Kiheverték-e a reálkeresetek az inflációs veszteséget?

A KSH októberben publikált augusztusi kereseti statisztikái és inflációs adatai elemzéséből a továbbiakban a bruttó medián reálkeresetek alakulását – vagyis az inflációs hatástól megtisztított változást – fogjuk vizsgálni. (A mediánérték az, amelynél annyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet.) Az adott hónap adatait az előző év azonos hónapjának értékével összevetve – vagyis egyévi változást tükrözve – a következő képet láthatjuk.

A keresetek mediánértéke az időszakban folyamatosan nőtt – 2020 januárja és 2021 decembere között nagyjából egyenletesen, átlagosan 9,4 százalékkal. 2022-től felgyorsult a növekedés (2022 januárjától 2024 augusztusáig átlagosan 16,1 százalékkal), azonban az árszínvonal emelkedése is. Az infláció a 10 százalékos határt 2022 májusában lépte át, legmagasabb értékét pedig 2023 januárjában érte el 25,7 százalékkal. Innentől kezdve csökkenni kezdett, és 2023 októberében lett újra egy számjegyű; 2024 januárjától a 3–4 százalékos sávban mozog. 

A két folyamat együttes hatásaként a reálkeresetek mediánja 2022 szeptemberében évtizedes növekedés után csökkenő pályára került. Az újabb bővülési szakasz egy év múlva, 2023 szeptemberében kezdődött, és azóta is tart. Ennek oka, hogy a dinamikus keresetnövekedés a töredékére csökkent infláció mellett is fennmaradt. Okkal vetődik fel a kérdés, hogy ezzel visszanyerték-e már a keresetek az inflációs válság előtti vásárlóértéküket.

Nézzük meg a helyzetet először 2020 januárjához mint bázisévhez viszonyítva. 

Az ábrán láthatjuk, hogy 2020 februárjának kivételével a medián reálkeresetek még a legrosszabb hónapokban is az induló érték fölött voltak. Jogos ugyanakkor, hogy ne statikus, hanem dinamikus szemléletben is tekintsük a folyamatot, vagyis a viszonyítási alap a növekedési trend legyen. Így is hasonló képet kapunk, mint az előbb: a változásnak a trendtől való elmaradása 2022 nyarán kezdődött, 2023 novemberében tért oda vissza, majd haladta meg ezt követően. 

Mivel az infláció elszabadulása előtti időszak végének inkább tekinthetjük 2022 januárját, mint 2020. év elejét, szűkíthetjük az idősávot. E nézőpontból a következőt látjuk.

A kép nagy vonalakban hasonló a korábban látottakhoz. A reálkeresetek mediánértéke 2022 júliusában csökkent az induló szint alá. A mélypontot 2023 februárjában érte el (az infláció csúcspontja 2023 januárjában volt), majd 2023 novemberében haladta meg először újra, ami egyben a trend utolérését is jelentette. A növekedés azóta trend fölötti értéket mutat. 

Az infláció által okozott reálkereset-csökkenést tehát a közel egy éve tartó dinamikus növekedés bőven megfordította, hozzájárulva ahhoz, hogy a reálkeresetek átlagértéke 2024 augusztusában mintegy 80 százalékkal haladta meg a 2010. évi szintet.