Az ÁKK közléséből megtudható, hogy január 4-én sor került egy nagy nemzetközi dollárban denominált kötvénykibocsátásra. A 4,25 milliárd dollárt kitevő kibocsátás három részből áll: egy 1,5 milliárdos 5 éves futamidejű, 6,273 százalékos hozamú, egy 1,5 milliárd dollár összegű 10 éves futamidejű, 6,509 százalékos hozamú és egy 30 éves futamidejű 7,098 százalékos, 1,25 milliárdos összegű devizakötvényből.
Jelen cikkben nem azt az aspektust vizsgáljuk, hogy melyik devizában denominált az optimális, azaz milyen devizában és milyen futamidőre érdemes eladósodni. Ugyanakkor a kamatparitáson alapuló árfolyamelmélet jó összehasonlítási alapot ad az egyes kötvények hozamainak összehasonlítására.
Több érv is szólt az ÁKK devizakötvény-piaci megjelenése mellett.
Az egyik az, hogy a lakosság kevesebb állampapírt tart a portfóliójában, mint korábban. 2021. december végén a forintban kibocsátott lakossági állampapír-állomány 10 010,2 milliárd forint volt, ez 2022 novemberére 8646,2 milliárdra zsugorodott. Emellett a belföldön a lakosság számára kibocsátott devizakötvények állománya is csökkent. Ebből az következik, hogy az ÁKK a külföldi nagybani devizakötvény-piacon jelent meg, és nem a lakosságnak értékesített állampapírokat. Egyfelől ez a lépés a piacon való megmérettetést mutatja, azaz az ÁKK-nak támpontot nyújt a piaci kereslet mértékét és árazását illetően. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy erre a lépésre részben azért is volt szükség, mert a lakossági kötvények állománya nem növekszik és nem tart a korábban, 2023-ra kitűzött 11 000 milliárdos állománycél felé.
A kibocsátásról közölt adatok alapján kiemelendő, hogy a jelenlegi nagybani piaci környezet 6 százalék körüli dollárhozammal képes finanszírozni az államadósságot. A forinthozamok eközben a hosszú futamidőkre 7,7 és 8 százalék közöttiek. Az ÁKK a lakosság számára csak rövidebb futamidejű állampapírokat értékesíthetett volna, számára azonban kiemelt jelentőségű, hogy hosszítsa az állampapírok átlagos hátralévő futamidejét (durationjét).
Egyfelől fontos a lakosság pénzügyi tudatosságának javítása annak érdekében, hogy a likviditási szempontokat is figyelembe véve folyamatos legyen az érdeklődés az állampapírok iránt. A lakosság ismerje fel és alkalmazza, hogy kockázatmentes az állampapírhozam. Egy magasabb kockázati környezetben az államcsőd kockázata sokkal kisebb az egyedi bankcsőd rizikójánál. Ennél fogva a kockázat/hozam összefüggések mentén a bankbetéti hozamoknak magasabbnak kellene lenniük. Ez azonban nincs így Magyarországon, hiszen a bankibetéti hozamok alatta maradnak az állampapírokéinak.
A másik fontos aspektus az államadósság devizaarányának emelkedése.
Ha az ÁKK a továbbiakban is tervezi devizakötvények kibocsátását, akkor az arány növekedhet (a dollárkötvény-kibocsátásból 2023-ban és 2024-ben lejáró adósságot is visszafizetett az ÁKK). Nagyon fontos volt a hazai államadósság kezelésében annak átstrukturálása a 2010 utáni időszakban, azaz a korábbi 50 százalékos devizaarány 20 százalékra zsugorodott, így elhárult annak veszélye, hogy az árfolyamkockázat túlzott mértéke növelje az államadósság forintellenértékét és a kamatkiadásokat.
Az ÁKK ugyanakkor a 2023. évi finanszírozási tervében a tavalyi devizaarányt kiterjesztette, tehát nagyobb mozgástere van az államnak devizakötvények kibocsátására és tartására. Az államadósság devizaarányánál a 30 százalékos maximum kialakítása a 25 százalékos limit után ugyanis azt jelenti, hogy az ÁKK nagyobb mértékben jelenik meg a devizakötvény-piacon, de még így is jóval elmarad a 2010 előtti káros devizaaránytól.
A lejárati szerkezet módosításánál az ÁKK hosszítási lehetőséget teremtett, mivel az adósságportfólió átlagos átárazódási idejének (ATR) 2023-ra kitűzött értékét legalább 4 évre módosította. Az adósságportfólió átlagos hátralévő futamidejének (ATM) 2023-ra kitűzött értékét minimum 5,5 évben határozta meg.
