Az infláció letörésének egyik hazai titka: a prociklikus gazdaságpolitika

Az időjárás az elmúlt télen nem volt különösebben fagyos, reszkető rosszkedvünket azonban a félelmetesen magasra ugró, majd ott is ragadó infláció így is tudta biztosítani. Amikor a januári inflációs csúcsot követően, februárban, de még márciusban is 25 százalék fölötti éves pénzromlásról szólt a statisztika (miközben a napi megélhetési költségek emelkedése ennél minimum egy nagyságrenddel volt magasabb), valószínűleg sokan kételkedtek abban, hogy az év végére egy számjegyűre olvadhat az infláció Magyarországon. Most, amikor a legutóbbi, májusi adat szerint még mindig 20 százalék fölötti az infláció, a kételkedők tábora még mindig jókora lehet. Mindazonáltal a kormányzati politikusok által sokszor megismételt cél (miszerint év végén egy számjegyű lesz az infláció) egyre inkább elérhetőnek tűnik – nem kis mértékben éppen a kormány költségvetési politikájának a hatására. Ebben a cikkben ennek a bemutatására kerül sor.

Amikor ránézünk Európa inflációs térképére, azt látjuk, hogy a hazai infláció kiemelkedően magas. Mi hazai közgazdászok sokan és sokat foglalkoztunk azzal, hogy magyarázatot adjunk erre a jelenségre: 

Ezek között szerepelt a forint árfolyamának nagymértékű értékvesztése, az adminisztratív árintézkedések hatása, elsősorban a háztartási energiaárak rendszerének jellegzetessége (vagyis az, hogy a világpiaci árak változásait a rögzített árak nem képesek tükrözni, azonban amikor fenntarthatatlanná vált a rendszer, akkor egyszeri brutális áremelkedés következett), az üzemanyagár-sapka némileg ehhez hasonlító története, továbbá az élelmiszerárstop mellékhatásai (vagyis az, hogy a kereskedők az ársapka miatti veszteségeket igyekeztek túlkompenzálni a többi terméknél előforduló, az indokolhatónál nagyobb mértékű áremeléssel) – és ne feledkezzünk meg a különadók áthárításából származó inflációs tényezőről se! Azonban már jóval az infláció globális problémává válása előtt némileg emelkedett volt a hazai inflációs környezet, aminek az egyik meghatározó oka a prociklikus hazai gazdaságpolitika.

A prociklikus gazdaságpolitika azt jelenti, hogy amikor a gazdasági ciklus kedvező, vagyis növekedés van a gazdaságban, akkor a gazdaságpolitika a maga részéről még tovább fűti a növekedést (illetve fordítva, tehát amikor rossz az üzleti környezet, akkor a bajokra rátesz még egy lapáttal). Rosszabb esetben a monetáris, vagyis a jegybanki politika, és a fiskális, vagyis a költségvetési politika egyszerre, egymást erősítve ilyen természetű. Hazánkban pontosan ez volt a helyzet: a gyors lakossági jövedelemkiáramlás, az állami kereslet csúcsra járatása és az olcsó hitelek időszaka pörgette a növekedést, és okozott egyben egyre erősödő inflációs nyomást. Miközben a monetáris politika felismerte ezt a problémát, és igyekezett fordulatot végrehajtani már 2021 derekától kezdődően (igaz, ez egy elhúzódó, többlépcsős folyamat volt), a költségvetési politika növekedésösztönző maradt a 2022-es választásokig. Azonban a magas államháztartási hiány éveken keresztül folytatott politikája fenntarthatatlan. A szükséges kiigazítást még nagyobb kihívás elé állítja, hogy az időközben jócskán megemelkedett kamatkörnyezetben 

Ez azt jelenti, hogy az elsődleges egyenleg javításának az igénye 2022-ről 2024-re a GDP 5 százalékát meghaladó mértékű. Vagyis hatalmas kiigazítás van folyamatban. Paradox módon a gazdasági ciklus éppen akkor vált kedvezőtlenre, amikor a hazai gazdaságpolitika a fékpedálra tapos, vagyis továbbra is erősen prociklikus marad. Ez sok szempontból káros, azonban éppen az infláció elleni harc szempontjából előnyös. A keresletszűkítő politika eredménye pedig hamarosan látványosan tükröződni fog az inflációs folyamatokban, amit egyébként a külső tényezők, az erősebb forint és a bázishatás is támogat. Hacsak nem történik valami váratlan fordulat a világban, (aminek a lehetőségét sosem szabad alábecsülni), év végére már tényleg elköszönhetünk a két számjegyű inflációs adatoktól, de ezzel a csökkenő inflációs trend nem ér véget. Nem valószínű, hogy sokáig tartja magánál Magyarország a legmagasabb inflációjú EU-tagország címét.