A fosszilis és az energiaimporttól való függés kérdése mostanra végérvényesen megkerülhetetlenné vált, egyik legfontosabb, ám többnyire háttérbe szoruló szegmense pedig a magyarországi lakóépületek energetikai korszerűsítése. Pedig egy kiterjedt energetikai lakásfelújítási program révén az éves hazai gázfelhasználás mintegy ötödével csökkenthető lenne, miközben a korszerűsítések egyszerre járulnának hozzá a gazdasági, a társadalmi, az éghajlatvédelmi és a levegőtisztasági célokhoz.
Sajnálatos tény, hogy a hazai lakásállomány zöme műszakilag elavult, az energetikai teljesítménye nagyon rossz európai összehasonlításban. A lakóingatlanok energetikai felújítása azonban lassú és drága folyamat, egy átlag lakos generációnként egyszer vagy kétszer tud erre nagyobb összeget fordítani.
A legkritikusabb terület a magyarországi lakásállomány energiafogyasztásában a fűtés-hűtés, hiszen a háztartási energiafelhasználás legnagyobb hányadát, 71 százalékát ez teszi ki.
Mivel a magyar háztartások mintegy 60 százaléka teljesen vagy részben gázzal fűt, a lakásállomány energetikai korszerűsítése különösen nagy megtakarítási lehetőséget rejt a gázfogyasztás terén, a gázt pedig nagyrészt csak külföldi importból tudja az ország biztosítani, meredeken növekvő költségek mellett. Kitettségünk mérséklése különösen aktuálissá vált az orosz–ukrán háború okozta geopolitikai instabilitás és a fosszilis energiaár-válság miatt.
A megoldás kézenfekvő, hiszen a gázimportunk legalább negyede, azaz a teljes éves hazai gázfelhasználás mintegy ötöde lenne megspórolható, ha a lakóépületeket legalább közepes szinten energetikailag felújítanák. A komplex energetikai felújításokkal (hőszigetelés, nyílászárócsere és fűtéskorszerűsítés megújuló energián alapuló fűtés-hűtés rendszerre), más néven mélyfelújítással még jobban járna a család és a nemzetgazdaság is. A háztartások fűtési célú gázfogyasztásának nagyarányú csökkentése energetikai felújítással és a megújuló energiaforrások szélesebb körű hasznosításával jelentősen növelné a magyar háztartások hosszú távú energiabiztonságát, és ez jelentené a tartós rezsicsökkentést.
Érdemi előrelépés és az évtized végéig látványos eredmények azonban csak akkor érhetők el, ha maga az állam most felkarolja a témát, és kiterjedt programot indít a komplex energetikai felújítások ösztönzésére. Ennek haszna nemcsak az elért megtakarításban lenne mérhető, hanem gazdaságélénkítő szerepében is, beleértve további munkahelyek teremtését is a kkv-k által dominált építési szektorban.
A szükséges források zömét az elfogadás alatt álló magyar helyreállítási és ellenálló-képességi terv és egyes operatív programok nagyobb mértékű energiaátmenetre hangolásával lehetne előteremteni. Három konkrét intézkedést javaslunk beépíteni egy mielőbb indítandó többéves országos lakóépület-energiahatékonysági finanszírozási programba.
Ez egyúttal segítené, hogy az éghajlatvédelmi célú uniós és állami források valóban közcélra és hatékonyan legyenek elköltve.
Elsődlegesen a hőszigeteléssel egybekötött, komplex lakásenergetikai felújításokat kellene támogatásokkal ösztönözni, mivel a megújuló energiaforrások hasznosítása mellett ez biztosítja leginkább a tartósan alacsony rezsit és az energiabiztonságot.
A finanszírozást a korábbiaknál célzottabban kellene elosztani: a közel százszázalékos vissza nem térítendő támogatásra az alacsony jövedelmű háztartások vannak rászorulva, érdemes lenne differenciáltan kezelni az átlagos-közepes jövedelműek igényeit és lehetőségeit, visszatérítendő támogatási részt is beépítve a 30-40 százalékos támogatási program mellé.
Végül a támogatásokat körforgásos rendszerbe kellene rendezni: miután a visszatérítendő finanszírozásokat a háztartások a megtérülés ütemében visszafizetnék az erre a célra létrehozott (energetikai felújítási állami) alapba, további családok és lakóközösségek igényelhetnék újra, így a támogatások széles körben, hosszabb időn keresztül hozzáférhetők maradnának.
Magyar érdek, hogy energiafelhasználásunkat és fosszilis importfüggőségünket úgy csökkentsük, hogy az energiahatékonysági beruházásokhoz és a tiszta, megújuló energiához hozzáférést biztosítsunk a lakosság széles körének, közben pedig munkahelyeket teremtsünk és élhetőbb, egészségesebb lakókörnyezetet alakítsunk ki országunkban. Erre sokféle megoldás lehet, de a trend egyértelmű: az energiaátmenet felgyorsítására a lakóépületek energetikai felújítása nélkül nincs megoldás.
