A hatékony kommunikáció az emberiség kezdete óta képes akár háborúkat szítani, de ugyanúgy békét teremteni is. Ez a marketing- és márkaépítési szakemberek esetében is igaz: egy átgondolt kommunikációs stratégia felépíthet egy egész márkát, a hiánya pedig bármikor tönkre is teheti azt. A kommunikáció eszköztára segítségével jelentős változásokat lehet elérni akár a legfontosabb témák megítélésében is. 

Számos szervezet számára a változások egyik meghatározó fókuszpontja a mentális jóllét. Miközben a világ a pandémia következményeivel küzd, a mentális egészség és jóllét világszerte prioritássá vált. Felmerül a kérdés: miként képesek a szervezetek hatékony kommunikációval felhívni a figyelmet az inspiráló, pozitív környezet jelentőségére, miközben meg is teremtik azt a munkavállalóik számára?

Sokszor mondják, hogy az határozza meg a valóságot, amit látunk. A média pedig fontos szerepet játszik a percepciók és a vélemények kialakításában. A kommunikációs stratégiák megalkotása során a marketingszakembereknek tehát tudatában kell lenniük, hogy az információkat úgy kell megjeleníteniük, hogy az pozitív társadalmi viselkedésváltozást eredményezzen. 

A mentális egészséggel kapcsolatos problémákhoz még ma is súlyos stigma tapad. Különösen a vállalati szakemberek félnek attól, hogy „gyengének” vagy „inkompetensnek” tűnnek, ha nyíltan beszélnek mentális problémáikról a munkahelyen. Képesek lehetnek a szervezetek túllépni ezen, „biztonságos térré” alakítva az irodákat és normalizálva a mentális kihívásokat? Itt az ideje felvenni a harcot a megbélyegzés ellen, és pozitív hozzáállással megszüntetni az előítéleteket.

Stress in the Workplace 
Two female colleagues having a meeting, one of them is upset.
Fotó: Getty Images

A kommunikációs szakemberekre nagy felelősség hárul abban, hogy miként mutatják be a mentális problémával küzdő embereket. Sokan negatív attitűddel reagálnak a lekezelő vagy cinikus hangvételű kommunikációra. Ennek megfelelően a márka- és marketingszakembereknek ügyelniük kell, nehogy – tudatosan vagy véletlenül – megsértsék mások érzéseit. Tartalmas, tiszteletteljes és befogadó kommunikációt kell alkalmazniuk, amikor az alkalmazottakról és esetleges mentális kihívásaikról van szó.

A hitelesség és az átláthatóság a hatékony kommunikáció alapja. 

Biztonságos környezetet teremt az alkalmazottak számára ahhoz, hogy önmagukat adhassák az ítélkezés vagy a nevetségessé válás veszélye nélkül.

Az munkaerő-felmérése (EU-LSF) szerint 2020-ban uniós szinten a foglalkoztatottak több mint 44 százaléka számolt be arról, hogy munkahelyén a mentális jóllétét veszélyeztető kockázati tényezőkkel kell szembenéznie. A világjárvány csak súlyosbította a helyzetet: az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felmérése szerint tízből több mint négy munkavállaló (44 százalék) állítja, hogy a világjárvány következtében nőtt a munkahelyi stressz. A válaszadók csaknem fele (46 százalék) túlterhelt vagy súlyos időnyomásnak van kitéve. A stresszt okozó további tényezők közé tartozik a szervezeten belüli rossz kommunikáció és kooperáció, illetve a munkatempó vagy a munkafolyamatok feletti kontroll hiánya.

A márka- és marketingszakemberek felelőssége, hogy bemutassák a szervezet értékeit a belső és külső célcsoportoknak – már csak ezért is elengedhetetlen, hogy őszinte és célorientált programokat és kezdeményezéseket dolgozzanak ki, amelyek aztán a szervezeti kultúra szerves részévé válhatnak. A lelki egészség világnapja alkalmából például sok vállalat külön szabadnapot ad a dolgozóknak, hogy pihenhessenek és kikapcsolódhassanak, de vajon az év során is folyamatosan elősegítik a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát? Ennek a szándéknak át kell szőnie a vállalat magasabb rendű célját. Ha nincs így, a kommunikációs szakembereknek fel kell erre hívniuk a figyelmet, ahelyett, hogy felszínes, hiteltelen kommunikációval megpróbálják kihasználni és „zöldre mosni” a lelki egészség témáját.   

A kommunikációs stratégia nem közelíthet mindenkihez egyforma módon. 

Az emberek különböző platformokon és csatornákon keresztül fogyasztják az információt, a különböző célcsoportok eléréséhez elengedhetetlen a megfelelően személyre szabott stratégia kidolgozása.

A Z generáció például napjaink legszorongóbb korosztálya. Nemcsak a világjárvány nyugtalanítja őket, hanem többek közt olyan tényezők is, mint a az éghajlatváltozás vagy a technológiai fejlődés hatásai. Másképp reagálnak a külső ingerekre, mint az idősebb generációk, ezért figyelmük megragadásához innovatív és kreatív módszerekre van szükség. Vonzó lehet számukra például egy kihívás a közösségi médiában a munkahelyi öngondoskodási tippekről. Hasonlóképpen, az irodai reklámajándékok között a tipikusan használt irodai bögrék és írószerek helyett szerepelhetnek például okosórák, szobanövények és wellnesseszközök. Ez elkötelezettséget ébreszt, és a szervezet jólléttel kapcsolatos céljait is tudatosítja a kollégák körében.

Seminar Between Team Leaders In Modern Office
A seminar holding a seminar together between some of the team leader while working in a modern office space.
Fotó: Tom Werner

Akár a toborzás és a munkaerő-felvétel során is használhatják a vállalatok a mesterséges intelligenciát arra, hogy a munkaköri leírásban megerősítő kifejezésekkel kommunikálják a vállalat prioritását a kollégák mentális jóllétével kapcsolatban. A kihagyás után a munkaerőpiacra visszatérő nők például fogékonyabbak lehetnek az olyan cégekre, amelyek a munka és a magánélet egyensúlyát hangsúlyozzák az elvárt feladatok rideg listája helyett. A vállalatoknak fel kell mérniük, kiket próbálnak megcélozni, és melyek lennének a számukra legmegfelelőbb üzenetek.

Ahogy a munka jövője a megosztott munkaállomások terjedése felé halad, az elidegenedés és a távolságtartás érzése is megsokszorozódik. Egyes dolgozók még mindig a képernyőn keresztüli interakciót próbálják megszokni, másoknak az irodai megbeszélések okoznak stresszt és szociális szorongást. A vállalatoknak mindezt figyelembe véve, erőteljes kommunikációs stratégiákkal kell rendelkezniük az alkalmazottak virtuális és fizikai bevonására.

A márka- és marketingszakembereknek tehát a hatékony munkahelyi kommunikáción keresztül kell változtatniuk a jelenlegi helyzeten. Buddhát idézve: „A szavaknak megvan az erejük, hogy pusztítsanak és gyógyítsanak. Amikor a szavak igazak és kedvesek, meg tudják változtatni a világot.”