Elkezdődött a visszaszámlálás: a magyar vállalkozások versenyképessége múlhat az ESG-megfelelőségen
Az egyértelmű társadalmi érdekek mellett mostanra az üzleti életben is utolérte a vállalkozásokat a fenntarthatóság kérdésköre. A kereteket, mint oly gyakran, most is az európai uniós előírások fektették le, miután a közösség egyértelműen kijelölte az irányt a vállalati szférában az ESG-szempontok érvényesítésére és egységesítésére. Jó hír, hogy Magyarország az elsők között reagált a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdításának kérdésére. Így hamarosan minden érintett vállalat megismerheti a rá vonatkozó ESG-megfelelőség követelményeket.
De miként lehet mindezt aprópénzre váltani, azaz a gyakorlatba is átültetni? A labda a témáért felelős Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz került, amely már a Kormány KKV Stratégiájában lefektetett célokkal összhangban nyújtotta be a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló törvényjavaslatot. A jogszabályt az Országgyűlés 2023. december 12-én el is fogadta.
Az új törvényből már kiolvashatók a konkrét feladatok, első körben a nagyvállalatoknak és a tőzsdén jelenlévő cégeknek van tennivalója. Eszerint az érintett vállalatoknak ESG szempontból is át kell értékelniük tevékenységüket, illetve évente kötelező lesz nyilvános jelentést készíteniük.
Bár a törvényjavaslat alapján a törvény hatálya alá tartozó KKV-k 2026-ig mentesülnek a kötelezettségek alól, a beszállítói láncban résztvevők már most szembesülnek az eddig példa nélküli adatszolgáltatási kötelezettséggel vevőik felé.
A nagyvállalatok ugyanis a beszállítóikról, a termék teljes életciklusáról jelentenek és ennek megfelelően készítenek fejlesztési stratégiát. A felkészülést minden magyar vállalkozásnak érdemes már most elkezdeni, mivel a fenntartható működés tényekkel, adatokkal való alátámasztása korántsem egyszerű feladat. Éppen ezért az elkövetkező időszakban felértékelődik a KKV-k ESG szempontokra történő felkészítése és az ezzel összefüggő tudás átadásának fontossága.
Fontos szerep fog jutni az előttünk álló időszakban mindazoknak a szervezeteknek és programoknak is, amelyek segítséget nyújtanak a vállalkozások számára az ESG-re történő felkészítésben.
Gazdaságfejlesztési ügynökségként az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. lett a törvény alapján kijelölve ezekre a feladatokra, így ehhez támogatási programot indít, képzi az ESG tanácsadókat és az őket oktató intézményeket, nyilvántartást vezet az ESG tanácsadókat oktató intézményrendszer szereplőiről, továbbá akkreditálja a Magyarországon ESG tanácsadókat oktató intézményeket.
Az ESG-vel (Environmental, Social, Governance) egy olyan szempontrendszer született, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások tevékenysége a fenntarthatósági szempontok, a környezeti, társadalmi hatások és vállalatirányítási elköteleződéseik alapján is összehasonlítható és vizsgálható legyen a velük üzleti kapcsolatba kerülő szereplők számára. A vállalkozások ESG teljesítménye így egyrészt az átláthatóságot szolgálja, illetve segít megérteni a vállalat hosszú távú értékteremtését. Másrészt a finanszírozást és a piacokhoz való hozzáférést is egyre nagyobb mértékben befolyásolja, így egyre jelentősebb hatással van a vállalkozások rentábilis működésére.
Azok a vállalkozások, amelyek időben fenntarthatóvá teszik működésüket, számos lehetőségben részesülhetnek, míg a lassabban adaptálódó társaik versenyhátrányba kerülhetnek. Akár a nemzetközi versenyképesség a cél, akár a változó körülmények közötti, stabil talpon maradás, a szintlépéshez nélkülözhetetlen a vállalatok részéről a megfelelő hozzáállás: belső igény a fejlődésre, illetve nyitottság az újdonságokra, különösen a fenntartható, azaz az ESG-szempontokhoz illő működés irányába.
A magyar vállalkozásoknak, köztük a kis- és középvállalkozásoknak ezért minél hamarabb fel kell ismerniük, hogy az ESG-szempontoknak való megfelelés nem egy kötelezettség, hanem annál inkább a versenyképességük megtartásának és növelésének kulcseleme.
Az ESG-követelményeknek megfelelő működés ma egyet jelent a vevői, a munkavállalói, illetve a finanszírozói, befektetői elvárások teljesítésével. A fenntarthatósági szempontokat negligáló vállalatok kevésbé vonzó munkahelyként jelennek meg a munkavállalók előtt, de fogyasztói vagy beszállítói oldalról is folyamatosan érzik a sürgetést az átállás felé. Így az üzleti döntéshozatalban, az ügyfélmenedzsmentben, de még a megrendelések számának növekedésében vagy a versenytársakkal szembeni lépéselőnyben is szerepet játszik az adott vállalkozás fenntartható működése.
Ugyanezek az elvárások jelennek meg a finanszírozók oldalán is, így az ESG-szempontokat figyelmen kívül hagyó vállalkozások hamarosan egyre nehezebben juthatnak pénzügyi forráshoz, amelyet működésükre, fejlesztéseikre fordíthatnának. Ezzel szemben az ESG-szempontoknak megfelelő tevékenységet végző vállalatok komoly versenyelőnyt szerezhetnek a piacon, illetve várhatóan kedvezőbb finanszírozási feltételekre is számíthatnak. Az ESG-megfelelősség így lehetővé teszi a magyar gazdaság fejlődésének motorját adó kis- és középvállalkozások számára, hogy képesek maradjanak versenyképességük megtartására a fenntarthatóságot előtérbe helyező piaci körülmények között is.
