Alaptalan a „bezzeg Románia” emlegetése – Magyarország a gazdasági és jövedelemeloszlási mutatók szerint is élhetőbb

Októberben söpört végig a sajtóban az a hír , mely szerint Románia megelőzte gazdasági fejlettségben Magyarországot. A média többnyire azt a hírt kommentálta, amely az Eurostat márciusi előzetes adatai nyomán jelent meg az egy főre eső GDP 2022. évi, vásárlóerő-paritáson számított értékeiről. Míg a márciusi hírek „utolérésről” szóltak, addig októberben már az „előzés” lett a narratíva, miután Magyarország mutatója 76,6 százalékra, Romániáé 76,7 százalékra módosult, amivel a cikk szerint „hivatalossá” vált az előzés. A következőkben ugyanakkor látni fogjuk, hogy egyetlen – bármilyen fontos – mutató egytized százalékpontos különbségéből aligha lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Az Eurostat január 10-én ismét frissítette a 2022. évi adatokat. Bár az EU-átlagában ezúttal is hasonló kerekített értéket (76 százalékot) adott meg a hivatal, 

A pár tizedszázalék-pontos változás túlreagálása persze ez esetben is indokolatlan lenne, ugyanakkor az „előzést” immár nem támasztja alá. Fontosabb megvizsgálnunk ezzel együtt azt, hogy mi áll a mutató mögött, és hogy mit mutat a teljes kép.  Mint arra Oblath Gábor is rámutatott elemzésében, a román közelítésben jelentős szerepet játszik az árszínvonal-különbség és a cserearányok ellentétes irányú változása is. Az Oeconomus kiemelte, hogy míg Romániában a fogyasztás teszi ki a GDP nagy részét, addig nálunk jelentősebb a beruházások súlya, a magyar gazdaság sokkal komplexebb. Pásztor Szabolcs kutatási igazgató kimutatta, hogy a magas román fogyasztási adatok mögött nem kis részben a költségvetési hiány és az államadósság növekedése, valamint a megtakarítások csökkentése áll. A fogyasztásösztönző politika, a hitelből fogyasztás erősen egyensúlyrontó hatású. 

Érdekes képet mutat a jövedelmi viszonyokat jobban tükröző bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy főre jutó értékének vizsgálata is. E téren Magyarország (az EU-átlag 73,8 százalékával) 2022-ben is Románia (73,3 százalék) előtt járt.

Az országban megtermelt jövedelem nagysága mellett fontos szempont annak eloszlása is. A jövedelemegyenlőtlenségeket világviszonylatban elemző World Inequality Lab és az általuk működtetett World Inequality Database (WID) adatai alapján Romániában a jövedelmi egyenlőtlenségek lényegesen nagyobbak, mint Magyarországon vagy a V4 más országaiban. Az egyenlőtlenség mérésére a WID a nettó nemzeti jövedelem (NNI) eloszlását vizsgálja a jövedelmi hányadok (percentilisek) között, a nemzeti számlák rendszerével összhangba hozva, kiemelten a legnagyobb jövedelemmel rendelkező 10 százalék és a legalacsonyabb jövedelmű 50 százalék közötti megoszlást, illetve ezen szegmensek átlagjövedelmeinek arányát. 

Jól látszik, hogy minden ellentétes állítással szemben Magyarországon a jövedelmi egyenlőtlenség nem romlott 2010 után, hanem a korábbi hektikus rángatózásokat követően középszinten stabilizálódott, nagyjából a cseh és a szlovák, valamint a lengyel mutatók között félúton. Románia mutatója a korábbi extrém mértékről ugyan mérséklődött, de még így is a térségnél jelentősen nagyobb egyenlőtlenséget tükröz.

Románia gazdasága tehát – számunkra is örvendetes módon – valóban erős növekedési pályán van. Ezzel együtt Magyarország gazdasági és jövedelmi helyzete továbbra is kedvezőbb, fejlődési pályája fenntarthatóbb. A régió egészére jellemző dinamikus növekedés pedig mindannyiunknak jó hír.