A Magyarország legnagyobb, a teljes magyar társadalom legfontosabb jellemzőit felmérő adatgyűjtése. A népszámlálás révén pontos és részletes képet kaphatunk a népesség nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről, így például az otthonok energetikai jellemzőiről, a népesség és a lakások területi elhelyezkedéséről, mindezt a lehető legrészletesebb térségi bontásban. A cenzus eredményei alapvetően határozzák meg jövőnket, hiszen hosszú távon szolgáltatnak nélkülözhetetlen adatokat a mindenkit érintő országos, regionális és helyi vagy akár a közvetlen lakókörnyezetünkben zajló fejlesztésekhez, beruházásokhoz.
A népszámlálás tervezése, szervezése, szakmai és technikai előkészítése, valamint az adatok feldolgozása és közzététele a Központi Statisztikai Hivatal törvényben rögzített feladata, az összeírási szakaszban kulcsszereplők az önkormányzatok jegyzői mint helyi népszámlálási felelősök és az általuk toborzott számlálóbiztosok. Az összeírás sikere nagyban függ az ő elkötelezettségüktől, felkészültségüktől, kommunikációjuktól.
A soron következő népszámlálásra 2022. október 1. és november 28. között kerül sor. Október 1. és 16. között a kérdőív online kitöltésére lesz lehetőség, ezért nagyon fontos, hogy a szeptember utolsó napjaiban a postaládákba érkező felkérő levelet mindenki őrizze meg, mert abban szerepel majd az a belépési kód, amelynek segítségével önállóan, interneten is kitölthetjük a kérdőívet.
Október 17. és november 20. között a számlálóbiztosok már csak azokat a háztartásokat keresik fel, amelyek október 16-ig nem éltek az online kitöltés kényelmes és rugalmas lehetőségével.
Ezt követően, november 21. és 28. között a település jegyzőjénél tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek azok, akik november 20-ig ezt nem tették meg. Minden háztartásnak egy lakáskérdőívet és annyi személyi kérdőívet kell kitöltenie, ahányan a lakásban laknak. A kérdésekre a 2022. október 1-jén fennálló állapotot alapul véve kell válaszolni. Fontos tudni, hogy mivel a népszámlálás adatai kiemelten fontosak az ország megismerésében és a jövő tervezésében, a népszámláláson való részvétel a népszámlálásról alkotott törvény alapján kötelező.
A társadalmi folyamatok megismerésének igénye egyidős az emberiség államokba szerveződésével. Már az ókorban is fontos volt, hogy az állam vezetői információval rendelkezzenek például a hadra fogható férfiak vagy az adózni képes népesség számáról. A társadalom és a gazdaság átalakulásával azután fokozatosan változtak és bővültek is az információk iránti igények.
Az első népszámlálást időszámításunk előtt több mint kétezer évvel, Kínában hajtották végre, de a későbbi korokból és más földrészekről is vannak a korai népszámlálásokra vonatkozó utalások. Így például Mózes törvénye is szabályozza, de a Római Birodalomban is szerveztek népszámlálásokat. Az Augustus császár által Krisztus születése idején elrendelt népszámlálásról Lukács evangéliumában is olvashatunk. Az ókori összeírások azonban – amellett, hogy a maitól eltérő, többnyire adózási vagy katonai célra készültek – más szempontból is alapvetően különböztek a mai modern népszámlálásoktól. Egyrészt nem voltak teljes körűek, azaz nem terjedtek ki az egész népességre, másrészt nem volt eszmei időpontjuk, vagyis nem egy adott időpontra vonatkoztatva rögzítették a népesség állapotát. Ezt követően, a középkorban – néhány lokális kivételtől eltekintve – nem szerveztek népesség-összeírásokat. Az első modern, statisztikai adatok kinyerésének igényével szervezett népszámlálásra 1665-ben került sor Kanada területén, Québecben, ezt követően közel egy évszázadot kellett várni az első európai népesség-összeírásra, amelyet Finnországban szerveztek.
Hazánkban az első, a népesség egészére kiterjedő összeírást II. József rendelete alapján hajtották végre 1784 és 1787 között. Rendszeres, magyar irányítással végrehajtott, teljes körű népszámlálásokról a kiegyezés idején felállított önálló statisztikai szervezet által lebonyolított, 1869-es népszámlálás óta beszélhetünk. Azóta – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – tízévenként tartunk hazánkban népszámlálást és egyben lakásösszeírást.
Az utóbbi évtizedekben a világ szinte minden országában tartanak népszámlálást az ENSZ Statisztikai Bizottsága által meghatározott, nemzetközileg egységes alapelvek és tematika szerint, természetesen figyelembe véve a sajátos nemzeti körülményeket és adatigényeket is. Az így begyűjtött adatok alapján összehasonlíthatóvá válnak az egyes országok gazdasági, szociális és demográfiai folyamatai.
Az idei népszámlálás tervezésekor fontos szempont volt a környezettudatosság,
ezért már nem nyomtatott kérdőíveken, hanem teljes mértékben elektronikus formában valósul meg.
A népszámlálással kapcsolatos hasznos és érdekes tudnivalók elérhetők a Népszámlálás 2022 oldalon.
