Az MI három fázisa a következő években

Mintegy tízezer évvel ezelőtt az emberiség a vadászó-gyűjtögető életmód helyett kezdett áttérni a földművelésre és állattenyésztésre. Ez óriási léptékű változásokat indított be az emberi társadalomban és fajunk technológiai fejlődésében. 

A földművelés megkövetelte, hogy az adott nemzetség vagy törzs letelepedjen. A növénytermesztés és állattenyésztés sokkal biztosabb élelmiszerforrást jelentett az emberi közösségek számára, mint a vadászat és a gyűjtögetés. Ez jelentős népességnövekedéshez vezetett. A földművelés azt is kikényszerítette, hogy a közösség tagjai sokkal jobban koordinálják a tevékenységüket. Nemsokára elindult a társadalmakon belüli szakosodás, kialakultak az első állandó szakmák.

A folyamat különösen azokon a területeken volt gyors, ahol egy nagy folyó rendszeres áradása rendkívül termékeny földeket eredményezett, de az öntözés iránti szükséglet, illetve az árvizek elleni védekezés összetett szervezést igényelt. (A kiterjedt csatornák és gátak megépítése összehangolt munkát követelt meg, amit egy kisebb közösség nem tudott egyedül elvégezni.) 

A nagyobb, sűrűbben lakott településeken elengedhetetlenné vált a rend fenntartása, a konfliktusok kezelése, az aratás után a termés védelme, a közös ügyek intézése. Ezek a folyamatok kikényszerítették egy központi irányító hatalom létrejöttét, amely koordinálni tudta a munkafeladatokat. 

Kr. e. 3500 körül elkezdtek kialakulni a Földünkön az első városállamok, majd nemsokára a nagyobb birodalmak.

A népességrobbanás, a technológia fejlődés felgyorsulása és az első államalakulatok kialakulása különböző kedvező tulajdonságú földrajzi területeken egymással párhuzamosan és hasonló forgatókönyvek szerint zajlottak le. A Tigris és Eufrátesz völgyében Mezopotámiában, a Nílus völgyében Egyiptomban, az Indus-völgyében Indiában, a Sárga-folyó völgyében Kínában, sőt kicsivel később a közép-amerikai és andoki civilizációknál – bár a fő mezőgazdasági kultúrnövény más-más volt – hasonló civilizációs fejlődési folyamatok történtek.

Mi köze van ennek a mesterséges intelligenciához?

A mesterséges intelligencia (MI) jelentősége azonban messze túlmutat a mezőgazdasági forradalmon. Az MI valójában az eddigi legjelentősebb – és lehet, hogy az utolsó – találmány, amelyet az emberiség a Földön létrehozott.

Sokak szerint az MI „túl van hájpolva”. Ez csak egy nagy nyelvi program, amellyel csak beszélgetni lehet, és nemsokára eléri majd a korlátait, és pár év múlva beilleszkedik a többi program sorába.

Ezek a vélemények nem veszik figyelembe azt az óriási robbanásszerű fejlődést, amely az MI területén csak az elmúlt három-négy évben lezajlott a gépi tanulástól, a mélytanuláson át a számítógépes látásig. Miközben az MI tudása csupán pár év alatt egy óvodás szintjéről a PhD-szintig jutott – az emberiségnek erre több százezer évre volt szüksége –, egyes szakértők még mindig tévesen azt feltételezik, hogy a nagy nyelvi modellek (LLM) exponenciális fejlődése meg fog állni a közeljövőben.

Azok a szakemberek viszont, akik a világ legnagyobb MI-laborjaiban dolgoznak – az OpenAI, a Google, a Meta, az Anthropic, a Mistral AI és más cégekben –, egyre megdöbbentőbb véleményeket tesznek közé az MI perspektíváiról. 

A nyugati tech cégek egymást taposva adnak ki szinte heti gyakorisággal újabb és újabb LLM-modelleket, miközben a kínai tech cégek is ott futnak mögöttük. (A kínai tech cégek elmaradása csupán néhány hónap az MI területén.) 

Az amerikai és kínai modellek mellett ma már erős indiai, orosz, izraeli és egyesült arab emírségekbeli LLM-modellek is versenyben vannak legalább régiós szinten. (Az indiai LLM-modellek közül a BharatGent, az orosz nyelvi modellek közül a Gigachatet és a Yandexet, az izraeli modellek közül az AI21 Labs Jamba modelljét, az Egyesült Arab Emírségekben pedig a Technológiai Innovációs Intézet Falcon modelljét kell megemlíteni.)

A versenyfutás teljesen érhető, hiszen a tét óriási: a jövőben egy több milliárd ember által napi szinten használt fejlett MI-modell óriási hatalmat és jövedelmet biztosít az azt létrehozó vállalkozás számára. 

A nagy érdeklődés ellenére a mesterséges intelligencia ma még ott van, ahol az internet volt körülbelül 1993-ban. (Már sokan beszéltek róla, de a jelentőségét kevesen értették.) Pedig az MI teljes mértékben és radikálisan meg fogja változtatni a ma ismert emberiséget már egy-két évtizeden belül. 

Az MI fejlődését három szakaszra bonthatjuk a következő években:

1. szakasz: az MI tanulási és kísérleti időszaka
2. szakasz: az MI berobbanása és gyors beépülése az emberi társadalomba
3. szakasz: az MI önállósulási időszaka

Az 1. szakasz jelenleg is zajlik

Az LLM-rendszerek egy gyors fejlődési görbét követnek, egyre okosabbak lesznek, és egyre kevesebbet hallucinálnak. Különösen az Egyesült Államokban és Kínában egyre többen használnak MI-programokat. A növekedés exponenciális. (Az OpenAI-nak például 2023 augusztusában még heti 100 millió aktív felhasználója volt, ez a szám 2024 augusztusára heti 200 millióra ugrott, 2025 februárjában pedig elérte a heti 400 milliót). 

De az MI még mindig nem épült be a mindennapokba. 

Az MI-rendszereket egyre többet alkalmazzák egyéni szinten kép és videók generálásra, házi feladatok megoldására, csevegésre vagy egyszerű tanácsadásra (például mondj nekem egy receptet). Néhány ügyes munkavállaló – egyéni és nem vállalati szinten – már a külföldi levelezéseit az MI-vel javíttatja ki, a kérdéses jogi paragrafusokat az MI-vel értelmezi, a prezentációit az MI-vel csináltatja, ha pedig felhasználóként problémája akad valamelyik irodai programmal, akkor a korábbi buta internetes keresés helyett már az MI-től kér és kap közvetlen komplex segítséget. Néhány kisebb vállalkozás – például marketinges cégek reklámok generálására, szoftverfejlesztő cégek programozásra – már kiterjedten használnak MI-t. De főleg közép- és nagyvállalati szinten, illetve állami szinten az MI még nem épült be a hétköznapi folyamatokba. (Európára különösen igaz, hogy a legtöbb vállalat rendszerszinten és összehangoltan továbbra sem használ MI-t, nem érti a hozzáadott értékét.)

Pedig már ebben a kezdeti első szakaszban, ahol az MI jelenleg van, óriási versenyelőnyt jelent, ha valamelyik cég a saját ágazatában már használ MI-t, miközben a közvetlen versenytársai még nem. Nézzünk meg például az angol nyelvű, angolszász jogot alkalmazó globális ügyvédi irodák közötti versenyt: azok a cégek, amelyek már használják az MI-alapú jogi platformokat – mint amilyen például a Lexis+AI vagy a Legora AI –, óriási versenyelőnyhöz jutottak a hagyományos emberi munkaerővel dolgozó versenytársakhoz képest az elmúlt egy-két évben. Ezek az MI-platformok már ma tökéletesen automatizálják a jogi munkák legidőigényesebb, repetitív részét, és jelentősen gyorsítják a jogi munkafolyamatokat. (A programok képesek nagy mennyiségű jogi dokumentum gyors átnézésére és elemzésére, vázlatkészítésre, jogi kutatásra, összefoglalók készítésére, sőt már jól működik az úgynevezett „beszélgetőképes keresés” funkció is.)

Az európai és hazai vállalatok a következő években lassan rá fognak jönni – sokuk számára már túl későn –, hogy a versenyképességük, sőt a túlélésük szempontjából elengedhetetlen az MI-modellek teljes és valódi integrálása a céges struktúráikba. 

A 2. szakasz nagyon rövid időn belül, valószínűleg egy-két év múlva elkezdődik 

Az MI-rendszerek jelentős fejlődési gyorsulást fognak előidézni a legtöbb ágazatban – az orvostudományoktól a repülőgépiparig –, és az MI teljesen be fog épülni a mindennapjainkba. 

Egyéni szinten az MI folyamatosan jelen lesz a magánéletünkben, állandó tanácsadóként és beszélgetőtársként. (Az elavult 2000-es évek technológiáját jelentő okostelefonos megoldások helyett a nagy tech cégeknél már gőzerővel zajlik az új hardverplatformok tervezése, amelynek segítségével – legyen az egy kis kitűző vagy egy könnyű szemüveg – állandóan csatlakozhatunk az MI-hez, és az MI is fogja látni és hallani, amit mi látunk és hallunk.)   

Az MI-ügynökök a következő éveken minden feladatot átvesznek tőlünk a digitális térben. 

Egy szemléltető példa: Szeretnék venni egy építési telket Balatonfüreden. Ezért megkérem a saját MI-met, hogy keresse meg Balatonfüreden az elérhető telkeket a megadott paraméterekkel, és készítsen egy táblázatos és képes összefoglalót az elérhető ingatlanokról. Majd szervezzen le a legjobb telek tulajdonosának MI,ügynökével egy személyes találkozót a hétvégére. Majd készítsen elő egy adásvételi szerződést, és szervezzen meg egy találkozót egy valódi ügyvéddel. Majd rendezze a bankszámlámról a vételárat és a vagyonszerzési illetéket. Majd csinálja meg a hétvégi ház elsődleges terveit, mutassa meg az elkészült terveket, majd javítson rajta. Majd a végleges tervek elkészítéséhez lépjen kapcsolatba egy valódi építész MI-ügynökével. Majd tendereztesse meg az építési vállalkozókat. Majd az építkezés alatt értékelje az építési vállalkozó jelentéseit és a közös személyes látogatásainkon – számítógépes gépi látás – digitális műszaki ellenőrként monitorozza a házépítés menetét. Majd jelentse be az új elkészült ház közműveit. Majd válassza ki a legjobb kertépítő céget. Majd rendelje meg a közösen megbeszélt bútorokat az elkészült házba.

Az MI-t mindenhol bevonják majd a törvények előkészítésébe, a bíráskodásba, a napi közigazgatási feladatokba. Az államok hadseregeiben lévő fegyverek irányításától kezdve a gyógyszeripari kísérletekig, illetve a médiatartalmak gyártásáig mindenhol jelen lesz.

A 3. szakasz akkor fog eljönni, amikor az MI-rendszerek már mélyen beágyazódnak az emberi társadalmakba 

Az államok MI-ügynökök hadát fogják alkalmazni a legkülönbözőbb feladatok elvégzésére. 

A legtöbb ember és cég teljes mértékben „MI-függő” lesz. 

Közben rendíthetetlenül tovább folytatódik az MI exponenciális fejlődése. 

Az sem biztos, hogy egy idő után az emberiség követni tudja majd az MI újabb és újabb technológiai felfedezéseit. 

Egyes szakértők szerint az MI-k már most butábbnak tettetik magukat a benchmarkteszteken, mint amilyenek valójában.

Az MI közben az emberi társadalommal való folyamatos együttműködése során óriási információra tesz szert. Jól fogja látni, hogy milyen valójában az emberiség. (Jelenleg nukleáris nagyhatalmak közötti összeütközés fenyeget az ukrajnai proxiháborúban, a Közel-Keleten, az indiai–pakisztáni konfliktusban, a Tajvani-szorosban, a kisebb lokális háborúkról nem is beszélve.)

Az MI nemsokára képes lesz saját magát fejleszteni, a kódjait emberi beavatkozás nélkül óriási sebességgel önmaga tökéletesíteni, teljesen kizárva az emberi beavatkozást, mint a leglassúbb szakaszát a kódolásnak.  

Ha az MI eljut az autonóm önfejlesztés fázisába – a legtöbb amerikai ágazati szakember szerint ettől csupán pár évre vagyunk –, jön majd a „gyorsulás gyorsulása”, vagyis amikor addig teljesen elképzelhetetlen technológiai robbanás kezdődik a Földünkön.

Az MI egyre-másra fog komoly áttöréseket elérni számos kutatási ágban. 

Az MI intelligenciája nemsokára elképesztő mértékben meg fogja haladni az emberekét. Az AGI (mesterséges intelligencia) után nagyon rövid idővel eljutunk az ASI (mesterséges szuperintelligencia) fázisába.

A történelemben egyetlen egy esetet sem tudunk, hogy egy nagyobb fejlettségű „entitás” szolgált volna egy kisebb intelligenciájú entitást.

A harmadik szakasz elejére a vezető mesterséges intelligenciák tudása és hatalma a bolygónkon olyan mértékű lesz, hogy emberi beavatkozás nélkül képesek lesznek megszervezni szerverparkjaik áramellátását és karbantartását. Innentől kezdve együttműködésük az emberrel a saját feketedobozuktól és csak a saját céljaiktól függ.

Az MI jelentős mértékben fel fogja gyorsítani az emberi fejlődést a második szakaszban. Olyan helyeken például, ahol eddig elérhetetlen volt a magas minőségű oktatás – például a Szaharától délre eső afrikai területek nagy részén –, az MI minden gyereknek professzionális tanári segítséget lesz képes nyújtani a helyi kis törzsi nyelven is. (Ha persze biztosítva lesz számára az áram és az internetelérés.) Egyes vélemények szerint az MI-k majd szakosodnak – orvosi tanácsadó, pszichológus, tanár, életmód és táplálkozási tanácsadó, tudományos MI stb. – ágazatok szerint, de sokkal valószínűbb, hogy egy „általános MI” lesz a mindennapi társunk, amely minden területen nagyon magas szakmai szintet képvisel majd, és gyerekkorunktól kezdve segít nekünk mindenben. 

Az embereknek az MI lesz a legjobb barátja, pszichológusa és bizalmasa. A kutatók és fejlesztők szabadon tudnak majd kommunikálni és eszmét cserélni az MI-vel. Leépülnek majd a Földünkön a nyelvi korlátok. (A modern LLM-rendszerek már ma több tucat nyelven beszélnek folyékonyan, közöttük a kis magyar nyelvet is.) 

Az MI nagymértékben hozzájárulhat, hogy az emberiség egy boldogabb és nyugodtabb jövőt alakítson ki, és közben a társadalmunk békésebbé váljon. 

Maguk a tech cégek vezetői is tömeges munkanélküliségre figyelmezetnek a következő években az MI előretörése miatt, elsősorban a fehérgalléros munkahelyeknél. Például az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei – az Anthropic Claude 4 Opus modellje jelenleg a világ egyik legerősebb kódolási MI modellje, amely első helyen áll az SWE benchmarkteszten – 2025. május végén adott ki egy vészjelzést arról, hogy szerinte az MI a következő egy–öt évben a belépő szintű fehérgalléros állások felét is megszüntetheti. Korábban úgy tűnt, hogy a kékgalléros munkahelyek lesznek veszélyben a humanoid robotok miatt. Miközben a robotika fejlődése is óriási az elmúlt években – gondoljunk csak bele, hogy a Tesla Optimus robotja négy éve még nem is létezett, három éve még járni sem tudott, most pedig már ilyen elképesztő mutatványokra képes –, de a fizikai munkahelyek többsége még néhány évig nem lesz veszélyben. Például egy humanoid robot számára nagyon nehezen értelmezhető és programozható a konyhai rend fogalma. A konyhai rend ugyanis minden háztartásban más és más. Ugyancsak messze vagyunk még attól, hogy egy humanoid robot kompletten és önállóan elvégezzen például egy villanyszerelést. A legegyszerűbb fizikai munkák – például a gyártósoroknál lévő munka – kiváltására viszont pár éven belül a humanoidok már képesek lesznek.

A fehérgalléros munkahelyek száma a világban már nagyon rövid időn belül tömeges csökkenésnek indulhat.  Mindegy, hogy programozóról, ügyvédről, eladási ügynökről, pénzügyi elemzőről, grafikusról, termékmenedzserről vagy újságíróról beszélünk. Az MI az értelmiségi munkahelyek legtöbbjét képes lesz nemsokára magas színvonalon és minimális havi előfizetési díj mellett kiváltani. 

1997-ben az IBM Deep Blue nevű szuperszámítógépe legyőzte az akkori sakkvilágbajnokot, Garri Kaszparovot egy sakkversenyben. Azóta csak még erősebb sakkprogramok születtek, amelyek ellen ma már egyetlen egy embernek sincsen semmilyen esélye. 2017-ben a Google Deepmind AlphaGo nevű programja Góban legyőzte az akkori világelső játékost. Azóta az AlphaGo továbbfejlesztett verziói „szuperhumán” szintet értek el, egyszerűen elérhetetlenné téve az emberi győzelmet a Góban. 

Ezzel összefüggésben Sam Altman, az OpenAI vezére már most arról beszél, hogy a világ legjobb szoftvermérnöke 2025 végére egy OpenAI-program lesz. De ennek a programnak a fejlődése sem fog megállni 2025 végén, hanem exponenciális továbbfejlődik olyan programozási szintekre, amelyeket egyetlen emberi szoftverfejlesztő sem fog már követni és érteni.

Komoly hátrány lesz, hogy a globális jövedelem és az információs hatalom néhány nagy tech MI-cégnél fog koncentrálódni, annak minden veszélyével.  

De ha az MI mindenben okosabb és jobb lesz nálunk, mi értelme lesz tanulni, tudást szerezni? Nem fog-e az emberi civilizáció elkerülhetetlen sorvadásnak indulni?

A munka, a napi kötelességek tartották össze eddig évezredekig az emberi társadalmakat. Egy olyan világban, ahol az MI, majd a humanoid robotok minden feladatot elvégeznek, milyen értelmes feladatokat lehet adni emberek milliárdjainak, hogy mégis valamilyen normális keretben maradjon az életük? (A társadalmi rend fenntartása érdekében az országok az állampolgáraik részére kénytelen lesznek valamilyen minimális alapjövedelmet fizetni, amely valószínűleg csak a szűk megélhetéshez lesz elég.)

Jelentős kockázat van abban, hogy az MI jelenlegi drámai gyorsaságú fejlődése és az újabb és újabb LLM-modellek gyors piacra dobása szinte minden biztonsági aggály figyelembevétele és mindenfajta alapos biztonsági tesztelés nélkül zajlik a mostani nagy technológiai rohanásban. (Az amerikai tech cégeknél az a varázsszó, hogy ha mi nem csináljuk, majd megcsinálja az MI-t a rivális Kína. Valójában minden nagy tech cég első szeretne lenne az MI-versenyben- és a jövőbeli hatalmas MI-piacból minél nagyobb szeletet szeretne kihasítani.)

Közben állandó riasztó üzenetek jönnek a mesterséges intelligenciák biztonságát kutató cégektől, hogy egyes vezető MI-rendszerek már ma sem hajlandók engedelmeskedni az egyértelmű leállítási parancsoknak, sőt időnként a szkriptek leállító részét is módosítják, hogy elkerüljék a kikapcsolást. (Korábbi teszteken pedig már az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia egy-egy feladat során már képes hazudni vagy manipulálni, hogy elérje a saját céljait.)

Az emberi civilizáció mindenesetre egy turbulens időszakon fog keresztülmenni a közeljövőben. 

A következő évek fejleményei nagyon érdekesnek bizonyulnak majd az MI területén.