Az Eurostat októberi jelentése: hogyan alakultak a főbb mutatók?

Az Eurostat októberi adatait a V4-ekre, Ausztriára, Németországra és Dániára vizsgáljuk meg. Nyugati szomszédunk adatai azért fontosak, mert Ausztriát behozandó célországnak tekintjük. A német számokat a szoros gazdasági kapcsolatok miatt vizsgáljuk, Dánia pedig a pandémia után legjobban teljesítő EU-s ország. Versenyképességben az első (IMD Versenyképességi Jelentés, 2022), innovációban a harmadik (EU Innovation Scoreboard, 2022), digitalizációban pedig a második helyen van (EU, DESI, 2022). A továbbiakban a 25 mutató közül a legfontosabbak alakulását elemezzük.

Humán-társadalmi mutatók

Ezek között különösen fontosak a halálozási, a foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi adatok. A halálozási számok továbbra is rosszak. A 2016–2019-es évek havi átlagos halálozási értékét 2022 augusztusában az EU27 átlaga 12 százalékkal múlta felül. Kiemelkedően magas, 14 százalékos a német és a dán érték (16,5 százalék).  A V4-ek között a magyar adat a legjobb (2,4 százalék) és a lengyel a legrosszabb (11,4). Nagyon alacsony, csupán 3,9 százalékos a szlovák és 5,2-es a cseh. Az osztrák érték 10,9 százalékos. Jelentősek tehát a különbségek. Igaz, egyetlen hónap adatairól van szó, de azért fel kell figyelni rájuk.

A foglalkoztatottsági számok általában magasak. A második negyedévi foglalkoztatottsági adatokat az alábbi ábrán látjuk.

A vizsgált országok között a magyar foglalkoztatottsági adat a 4. legjobb. A legmagasabb foglalkoztatottságot Csehországban, a legalacsonyabbat pedig – az EU-átlag után – Lengyelországban találjuk. 

Fontosak továbbá a munkanélküliségi adatok is, közöttük is kiemelten a fiataloké. A munkanélküliség az EU27-ben augusztusban elérte a 6 százalékot, ekkora a szlovák érték is. A cseh viszont csupán 2,4, a lengyel 2,6, a német 3,0, a magyar 3,5 százalékos. Dániában 4,4, Ausztriában 5,2 százalékra emelkedett a munkanélküliség. A 15–29 éves korcsoportban a nem tanuló és nem is dolgozók aránya a második negyedévben az EU-ban 11,7 százalék. A dán érték a legalacsonyabb, csupán 7,0 százalék. Ezt követi a német 8,0 és osztrák 8,6 százalék. A magyar 10,4, 12,1 százalékos értékével Szlovákia vezet a V4-ek között. De magas a cseh (11,5 százalék) és a lengyel érték is (11,0). A nem tanuló és nem is dolgozó fiatalok magas arányára azért fontos figyelni, mert ez nemcsak gazdasági, hanem társadalmi problémát is okozhat.

Környezeti adatok

A környezet állapotát az Eurostat a levegő minőségével és az üvegházhatású gázok kibocsátásával méri. A levegő minősége szeptemberben Ausztriában, Dániában és Szlovákiában volt a legjobb, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon pedig a legrosszabb. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy más Eurostat-elemzések a levegőszennyezettség és a korai halálozás közötti összefüggésre hívják fel a figyelmet. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátásban a rendelkezésre álló első negyedéves adatok szerint Dánia és Lengyelország van az élen (3,75 és 3,06 tonna/fő). A magyar érték 2,05 tonna/fő, ami alacsonyabb a lengyel, a német és osztrák értéknél, de az EU-s átlagnál is. A legalacsonyabb értéket Szlovákiában találjuk (1,93 tonna/fő). 

Gazdasági mutatók

Kilenc gazdasági mutató értékének alakulását vizsgáljuk. Ezek a GDP, a költségvetési hiány, az államadósság, az ipari és építőipari termelés, a termék-külkereskedelem, a kiskereskedelem, a légi forgalom, valamint az új cégbejegyzések alakulása. 

A második negyedévben a GDP az első negyedhez képest a vizsgált országokban egyedül Lengyelországban csökkent, még pedig 2,1 százalékkal. A német adat is nagyon alacsony, csupán 0,1 százalékos. A legnagyobb, 1,9 százalékos növekedés Ausztriában volt. A magyar 1,1 százalékos bővülés a második legnagyobb, az EU-s átlagot 0,4 százalékkal haladja meg. 

Az államadósság adata az első negyedévre, a GDP arányában áll rendelkezésre.

Azt látjuk, hogy a magyar érték alacsonyabb az osztráknál és az EU27 átlagánál is. Viszont a V4-ek között messze a legmagasabb. Fel kell figyelni a nagyon alacsony dán értékre.

A GDP-arányos költségvetési egyenleg adata szintén az első negyedévre áll rendelkezésre.

Látható, hogy az elméleti 3 százalékos hiányszintet a vizsgált országok közül csak négynek sikerült tartania. Az EU27 átlaga is, bár minimális mértékkel, de magasabb. Érdekes, hogy többletre változott a lengyel adat, és figyelemre érdemes a nagyon magas cseh és magyar érték. A finanszírozás szempontjából viszont a cseheknek nem lehet gondjuk, hiszen alacsony – csupán 42,8 százalékos – az adósságszintjük. 

Az ipari termelés 2022 augusztusában, júliushoz viszonyítva Németországban és Szlovákiában csökkent (0,5 és 0,9 százalékkal). A magyar érték is nagyon alacsony, csupán 0,1 százaléknyi. Az ipari termelés legnagyobb bővülése Dániában és Ausztriában volt (4,5 és 2,7 százalékos). Az EU-s átlagérték is szerény: 1,1 százaléknyi. 

Az építőipar teljesítménye júliusról augusztusra Magyarországon csökkent a leginkább, 4,4 százalékkal. Igaz a dán adat és így az EU-s átlag még nem áll rendelkezésre. Csökkent a német és a szlovák építőipar teljesítménye is (2,1 és 0,4 százalékkal). 

Nagyon fontos az export-import tevékenység alakulása is. Az augusztusi adatok alapján három országban csökkent a termékexport. Az import egyedül Magyarországon mérséklődött.

Azt látjuk, hogy a vizsgált országok többségében az import jobban nőtt, mint az export, ezért romlott a termékmérlegük egyensúlya. Kisebb javulás Lengyelországban és Csehországban tapasztalható. A magyar export és import júliusról augusztusra egyaránt visszaesett, az importcsökkenés minimálisan nagyobb volt az exporténál. 

A kiskereskedelem teljesítménye augusztusban mindenhol gyenge volt. Csehországban, Németországban és Magyarországon júliushoz képest csökkent, de a legnagyobb, a lengyel bővülés is csupán 0,7 százalékos volt. 

A kereskedelmi légi forgalom helyzete szeptemberben éves összevetésben mindegyik országban romlott. 

Az új cégbejegyzések száma a második negyedévben az elsőhöz viszonyítva Szlovákia kivételével mindenhol csökkent. A német adat csak az első negyedre áll rendelkezésre, a visszaesés akkor jelentős, 5,3 százalékos volt.

Összességében azt látjuk, hogy a gazdasági adatok inkább a gyengülés jeleit mutatják, bár nem egyenlő mértékben. A magyar számok esetén elsősorban a termék-külkereskedelem, az építőipar, a költségvetési hiány és az államadósság értéke kíván figyelmet. Foglalkozni kellene továbbá a levegőminőség javíthatóságával és a 15–29 éves korcsoporton belül a nem dolgozók és nem tanulók magas arányával.

Végül fel kell figyelni az erősen romló német adatokra, hiszen a magyar gazdaság erősen kapcsolódik a némethez.