Két év megtorpanás után az idegenforgalmi keresletet az idei szezonban érdemben már nem befolyásolják a Covid–19-járványt övező körülmények, a velünk élővé szelídült vírus több szempontból mégis óvatosságra int, és a bizonytalan külpolitikai helyzet mellett az infláció következtében megugró utazási költségek is visszafoghatják az ágazat teljesítményét.

Bár az ENSZ Turisztikai Világszervezetének Turizmus-világbarométer (WTO World Tourism Barometer) című jelentése az optimista becslések szerint csak 2023-ra látja a turizmus visszatérését a 2019-es szintre, megállapítja, hogy az ágazat helyreállása Európában mutatja az egyik legbiztatóbb eredményeket. Az unió egészében az első negyedévben 23 százalékkal volt kevesebb a vendégéjszakák száma, mint 2019 ugyanezen időszakában, de az elmaradás mértéke fokozatosan olvad a hónapok előrehaladtával, áprilisban már csak 14 százalékos volt. A belföldi turizmus élénkülése a tagállamok túlnyomó többségében felülmúlta a külföldiét. Az unióban áprilisban a tagállamok nagyobb részében már meghaladta a belföldi turisztikai kereslet a járvány előttit, öt tagállamban pedig – Dániában, Svédországban, Hollandiában, Finnországban és Portugáliában – ez a növekedés kompenzálta a külföldi vendégéjszakák terén mutatkozó elmaradást is. Az említett tagállamokban a turizmus külföldiektől való kisebb mértékű függése, illetve a külföldi vendégéjszakák mérsékeltebb csökkenése tette lehetővé ezt az eredményt.

Hajós körmenet Balatonfüred és Tihanyi apátság között mise oltáriszentség vallás egyház kereszténység katolikus Eucharisztikus kongresszus 2021 09 04 Fotó : Kállai Márton / Szabad Föld
Fotó: Kállai Márton

Hazánkban az év első öt hónapjában – a járványügyi korlátozások miatti alacsony bázissal is összefüggésben – összességében több mint négyszer annyi vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. A legtöbb uniós tagállamhoz hasonlóan hazánkban is a belföldi turisztikai kereslet újjáéledése halad nagyobb léptekkel, 2022-ben január és május között a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 24, míg a külföldieké 38 százalékkal volt kevesebb a 2019-es azonos időszakinál. A belföldiek körében a Balaton, a külföldieknél a Budapest–Közép-Duna-vidék volt a legkedveltebb idegenforgalmi régió. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ legfrissebb adatai szerint viszont az idei főszezon már a járvány előtti időszakhoz hasonló lehet.

2022 első öt hónapjában a hazai kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevétele az egy évvel korábbinak több mint ötszörösére nőtt, és bár 2019 első öt hónapjától összességében 13 százalékkal elmaradt, az összbevételen belül a belföldiektől származó rész már 4,6 százalékkal több volt a járvány előttinél. A belföldi turisztikai kereslet visszaesésének mérsékléséhez és a szállásdíjbevétel növekedéséhez jelentősen hozzájárult a Széchenyi-pihenőkártya keretösszegének emelése és szociális hozzájárulási adó alóli mentesítése a járvány időszakában. Ezek az összegek még az idei év bevételeire is pozitívan hatnak, az év első öt hónapjában a beváltott SZÉP-kártya összértéke 12 százalékkal több volt, mint 2019 azonos időszakában.

A hazai turisztikai szegmens jövőbeli sikerét alapozza meg a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia által előirányzott adatvezérelt ágazatirányítás és az erre épülő célzott marketingtervezés. A teljes turisztikai szektor digitalizálása több lépcsőben valósul meg, és már jelenleg is alkalmas a Központi Statisztikai Hivatal munkáját a szálláshely-szolgáltatókra vonatkozó adatokkal segíteni. Így a Magyar Turisztikai Ügynökség és a KSH által június 21-én aláírt együttműködési megállapodás eredményeként a jövőben az érintettek kettős adatszolgáltatásának kivezetése, és ezen keresztül adatszolgáltatói terhük mérséklése mellett megbízható, magas minőségű, a korábbinál naprakészebb és szélesebb körű adatok állnak majd a hivatalos statisztika rendelkezésére. A turizmussal kapcsolatos adatok felhasználása túlmutat az ágazat folyamatainak mérésén, a külkereskedelmi mutatók előállításához, valamint a makrogazdasági mutatókhoz és a fizetési mérleghez is alapul szolgálnak.