Az ingatlanipar a legnagyobb energiafogyasztó szektor az Európai Unióban: a teljes energiafogyasztás mintegy 40 százalékáért felelnek az épületek. Hatalmas felelőssége van tehát az ágazatnak, hogy teljesítse a klímasemlegesség eléréséhez szükséges elvárásokat, amihez a jelenlegi gyakorlatok gyökeres megújítására van szükség. A nehézségeken túl ez egyben óriási lehetőséget is jelent. Mivel az unió számos országához hasonlóan Magyarországon sincsen az építkezések fenntarthatóságára, illetve a karbonkibocsátás mérséklésére vonatkozó részletes szabályozás, különösen fontos, hogy a szakma a saját maga számára olyan előremutató elvárásokat fogalmazzon meg, amelyek a környezeti szempontok érvényesítése mellett a helyi közösségeket és hosszú távú üzleti érdekeket is hatékonyan szolgálják. A fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseket egyre több vállalat az ENSZ fenntartható fejlődéshez meghatározott célkitűzéseivel összhangban, a Párizsi egyezményben rögzített 1,5 °C fokos maximális felmelegedési határérték teljesítése érdekében határozza meg. A valódi távlatokban gondolkodó vállalatok ezen túl számos előremutató példát követhetnek, amelyek a kontinens nyugati és északi országaiban egyre inkább elterjednek és gyorsabb karbonsemlegességi útvonalat tesznek lehetővé. Miközben a fenntartható építkezésre vonatkozó szabályozás jelentősen eltér az unión belül, a nyugat- és még inkább észak-európai országok közül már több is kitűzte a határidőt a beépülő karbon mennyiségét korlátozó nemzeti szabályozások bevezetésére. Dániában idén már életbe is léptek az ezzel kapcsolatos előírások, melyek fokozatosan, kétévenként egyre szigorúbb elvárásokat támasztanak. A szabályozási környezet ilyen módon ösztönzi a fokozatos fejlődést és az új, jó gyakorlatokra való áttérést. A kontinens közép-keleti régiója nemcsak a szabályozás terén van elmaradva, de a konkrét műszaki tartalmat illetően is rosszabb áltagértékeket tud felmutatni a beépülő karbon tekintetében. 

Carbon,Footprint,Made,Of,Drop,Of,Water
Fotó: Shutterstock

A Oneclick LCA, a világ egyik legelterjedtebb karbonlábnyom számító szoftverének gyártójának átfogó kutatásából jól látszik Kelet-Európa hátránya a nyugati és még inkább az északi országokhoz képest, ahol az eltérő építési kultúra és anyaghasználat mellett egyre átfogóbb előírások vonatkoznak az építőipar szereplőire. Az uniós szintű szabályozásra egyelőre még várni kell, de az ez irányba mutató jelek egyre biztatóbbak. Többek között az Energy Performance of Buildings Directive irányából érkező jövőbeli szabályozási nyomás, valamint a fokozatosan szigorodó EU Taxonómia követelményei formálják majd az építőipar hozzáállását, a kötelezettségeken és tanúsítási rendszereken keresztül. Mivel az építési szokások és kultúrák Európán belül is jelentősen eltérnek egymástól, ez természetesen az egységes, átfogó szabályozás kidolgozását is megnehezíti. Ezt a határértékek meghatározásánál figyelembe kell majd venniük a döntéshozóknak. 

Kezdjük az alapoknál

Azok az ingatlanfejlesztők, akik élen kívánnak járni a klímasemlegességhez szükséges elvárások teljesítésében, céljaik kitűzéséhez számos irányelvre és nemzetközi kezdeményezésre támaszkodhatnak, mint például az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) és a vállalatok kibocsátásának csökkentését támogató Science Based Targets. A karbonsemlegességi céldátumok kitűzése után az igazi kihívást azonban az oda vezető útvonal részletes kidolgozása, annak műszaki tartalommal való feltöltése és a megfelelő megoldások gyakorlatban történő alkalmazása jelenti. Ahhoz, hogy a kitűzött célok maradéktalanul teljesülhessenek, részletes karboncsökkentési útvonalat kell meghatározni, mind a beépülő, mind az üzemelésből eredő karbonkibocsátások csökkentésére, hiszen az ingatlanfejlesztő vállalatok esetében maguk a termékként előállított épületek a legnagyobb szennyezők. Az igazán gondos fejlesztőknek emellett arról is pontos elképzeléseik vannak, hogy a következő évtizedekben hogyan csökkentik a karbonkibocsátást ellátási láncuk tekintetében, és miként semlegesítik és ellentételezik az esetlegesen fennmaradó kibocsátásokat, továbbá miként szorítják vissza a saját operációjukból fakadó környezeti terhelést. Ez ugyanakkor csak az egyik része a feladatnak. 

Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése mellett a fenntartható vízgazdálkodás, a felelős hulladékmenedzsment és a körforgásos gazdálkodásra való átállás ügyét is kiemelt prioritásként kell kezelni, miközben folyamatosan szem előtt kell tartani a biodiverzitás védelmének jelentőségét is. 

Biztató, hogy a szemléletváltást hirdető cégek, mint amilyen a HelloParks, ambiciózus célkitűzéseikkel az egész ágazatot képesek motiválni és inspirálni. A vállalat Hello Zero címmel kiadott fenntarthatósági stratégiája a régió számos fejlesztője számára lehet követendő példa.

A fenntarthatósági minősítési rendszerek nem pusztán a környezet szempontjából előnyösek. Az Egyesült Királyság Zöld Épületek Tanácsának (UKGBC) 2018-as jelentése rámutat, hogy a BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) „Excellent” minősítési tanúsítvánnyal rendelkező ingatlanok jelentősen jobb teljesítményt nyújtanak minősítés nélküli társaiknál: jobb eredményeket érnek el az épületeket használó vagy bérlő vállalkozások hatékonysága, a befektetők által birtokolt eszközök értéke, az épületek közvetlen környezetének gazdasági prosperitása, valamint az ott dolgozó munkavállalók fizikai és mentális jóléte szempontjából is. A brit BREEAM és amerikai társa, a LEED épületminősítési rendszerek fontos előnye, hogy a nemzetközi elismertség és a szigorú kritériumok lehetővé teszik teljes portfóliók értékelését és összehasonlítását. Azok a vállalatok, amelyek magas szinten minősített épületekkel rendelkeznek, könnyebben tudják a fenntarthatósági céljaikat meghatározni, mérni és teljesíteni is.

Architect,Team,Working,With,Blueprints,For,Architectural,Plan,,Engineer,Sketching
Fotó: Shutterstock

Magyarországon egyelőre sajnos kevés épület felel meg a BREEAM New Construction kategória Excellent minősítési szint eléréséhez szükséges szigorú feltételeknek, az Outstanding szint pedig kifejezetten ritka. A New Construction kategóriában nemcsak az elkészült épületet, hanem a teljes előkészítési, tervezési és kivitelezési eljárást is értékelik, beleértve a fejlesztés és a projektmenedzsment folyamatát, az alapanyagok beszerzésétől, szállításától kezdve a hulladékkezelésen át egészen a beépített, felhasznált technológiákig. A szigorú követelményeknek való megfelelés pedig kiemelkedő szakértelmet, plusz erőforrásokat és rugalmasságot igényel a kivitelező részéről.

Zöldszemlélet, mérhető előnyök

A fenntartható működés alapja a holisztikus tervezési megközelítés az előkészítés során, hiszen sok fontos döntés ebben a szakaszban születik meg. Ez a tervezésben részt vevő munkatársak és a kivitelezést irányító stáb részéről is új szemléletet, speciális szakértelmet és odafigyelést követel meg. Jelentős eredményeket lehet elérni a beépülő karbon csökkentésével is, ami azt jelenti, hogy minden lehetséges eszközzel leszorítjuk az épületekbe beépült építőanyagok karbonlábnyomának mértékét. A HelloParks szakmai csapatának számításai szerint ugyanis 50 éves életciklusra vetítve a beépülő és az üzemelési karbon hozzávetőlegesen 50-50 százalékban járul hozzá egy épület karbonlábnyomához. Ez sokak számára meglepő lehet, hiszen az épületállomány elöregedése miatt egyértelműnek tűnik az üzemelési karbon túlsúlya, ám az új épületek, főleg az ipari szektor esetében az arány gyakorlatilag kiegyenlítődik, ezért hamar megtérülnek a környezetünk szempontjából ezek az erőfeszítések.

A korszerű, energiahatékony működést biztosító megaparkok által nyújtott előnyöket a bérlők is egyre jobban értékelik. A mérhető fenntarthatósági célok a legtöbb vállalat számára az üzleti stratégia megkerülhetetlen részévé váltak. A klímasemleges és környezetbarát logisztikai ingatlanok jelentősen hozzájárulnak e célok eléréséhez. 

A fenntartható építési módszerek hozzáadott értéke tehát egyre nyilvánvalóbb: minden érintett számára kifizetődő a fenntarthatóságra való törekvés – az előkészítéstől a kivitelezésen át a hosszú távú üzemeltetésig. Az épület bérlői mellett a helyi közösségek is profitálnak a környezetbarát működésből.

Az ipari és logisztikai ágazatban tapasztalható látványos fellendülés mentén Magyarországon is eljött az idő, hogy a fejlesztők a bérlőkkel, a helyi hatóságokkal és valamennyi érdekelttel együttműködve a fenntartható építésre és működésre törekedjenek, az általuk kiszolgált szélesebb közösségek és az egész bolygó javára. Ezért elengedhetetlen, hogy a közeljövőben a karboncsökkentéshez kapcsolódó értékelések és az épületek üzemelésének hatékonyságát és karbonlábnyomát minősítő rendszerek is egyre jobban elterjedjenek a hazai és a nemzetközi ipari ingatlanfejlesztésben, megfelelő életciklus elemzéssel és minél pontosabb, egységes karbonlábnyom-kalkulációval.