Mi van Zelenszkij béketervében?

A „győzelmi tervben” valószínűleg szerepel Ukrajna gyorsított NATO- és EU-tagsága, illetve az Ukrajnának nyújtott gazdasági segélyek fokozása is. A sajtóhírek szerint a tervben nincsen ukrán területek feladása vagy átengedése Oroszország részére. 

A terv legfontosabb része azonban – és valószínűleg ez Zelenszkij elnök utazásának a fő célja – a nyugati katonai segélyek radikális növelése. Ezenfelül Zelenszkij el szeretné érni, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákkal mérhessen mélységi csapásokat Oroszországra. (A nyugati rakéták esetén a brit Storm Shadow és francia megfelelőjéről, a Scalp robotrepülőgépekről, illetve az amerikai ATACMS ballisztikus rakétákról beszélünk.)

Amikor az újságírók Kijevben arról faggatták, hogy hogyan fogja majd meggyőzni Bident, Zelenszkij azt válaszolta, hogy a múltban is már többször előfordult, hogy „kemény tárgyalások” után az amerikai elnök megváltoztatta a véleményét. Zelenszkij szerint a leköszönő Joe Bidennek lehetősége van még a hivatalából való távozása előtt „Ukrajna megerősítésével helyett szereznie a történelemben”.

Az ukrán reményeket táplálja, hogy a britek hajlandók engedélyezni a Storm Shadow robotrepülőgépek bevetését. Sőt az új munkáspárti brit minisztelnök, Keir Starmer szeptember 13-án Washingtonba látogatott, hogy személyesen győzze meg az amerikai elnököt a mélységi orosz csapások engedélyezéséről. (A Storm Shadow is amerikai műholdas koordinátákat és – mivel a GPS-jeleket az oroszok sokszor zavarják – topográfiai célra vezetést használ.) A két vezető tárgyalása egyelőre eredménytelen volt. 

Más szövetséges országok – például a kanadai miniszterelnök – is támogatták az ukrán kérést. Sőt még az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is az engedélyezés mellett szólalt fel. 

Egyedül a Pentagon – értve a valódi kockázatokat – ellenzi továbbra is a korlátozás feloldását.

Az ukrán elnök szerint „a győzelmi terv” szoros menetrendet tartalmaz. Zelenszkij szerint kulcsfontosságú, hogy a lépéseket októbertől decemberig kell meghozni és nem lehet késleltetni a folyamatokat.  

Nézzük meg az alábbiakban, hogy mi lehet az ukrán „győzelmi terv” mögött, és milyen szcenáriók várhatók.

Először is: miért lett annyira sietős az ukránoknak, hogy hirtelen legkésőbb 2024 decemberéig be akarják fejezni a több mint két és fél éve tartó háborút?

Kétségkívül szerepet játszik az amerikai elnökválasztás bizonytalansága is. Ha novemberben Trump győz, és januárban megtörténik a beiktatása, Ukrajna egy számára kedvezőtlen békére kényszerülhet. Trump alelnök jelöltje, J. D. Vance már bejelentette, hogy a Trump-féle béketerv gyakorlatilag a frontvonalak jelenlegi állapotban történő befagyasztását és Ukrajna kötelező semleges státuszát jelentené. Ha ebbe majd az ukránok nem mennek bele, az új washingtoni vezetés leállítja a katonai segélyeket.

Az ukrán csapatok itt naponta kénytelenek egyre hátrébb és hátrébb vonulni új kiépítetlen állásokba, fogyatkozó lőszerrel, egyre kevesebb haditechnikával és személyi állománnyal. Vuhledár napokon belül el fog esni. Ráadásul Kurszk megyében is elindult egy orosz ellenoffenzíva, lecsökkentve a Szudzsa körüli ukrán ellenőrzésű terület nagyságát. Ennek a megállítására az ukrán hadsereg kénytelen volt újabb egységeket Kurszkba küldeni. 

Kijev a színfalak mögött jól látja a saját és az oroszok erőforrásai közötti növekvő szakadékot. Zelenszkij elnök maga is arról panaszkodik, hogy hiába hozott létre Ukrajna idén újabb dandárokat, azokat egyszerűen nem tudja ellátni fegyverekkel és harcjárművekkel. (14 újonnan létrehozott dandárból 4 dandárt tudtak úgy ahogy felszerelni az ukrán elnök szerint.) A nyugati segélyek dinamikája is csökken. Zelenszkij szerint például most háromszor kevesebb Himars rakétát kap az ukrán hadsereg mint 2022 nyarán.

Ráadásul más szempontok miatt is sietnie kell az ukrán vezetésnek. A kényszersorozások hónapról hónapra nehezebben mennek. A költségvetésben egyre nagyobb a lyuk. Az ukrán energiarendszer egyre rosszabb állapotba kerül a folyamatos orosz légicsapások miatt. A lakosság folyamatosan hagyja el az országot stb. 

Nyugaton pedig egyre erősödnek azok a hangok, amelyek azt sürgetik, hogy Zelenszkijnek tárgyalnia kellene az oroszokkal, felmérnie a valódi realitásokat és hozzájárulni egy kompromisszumos békéhez.  

Zelenszkij viszont nem akar úgy bevonulni a történelembe, mint aki jelentős ukrán területeket ad majd át Moszkvának. Ezzel kivívná az országban meghatározó nacionalista erők haragját is, és esélye sem lenne a háború után megrendezésre kerülő elnökválasztásokon. 

Ezért a kijevi vezetés is most már úgy látja, hogy az idő nem neki dolgozik, és gyorsan kell lépni még valami erőset.

De mivel akarja Ukrajna két-három hónap leforgása alatt eldönteni a háborút? 

Egyedüli lehetőségként a nyugati robotrepülőgépek és ballisztikus rakéták masszív, nagy tömegű bevetése jöhet szóba az orosz területek ellen. Nagy tömegű bevetés esetében legalább 50-100 körüli napi indításról beszélhetünk. Kaphat ennyi rakétát Ukrajna? 

Franciaország a készletein lévő mintegy 345 darab Scalp robotrepülőgépből eddig mintegy 100 darabot szállított le Ukrajnának. A britek a készleteiken lévő mintegy 830 Storm Shadow robotrepülőgépből eddig mintegy 200-250 darabot adhattak át Ukrajnának. 

Vagyis Nagy-Britannia és Franciaország a készleteinek már csaknem a harmadát átadta. 

Ha a franciák most újabb 100 darab Scalpot és a britek újabb 200 darab Storm Shadow-t át is adnak Kijevnek (tehát összesen 300 darabot), és ezzel tovább korlátozzák a saját katonai képességeiket, az sem hozna hadászati szintű változást az ukrán háborúban.

Az amerikai hadseregnek viszont mintegy 1400 darab – más sajtóhírek szerint 2000 darab – ATACMS ballisztikus rakétája van. Ebből eddig mintegy 150-250 darabot adhattak át Ukrajnának. Az ATACMS nagy katonai előnye a Storm Shadow/Scalppal szemben a nagyobb hatótávolsága és, hogy nem nehézkesen repülőgépről, hanem szárazföldről, mobil indítású rakétatüzérségi eszközről – MLRS, Himars – lehet őket indítani.

Emellett az amerikai hadsereg rendelkezik mintegy 11 ezer darab nagy hatótávolságú robotrepülőgéppel is (JASSM, JASSM-ER, SLAM-ER, Tomahawk). 

Nyilvánvaló, hogy Ukrajna célja most az, hogy a pár száz darab Storm Shadow/Scalp mellett sokkal nagyobb darabszámú ATACMS ballisztikus rakétát és amerikai robotrepülőgépet kapjon a megfelelő gyors hadműveleti hatás eléréséhez. Legalább néhány ezer darab szállításáról beszélünk a megfelelő hatás eléréséhez.

Valószínűleg ez Zelenszkij „győzelmi mesterterve”.

Az orosz légvédelem már megtanult küzdeni a nyugati ballisztikus rakétákkal és robotrepülőgépekkel. De az orosz légvédelmet túlterhelve, a lyukakat és védtelen helyeket megkeresve – lehetetlenség Oroszország egész európai területét lefedni légvédelemmel –, a civil és a kettős infrastruktúrát is támadva (erőművek, vasúti és közlekedési csomópontok, hidak, autópályák, alagutak) lehet sikereket elérni.

A háborút még így sem tudja majd két-három hónapon megnyerni Ukrajna, de komoly zavart tud majd okozni az orosz hátországban.

Továbbá Kijev az ukrán elnök CNN-nek adott legutóbbi interjúja alapján az átadandó nyugati rakétákkal komoly pszichikai hadviselésre is készül az orosz lakosság ellen. Zelenszkij szerint „ha az orosz emberek veszélyben lesznek, ha nem lesz kényelmes életük, ha elektromos áram nélkül élnek, mint a mi embereink, akkor majd megértik a háború árát, elégedetlenek lesznek és elkezdik majd befolyásolni Putyint, és ezért mondom, hogy tegyük Ukrajnát erőssé, és majd látni fogják, hogy le fog ülni és tárgyalni fog”.

Fontos szempont az is, hogy pár héttel vagyunk a november 5-i amerikai elnökválasztások előtt. Amíg a nyugati média az új kijevi „győzelmi tervről” ír és beszél, addig úgy tűnik, hogy a dolgok jó irányba mennek a messzi Ukrajnában. 

Kockáztatja-e majd a Nyugat az újabb eszkalációt Oroszországgal? 

Vlagyimir Putyin orosz elnök pár napja egyértelműen fogalmazott. Szerinte a nagy hatótávolságú nyugati rakéták bevetése Oroszország területe ellen azt jelenti, hogy a NATO, az USA és az európai országok közvetlenül beléptek az ukrán konfliktusba. Oroszország a rá leselkedő veszélyek alapján meghozza a „megfelelő válaszlépéseket”. 

Kérdés, hogy csütörtökön Joe Biden beadja-e a derekát, vagy sem. Semmi sem kizárt. Az amerikai elnökön nagy lesz a nyomás. 

De talán lesz egy-két józanabbul gondolkodó szakértő az amerikai elnök környezetében.