Fel kell készülni a lehetetlenre is
A nagyvállalatok jellemzően ismerik és alkalmazzák is az üzletfolytonossági terveket. A kisebb és közepes cégek már kevésbé, számukra sokszor kissé megfoghatatlannak tűnik a fogalom. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy – a pandémia miatti két év kényszerszünet után – újra élő rendezvény keretében tudatosítsuk az üzletfolytonosság lényegét, hiszen, mint a tapasztalataink is mutatják: fontos felhívni a vállalkozások figyelmét arra, miért is jó üzletfolytonossági tervet készíteni és annak mentén dolgozni.
A londoni székhelyű The Business Continuity Institute együttműködő partnereként ezért az volt a célunk, hogy Magyarországon is népszerűsítsük az üzletfolytonosságot, és hangsúlyozzuk ennek a tudománynak a fontosságát, valamint segítsük, hogy beépüljön a mindennapos üzleti életbe, elkerülendő a leállások okozta hatásokat.
Az idei tudatossági hét (Business Continuity Awareness Week) központi témája a hibrid környezetben történő munkavégzéssel kapcsolatos újszerű igények felmérése, az ezekkel összefüggésben várhatóan bekövetkező események okozta leállásokra való felkészülés volt.
A pandémia alatt sok cég ráébredt arra, hogy még egy ilyen elhúzódó, sok munkavállalót érintő krízist nem fog túlélni.
Felértékelődött annak a szemléletnek a fontossága, hogy a krízishelyzetekre előre fel kell készülni. A jól átgondolt üzletfolytonossági tervezés megadja azt a lehetőséget, hogy a szervezet túléljen egy számára katasztrofális következményekkel járó káreseményt, legyen az informatikai leállás, tömeges megbetegedés vagy akár egy fontos beszállító kiesése.
A The Business Continuity Institute a korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is kiadta az üzleti folyamatokat fenyegető eseményekről szóló beszámolóját, amely az előző évi tendenciákat mutatja be, és kitekint a 2023-as évre várható változásokra. Eszerint az üzleti zavarok sokszor még mindig a pandémiához kötődtek, és igen sokrétű problémát tükröznek.
Minden negyedik üzletmenetben történt zavar oka a távmunkával kapcsolatos leállás, és minden ötödiket az utazási korlátozások váltottak ki.
Súlyos problémát okoztak a vállalkozások számára a nem munkavégzésből eredő megbetegedések is. A Covid hatására az otthoni munkavégzés mértéke jócskán megnőtt, sok helyen átálltak a home office-ra, máshol a hibrid megoldást választva heti három nap home office mellett két nap irodai munkavégzést rendeltek el. A következő évek kockázataként a megkérdezett felső vezetők a kiberbiztonságot (85 százalék), a klímaválságot (50 százalék), valamint a pandémiát (50 százalék) jelölték meg.
Az is fontos tendencia volt az elmúlt időszakban, hogy több helyen zárolták a képzési kereteket, ami érzékenyen érintette a munkavállalókat. Ez is felpezsdítette a munkaerőpiacot, emellett a távmunkára történő tömeges átállás miatt a szellemi foglalkozásúak 17 százaléka új munkahelyet keresett, akár már külföldön is.
Ami a kibertámadásokat illeti, a tavalyi tendenciákat nézve 2022-ben a támadások száma és intenzitása eddig sosem látott szintre lépett. A támadók a húzóágazatok beszállítói hálózatát vették célba, így hosszas leállások alakultak ki a gyártási folyamatokban, globális ellátási problémákat okozva, gondoljunk csak például a csip- vagy az építőipari alapanyagok hiányára.
A kibertámadás az üzleti kiesések listáján a hetedik helyet foglalta el, de a globális gazdaságra gyakorolt hatása alapján napról napra előrébb kerül.
Fontos tapasztalat, hogy az orosz–ukrán háború áttevődött a kibertérbe is, így a cégvezetőknek most már ezzel is számolniuk kellett és még kell is. Mivel minden háborúban vannak áldozatok, a digitális térben is óriási veszteségekkel kell kalkulálniuk a cégeknek. Ilyenkor joggal merül fel a kérdés, hogy vajon jó-e, elég-e pusztán a passzív védekezésre hagyatkozni. Sajnos egyre kevésbé, hiszen már olyan sok a fenyegetés és olyan sűrűn fordulnak elő a támadások. Érdemes előre figyelni a veszélyekre és a kockázatokra, hogy ha baj van, időben és hatékonyan lehessen reagálni. Emellett egyre több rendszerrel, alkalmazással, szoftverrel kapcsolatos sérülékenység lát napvilágot.
Nem volt elég a pandémia, az orosz–ukrán háború más szempontból is új dimenziókat vázolt fel, amit szintén nem hagyhatnak figyelmen kívül a cégek. A 2010–2020 között rendkívül hatékonyan működő ellátási láncok mostanra leépülni látszanak, az infláció és az alapanyagárak pedig meglehetősen kiszámíthatatlanná váltak. Ilyen környezetben egyre több és több ponton kell a vállalatvezetőknek olyan vészforgatókönyveket készíteniük, amelyek lehetővé teszik az általuk irányított társaság működésének fenntartását.
Ezek a problémák mind-mind szóba kerültek az üzletfolytonossági hét magyarországi rendezvényén. Mindezek alapján kijelenthetjük: nemcsak a világ biztonságának, hanem az üzletfolytonosságnak a biztosítása is új korszakba lépett. Olyan változások zajlanak a politikában, a gazdaságban és a nemzetközi üzleti életben, és olyan biztonsági fenyegetéseket, folyamatokat kell kivédenünk, amelyek új, megkerülhetetlen kihívások elé állítják a cégeket.
