2020-ban a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet nyomán az államadósság Európában mindenhol érdemben emelkedett: az uniós GDP-arányos mutató a 2019-es 77,5 százalékról 90,0 százalékra, míg a magyar 65,5 százalékról 79,6 százalékra ugrott. Az adósságráta a tavalyi évben már ismét csökkent mindkét gazdaságban, rendre 88,1, illetve 76,8 százalékra. Magyarország kivételével a V4 -országok átlagában 2020-ban a hazainál alacsonyabb, 10,2 százalékpontos GDP-arányos adósságemelkedés ment végbe, viszont 2021-ben csak Lengyelországban mérséklődött az államadósság, Csehországban és Szlovákiában tovább növekedett. Az uniós adósságok szintje azonban még mindig magas, amely korlátozza a költségvetés mozgásterét. Ez a jelenlegi gazdasági helyzetben kockázatot jelent, mivel az orosz–ukrán háború, valamint az energiaválság ismét jelentős nyomást helyez a tagállami költségvetésekre, tovább nehezítve a koronavírus miatt megnövekedett hiányok lefaragásának egyébként sem egyszerű feladatát. Emiatt a kormányzatoknak az EU-ban fontos feladatuk lesz a következő években, hogy olyan költségvetési politikát alakítsanak ki, amellyel egyszerre tudnak küzdeni a felmerülő válságokkal, és amely mellett az államadósság további mérséklődése megvalósulhat. A költségvetési hiány leszorítása ugyanakkor csak az egyik módja az adósságráta csökkentésének. A GDP-arányos államadósság a nominális gazdasági növekedés (a reál bővülés és az áremelkedés szorzata) fokozásával is mérsékelhető, éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy melyik eszköz az erősebb fegyver a kormányzatok kezében.

Vegyük az államadósság egy egyszerű modelljét a magyar adatokon. Tegyük fel, hogy az államadósság összegét csak a költségvetési hiány befolyásolja, nincs átértékelődés. Ebben az esetben a 2021-es 76,8 százalékos államadósság egyensúlyi költségvetés és 3 százalékos nominális gazdasági növekedés mellett 74,6 százalékra csökkenne az idei év végére. Ekkor az államadósság összértéke nem változik – köszönhetően a költségvetés egyensúlyának –, ugyanakkor azt a gazdasági fokozatosan kinövi. Ehhez képest 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány mellett az adósságráta csak 75,6 százalékra mérséklődne 2022-ben.

költségvetés jövőre Map of Hungary. Rolled up Hungarian forint 20000 forint banknote Ferenc Deák.Forint Coins Hungarian currency, in the background banknotes of different denominations. Európe Hungary
Fotó: Shutterstock

Hosszabb időtávon még inkább kirajzolódik az eltérő gazdasági és költségvetési pályának az államadósságra gyakorolt hatása. Öt év alatt éves 2 százalékos reál GDP-növekedés, áremelkedés és GDP-arányos költségvetési hiány mellett a GDP-arányos államadósság 2027-re 71,4 százalékra mérséklődne. Ehhez képest gyors, 4–4 százalékos gazdasági növekedés és áremelkedés, illetve ugyanilyen mértékű költségvetési hiány esetében az államadósság-ráta 67,9 százalékra csökkenne öt év alatt. Vagyis az államadósság alacsony növekedés mellett is csökkenthető, ha az költségvetési fegyelemmel párosul, míg a magasabb hiány nem jelent problémát, ha közben a gazdaság gyors ütemben bővül. Minden más tényezőt rögzítve, a modell alapján 1 százalékponttal alacsonyabb költségvetési hiány 5 éves időtávon 5,2 százalékponttal, míg 1 százalékponttal gyorsabb nominális növekedés 3,6 százalékponttal eredményez kedvezőbb adósságpályát.

Ez tehát azt mutatja, hogy a hiány lefaragásával jobban mérsékelhető az államadósság-ráta, mint a gazdasági növekedés fokozásával. Az ördög ugyanakkor a részletekben rejlik. A gazdasági növekedés, a költségvetési hiány és az áremelkedés nem függetlenek egymástól. A szigorúbb fiskális politika mérsékli az aggregált keresletet, visszafogja a gazdasági növekedést és így az áremelkedés ütemét is. Vagyis a költségvetési hiány lefaragását oly módon kell elvégezni, hogy az a lehető legkisebb növekedési áldozattal járjon, meg kell találni az arany középutat. A hiány teljes eltüntetése és a többlet elérése most nem lehet cél, az drasztikusan visszavetné a növekedési kilátásokat. A költségvetési deficitet középtávon érdemes tehát alacsony szinten, de fenntartani, azonban abból a gazdaság trend szerinti növekedését gyorsító intézkedéseket kell finanszírozni, ezzel biztosítva, hogy a gazdaság fokozatosan kinője az államadósság okozta terhet.