A címben a vessző a pénzügyi tudatosság függvényében helyezendő el.
Mert azt szinte borítékolni lehet, hogy jól járnak majd a márciusi lakásbiztosítási kampányban azok az ingatlantulajdonosok, akik megversenyeztetik a biztosítókat egy jobb ajánlatért. De ugyanez a kampány jelentős kockázatokat is hordoz azokra nézve, akik csak a díjra fókuszálnak és nem alapvető számukra, hogy a legértékesebb vagyontárgyuk esetében fontos csak igazán a megfelelő védelem. Kérdés, hogy támaszt tud-e nyújtani a Magyar Nemzeti Bank kampánya, a kormányzati kommunikáció, a biztosítók és az alkuszok hírverése a tudatos pénzügyi döntéshez?
Idén márciusban 10 év után először lesznek soron kívül lecserélhetők a lakásbiztosítások, azaz nem kell megvárniuk a szerződőknek a biztosítási évfordulót. A kgfb-kampányhoz hasonló intézkedés kormányzati célja az alulbiztosítottság kezelése.
Ma ugyanis a statisztikák szerint 10-ből 5 lakásbiztosítás csúfosan cserben hagyná az ügyfelet, ha az ingatlan aktuális értékéhez képest kellene a biztosítónak téríteni. Az otthon megfelelő biztosítását, ha őszinték vagyunk, a háztartások jelentős része nyűgként éli meg. Olyan kiadás, ami ritkán tudja megmutatni, hogyan térül meg, igaz, akkor óriási segítség. Így a biztosított lakóingatlannal bíró nagyjából
3 millió háztartás jelentős része nem is töri magát évfordulókor, hogy újra és újra megfelelően aktualizálja a szerződését és az ingatlan értékéhez igazítsa a biztosítási összeget. 1 millió lakóingatlan pedig nincs is biztosítva a jegybanki adatok szerint.
A lakossági passzivitás csak az egyik oldala az éremnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank is kritikaként rója fel a biztosítóknak és az alkuszközösségnek, hogy nincs igazi verseny a piacon, ami közel 80 százalékban négy szereplő között oszlik meg, és a közvetítők túlnyomó része sem noszogatja kellően az ügyfeleket a témában. Annak idején a jegybank Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) kezdeményezése ezt a problémát volt hivatott kezelni, de a termékkör sikere évekig váratott magára.
A lakásbiztosítások elhanyagolásának eredménye, hogy a szerződések csaknem felét 3 éve, vagy annál is régebben kötötték. A szerződésekben szereplő újjáépítési érték nem követte le évről évre automatikusan az elmúlt időszak ingatlan- és építőanyag-árrobbanását (pláne, az ingatlanon elvégzett értéknövelő felújításainkat). Ezek a háztartások egy lakáskár esetén azzal szembesülnének, hogy a biztosító nem a mai áraknak megfelelően, hanem a régi, alacsonyabb újjáépítési értékhez képest térítene, amely a helyreállítás költségének csak töredékét fedezné. Egy egyszerű példával élve: ha ma 50 millió forintot ér a lakásunk, de 30 millióra szerződtünk, és a lakás fele a tűz martaléka lesz, a biztosító nem 25 milliót, hanem 15 millió forintot térít. A többit pedig saját zsebből kell rendeznünk.
Aki felméreti a terepet, jól jár
A márciusi váltókampány tehát egy olyan lehetőség, amikor ezeket a szép számban lévő régi biztosításokat frissíteni, modernizálni lehet, és azok is könnyebben bevonhatók, akik eddig nem kötöttek lakásbiztosítást.
A nagyobb figyelem jó hatással van a biztosítói árversenyre és a szolgáltatások minőségére is. Saját praxisunkban is
találkoztunk már most nem egy olyan esettel, amikor sikerült több éve kötött lakásbiztosítás díját közel a felére csökkenteni, miközben az ingatlan és az ingóságok védelme nőtt.
A kampányt azok az ügyfelek tudják jól kihasználni, akik körbenéznek, hogy kinek milyen portékája van és felmérik a kínálatot a saját biztosításukhoz képest. A biztosítók jelentős része már most kínál valamilyen kedvezményt a meglévő állománynak, ha nem váltanak, ezzel párhuzamosan pedig akciókkal csábítják azokat, akik már nézelődnek. Az ajánlatok gyors monitorozásához több online szerződéskötő felület is elérhető már, ha pedig igazán testreszabott áttekintést szeretnénk, független alkusz tud segíteni, aki felhívja a figyelmet azokra a kockázatokra is, amik nekünk soha nem jutnának eszünkbe. A legjobban akkor járunk, ha pénzintézet független szakértővel versenyeztetünk és közben mi magunk is ellenőrizzük a kínálatot egy online biztosításkötő portállal.
Aki csak spórolna, óvakodjon
Azt viszont már most jól látni, hogy a kampány ebben a formájában balul is elsülhet egyes ügyfeleknél. Nem kötelező például újat kötni, ha most márciusban valaki felmondja a lakásbiztosítását. Az árérzékenyebb ügyfelek dönthetnek úgy, hogy inkább futják a kockázatát annak, hogy kár esetén saját maguk fizetik ki a helyreállítást, de megspórolják azt a néhány tízezer forintot, amit amúgy biztosításra fordítanának. Ez a kimenetel erősen szembe menne a céllal, de itt jön a képbe ismét a pénzügyi közvetítő szerepe:
nekik kell úgy edukálni, hogy az ügyfél számára egyértelmű legyen a lakásbiztosítás meglétének fontossága.
Az eredeti céljával ellentétesen akár fokozhatja is az alulbiztosítottságot, ha a kampány középpontjába az az üzenet kerül, hogy legyen olcsóbb a biztosítás. Mivel szabadon lehet váltani, a szerződő mondhatja azt, hogy egy alacsonyabb éves díjú biztosításra vált, ami nem nyújt elégséges védelmet az ingatlanra. Ez hosszú távon szintén csalódottságot okozhat egy kár esetén. Szintén ügyfélszervizzel lehet orvosolni a kihívást.
És ott van még a kiegészítő biztosítások kérdése is. Ne essünk abba a hibába, hogy kizárólag a biztosítási összegre és a biztosítás árára támaszkodunk, amikor kiválasztjuk az ideálisnak tűnő ajánlatot. A lakásbiztosításokhoz köthető a legtöbb kiegészítő biztosítás. Fizessünk azért a védelemért, amire valóban szükségünk van. Ha már van egy optimális baleset-biztosításunk, nem kell ezt a lakásbiztosításba is belefoglalni. Ha nincs házi kedvencünk, nem kell a kisállat-biztosítás sem. Ez elkerülhető, ha alaposan, szakértő segítségével nézetjük át a biztosításunkat és az élethelyzetünkhöz igazítjuk a kiegészítő védelmeket.
Az biztos, hogy a márciusi lakásbiztosítási kampányban az optimistább becslések szerint akár félmillióan is cserélhetnek biztosítást. Az pedig csak a biztosítókon és a közvetítőkön múlik, hogy az ügyfelek jó üzleteket kötnek-e, vagy engednek az olcsóbb, de potenciális veszélyeket rejtő ajánlatoknak. Március után pedig a piaci szereplők és a szabályozók feladata, hogy a tapasztalatokat levonva már egy finomhangolt márciusi kampányra készüljünk 2025-ben.
