Megjelent az IMD versenyképesség-kutató intézet legfrissebb jelentése, amely szerint Magyarország a vizsgált 63 ország között az előző évhez képest háromhelynyit előrelépve a 39. helyre került. Csehország nyolc helyet javítva a 26., Lengyelország három helyet lecsúszva az 50., Szlovákia pedig egy helyet előrelépve a 49. pozícióban van. A rangsort Dánia, Svájc, Szingapúr, Svédország és Hongkong vezeti. Németország – változatlan helyezéssel – a 15., Ausztria egy helyet rontva a 20. Előkelő helyen, az osztráknál jobb pozícióban, a 17. helyen találjuk Kínát. Az Egyesült Államok a 10., Nagy-Britannia pedig a 23. helyre került.
Az IMD-elemzés statisztikai adatokra és kérdőíves felmérésre támaszkodik, amelyek 75-25 százalékos arányban határozzák meg az országok rangsorban elfoglalt helyét. Négy területet elemeznek: a gazdasági eredményeket, a kormányzati munka hatékonyságát, a vállalkozások eredményességét és a tágabb értelemben vett, az oktatás és egészségügy állapotának értékelését is magában foglaló infrastruktúra helyzetét.
A négy részterületen a V4-ek a következő helyezéseket érték el:
A gazdasági eredmények tekintetében Luxemburg, a kormányzati munka hatékonyságában Svájc, a vállalkozások eredményességében Dánia, az infrastruktúra minőségében pedig szintén Svájc vezeti a rangsort. A V4-ek között a gazdasági eredmények tekintetében Magyarország vezet, a többi három területen pedig Csehország után a második helyen van. Az elmúlt időszakokban ennyire jó eredményeket egyszer sem ért még el Magyarország. Feltűnő viszont Lengyelország visszaesése. Magyarország helyezései az elmúlt öt évben a következőképpen alakultak a vizsgált négy területen, az elemzett 63 ország között:
2018-ról 2022-re a legnagyobb, 31 helynyi pozíciójavulást a gazdasági eredményekben értük el. A második legjobb értéket, 11 helynyi előrelépést a kormányzati munka hatékonyságában mérték. Érdemes belemenni a részletekbe is, és megnézni, hogy mely mutatókra van a legjobb és melyekre a leggyengébb helyezésünk.
A legjobb helyezéseinket a nemzetközi tőkebefektetések növekedésében, az új cégek indításával kapcsolatos eljárások egyszerűsödésében, a foglalkoztatottság növekedésében és az alacsony írástudatlansági szintben értük el. Az általános pozíciónál rosszabb helyezést a gazdaság magas energiaintenzitása, az alacsony várható élettartam, az egészségügyi infrastruktúra minősége, a nyelvtudás alacsony szintje, a vállalatok fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási elkötelezettségének alacsony szintje miatt kaptunk.
Gyengült továbbá az elemzők szerint gazdaságunk gazdasági ciklusokkal szembeni ellenálló képessége, továbbá romlott az exporttermékek tudástartalma. Ehhez kapcsolódóan alacsonynak ítélték meg a kutatók a társadalom digitális tudásszintjét, továbbá gyengének mérték a cégek versenyképesség-növelési törekvéseit, agilitását, a változásokhoz való alkalmazkodásának gyorsaságát. Ez utóbbiban a vizsgált 63 ország között a 62.-ek vagyunk.
Az elemzéssel kapcsolatban meg kell azonban említenünk, hogy az adatok gyűjtése abban az időszakban történt, amikor a gazdaság éppen kilábalóban volt a pandémia okozta megrázkódtatásból, és a háború még nem kezdődött el. Továbbá a felmérésen alapuló adatok esetén nem szabad elfeledni, hogy a mintában körülbelül száz vállalat szerepelt, a statisztikai adatok között pedig több is „öregnek” tekinthető, mivel 2019. évi. Ettől függetlenül a más országokkal való összehasonlítás objektív képet nyújt a helyzetről, hiszen az említett módszertani hiányosságok minden vizsgált ország esetén fennállnak.
Összességében ezért nemcsak az tekinthető jó hírnek, hogy Magyarország az általános helyezésben előrelépett, hanem elsősorban az, hogy a V4-ek között sokat javított a pozícióján. Mindemellett azonban jócskán vannak gyenge pontjaink is. Ezek közül több – mint például az tudástartalma, a gyenge nyelvtudás vagy az egészségügyi rendszer gyenge pontjai – éppen a gazdasági-társadalmi ellenállás erősítése, a válságokkal való megbirkózás biztonsága miatt érdemel feltétlenül nagy figyelmet. Ezeknek a gyenge pontoknak a megerősítésével ugyanis a versenyképességet is tovább lehetne erősíteni, megteremtve a fenntartható növekedés feltételeit is.
