százalék, hazánkban évente több mint tízezer nőt érinthet. 

Jozef Suvada, a WHO igazgatótanácsának tagja elmondta, hogy világszerte a lakosság 3,8 százalékát érinti a depresszió, felnőttek esetében ez a szám 5 százalékra tehető, és még nagyobb az arány a 60 év felettiek körében. Ahogyan a Covid–19-világjárvány ellen is sikeresen összefogtunk, úgy kell megbirkóznunk ezzel az egyre növekvő, az egész társadalmat érintő problémával is.

A Depresszió Mutatószámrendszer jelzi, hogy a betegellátás fejlesztése elengedhetetlen. Közép-Kelet-Európából, valamint a Baltikum országaiból tíz, szakemberekből és kutatókból álló csoport elemezte a depresszióellátás helyzetét az egyes országokban. A Depresszió Mutatószámrendszer módszertanát a Health Policy Partnership, a GAMIAN, az EUFAMI és az Európai Pszichiátriai Társaság közösen dolgozták ki, a projektet a Janssen, a Johnson and Johnson gyógyszeripari vállalat kezdeményezte és finanszírozta.

A tíz ország jelentései egy szélesebb körű, depressziót vizsgáló Depresszió Mutatószámrendszer-sorozat részét képezik, amely Belgium, Franciaország, Olaszország és Románia legfontosabb nemzeti szakpolitikai kereteit és a depresszióval élők számára nyújtott szolgáltatásokat értékeli.

Anna Michalkova, a Seesame Depresszió Mutatószámrendszer projektjének regionális koordinátora szerint a kutatás legfőbb konklúziója, hogy annak ellenére, hogy nyilvánvalóan szükség van a mentális betegségek ellátásának megerősítésére, a legtöbb közép-kelet-európai és balti ország elmarad az uniós átlagtól az erre irányuló erőfeszítéseket illetően. Mind a szakmai kapacitásokat, mind a depresszió által leginkább veszélyeztetett lakosok közösségi ellátását fejleszteni kell.

A megfelelő kezelés és ellátás biztosításához elengedhetetlen az integrált ellátás – egy olyan betegközpontú rendszer, amely a depresszióval élő embereket az egészségügyi rendszer különböző szintjein átívelve, egész életük során támogatja. A mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatások és szociális támogatási szolgáltatások integrációja az egészségügyi rendszerekbe növelheti a kezelési arányt és csökkentheti a betegséggel járó terheket is.

A betegszervezetek képviselői egy országokat átívelő memorandumban hangsúlyozták a következtetéseiket. Azt kérték a döntéshozóktól, hogy fejlesszék az integrált ellátórendszereket, az adatgyűjtést és felhasználást, aktívan vonják be a betegeket a folyamatokba, alkalmazzák az új technológiákat az ellátásban és készítsenek stratégiai tervet a betegellátás fejlesztésére.

Az évtizedekig alulfinanszírozott mentális betegségekkel foglalkozó egészségügyi ellátórendszerek és a reformokról folytatott hosszú viták után a régió döntéshozói – a panelbeszélgetésen elhangzottak szerint – készen állnak arra, hogy a depresszióban szenvedő betegek ellátásának fejlesztését napirendjükre tűzzék. Robert Babela, a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának államtitkára úgy nyilatkozott, hogy mivel idén Szlovákia veszi át a Visegrádi Együttműködés csoportjának soros elnökségét, szeretnék a mentális betegségek egészségügyi ellátásának témáját prioritássá tenni. Együttműködésre és az egészségügyi rendszerek javítására fogják ösztönözni az országokat.