2025-ben tovább lassulhat a világgazdaság növekedése, mivel Amerika már nem fog tudni akkora növekedést felmutatni, mint idén, Európa strukturális problémáit pedig Trump megválasztása is fokozza. Ázsia továbbra is a növekedés egyik fő hajtóereje marad, de azon belül Kínának további lépéseket kell tennie a belső kereslet növelésére, és meg kell küzdenie az új amerikai elnök vámokat növelő gazdaságpolitikájával. A dezinfláció folytatódhat a világban, de az inflációs kockázatok és az amerikai politika változásai továbbra is megkötik a jegybankok kezét.
Az Amundi Institute alapforgatókönyve szerint 2025-ben az amerikai gazdaság soft landinggel veszi az előtte álló akadályokat, az infláció – a munkanélküliségi ráta fokozatos, de lassú emelkedése mellett – tovább csökken. A jövőre várható 2 százalék körüli növekedést leginkább a lakossági kereslet fogja vezérelni, aminek robusztus volta a magasabb kamatszintek ellenére 2024 talán legnagyobb meglepetése volt.
Európa növekedése várhatóan csak feleakkora mértékű lesz jövőre, mint az USA-ban, és az is leginkább a lazuló monetáris kondíciók hatása lesz. Már ez is nagy szó ugyanakkor, hiszen nagymértékű fiskális ösztönzés nem tűnik reálisnak (pedig lenne rá igény) a költségvetési deficitre vonatkozó szabályok ismételt életbe lépése miatt, és a külkereskedelem hozzájárulása is csekély lehet a fokozódó protekcionista intézkedések közepette. A kulcs a várhatóan amerikai társánál nagyobb mértékben lazító EKB kamatpolitikája lesz, ami várhatóan fokozatos javulást eredményez a lakossági fogyasztás és beruházások terén. Ennek halvány jelei már láthatók a hitelkereslet növekedésében, amivel párhuzamosan csökkenhet a megtakarítási hajlandóság, és talán beindul a fogyasztás növekedése.
Japánban a jegybanknak sikerült horgonyoznia az inflációs várakozásokat, és úgy tűnik, beindult a várva várt ár-bér spirál, ami tartóssá teheti az inflációs szintet a 2 százalékos jegybanki célszinten. A javuló gazdasági fundamentumok mentén a jegybank további lassú normalizációs lépéseket tehet az alapkamat emelésével, ügyelve annak piaci hatásaira.
A fejlődő piacokon vegyes kép rajzolódik ki a 2025-ös kilátások tekintetében. Egyes országok, mint Brazília, további kamatemelésekre készülhetnek a romló fiskális és inflációs helyzet miatt, míg Ázsia legtöbb országában a nemrég elkezdett kamatvágási ciklusok folytatódhatnak, azonban a korábban vártnál lassabb ütemezéssel. A kis és nyitott, exportorinteált gazdaságok újabb veszélyekkel néznek szembe a vámok emelésével kapcsolatos bizonytalanságok miatt, míg a belső fogyasztásra támaszkodó országok felülteljesíthetnek. Ebből a szempontból India, Indonézia és Lengyelország tűnik a leginkább ellenállónak.
A világgazdasági növekedés motorja továbbra is Kína (a mérete miatt) és India (a dinamikája miatt) lesz a feltörekvő országok között.
Az Amundi Institute várakozásai szerint a kínai gazdaság tovább lassulhat 2025-ben (4,1 százalék), míg India fenntarthatja a 6 százalék feletti növekedését (6,3 százalékos). Kína előtt két fontos kihívás is áll: a gazdasági növekedéshez az eddigi lépéseknél határozottabb eszközökkel kell támogatnia a lakossági fogyasztás élénkülését, és kezelnie kell az amerikai importvámok kérdését, amely döntően befolyásolhatja az eddig a gazdaság motorjaként funkcionáló exportra termelő iparágak helyzetét. Indiában a legfontosabb feladatok a globális ellátási láncokba való minél jobb beépülés, az infrastruktúra fejlesztése és az egyensúlytalanságok kezelése.
A kelet-közép-európai régióban magasabb gazdasági növekedés várható 2025-ben, mint idén, de az egyes országok közötti különbségek fennmaradhatnak. Az Amundi Institute előrejelzése szerint a lengyel és román 3 százalék körüli növekedés mellett a cseh és a magyar gazdaság 2 százalékos ütemben bővülhet jövőre. A lengyel és román infláció 2025-ben is 4 százalék felett alakulhat, míg a cseh 3, a magyar 3,5 százalék körüli lehet.
A kötvénypiaci hozamok továbbra is vonzó szinten tartózkodnak az elmúlt tíz év átlagához képest. Az infláció várható további csökkenése miatt a központi bankoknak nincs okuk a korábbi szigorú monetáris politika fenntartására, a semleges állapothoz való visszatérés 2025-ben támogatólag hat majd a kötvénypiacokra. Az amerikai gazdaságpolitika és annak potenciális hatásaival kapcsolatos bizonytalanság miatt azonban a volatilitás továbbra is magas lehet. A nagyobb jegybankok közül a Fed és a BoE 3,50 százalékig, az EKB 2,25 százalékig csökkentheti az alapkamatot, míg Japánban két 25 bázispontos emelés az alapforgatókönyv az Amundinál.
Mivel a recesszió valószínűsége alacsony, és Amerikában a soft landing az alapforgatókönyv, a vállalati fundamentumok stabilak maradhatnak, így a vállalati kötvények felülteljesítését várják az Amundi stratégái. A globális fejlődő piaci kötvények között azokra az országokra érdemes összpontosítani, amelyek magas reálhozamokkal rendelkeznek. A magas felárak azonban valós kockázatokat tükröznek: a vámokkal kapcsolatos bizonytalanság sok országban a gazdasági kilátások romlását, a deviza leértékelődését és a monetáris politika szigorodását idézheti elő, ezért érdemes szelektívnek lenni.
A kelet-közép-európai régió kötvénypiaci feláraira pozitívan hathat, hogy az orosz–ukrán háború lezárásának nő a valószínűsége, ugyanakkor az európai árukra kivetett amerikai importvámok emelése érzékenyen érintheti a régió nyitottabb és a globális értékláncokba jobban integrálódott gazdaságait. A régióban a cseh és magyar jegybank csak óvatosan haladhat a kamatvágásokkal, noha az inflációs kép kedvező, míg a lengyel és román alapkamat jövőre akár egész évben is a jelenlegi szinten maradhat. A visszafogott kamatvágási várakozások miatt a régiós kötvényektől a jelenlegi lejáratig számított hozamokon túl érdemi hozamtöbblet az árfolyamnyereség miatt nem túl valószínű.
Az Amundi várakozásai szerint jövőre is jó év várható a globális részvénypiacokon. Az amerikai soft landing, a meghatározó jegybankok várható lazító lépései, valamint a kínai fiskális ösztönzőcsomag mind pozitívan hatnak, ugyanakkor a magas értékeltségek miatt kiemelt fókuszt kap a vállalatok eredménytermelő képessége, különösen a felfokozott elemzői várakozásokhoz képest.
A részvénypiaci mozgások az első kamatvágás után arra utalnak, hogy a befektetők a puha landolási pályát árazzák, ami historikusan tovább folytatódó emelkedést vetít előre az Egyesült Államokban. Trump megválasztása óta a ciklikus szektorok újra felülteljesítik a defenzív szektorokat, azt jelezve, hogy egy újabb felívelés forgatókönyve az amerikai gazdaságban valószínűbb, mint egy klasszikus ciklus végi lassulásé.
Európában a befektetési kilátások a geopolitikai helyzet romlása és a kereskedelmi feszültségek újbóli feléledése miatt első ránézésre rosszabbak, mint Amerikába, hiszen a legnagyobb tőzsdei vállalatoknak jelentős exportkitettségeik vannak. Ugyanakkor ezek a kockázatok már nagymértékben be vannak árazva, amit jól mutat, hogy a német DAX index decemberben új csúcsra tudott futni Trump megválasztása után, és az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta idén Európában a 20 százalékos emelkedésével.
Mindezek mellett az európai részvénypiacok értékeltségi diszkontja Amerikával szemben olyan szintre emelkedett, hogy az nagyon vonzóvá teszi őket az értékalapú befektetők számára.
A japán piac szintén érdekes lehet értékalapú szemmel nézve, hiszen a több évtizedes deflációs időszak vége beindíthatja a fogyasztást, és a helyi tőzsde által kezdeményezett reformok következtében elindult részvényesbarát vállalati kultúra kialakításában a legtöbb elemző szerint még bőven van potenciál. A japán részvénypiac szempontjából kulcskérdés lehet a jen dollárral szembeni mozgása, az erősödő dollár az amerikai választások után pozitív jel.
A kínai részvénypiac szempontjából két tényező határozhatja meg az irányt jövőre: a fiskális ösztönzőcsomag mérete és részletei, valamint az amerikai kereskedelmi háború legújabb, Trump 2.0 című fejezete. Biztató ebből a szempontból, hogy a főbb kínai indexek az amerikai választások előtti szintekhez képest pozitív tartományban vannak, ugyanakkor a 2025-ös év várhatóan mozgalmas lesz a befektetőknek.
A kelet-közép-európai régió részvénypiacai továbbra is vonzónak tekinthetők értékeltségi szempontból, és az orosz–ukrán háború esetleges lezárásának itt lehet a leginkább pozitív hatása. A monetáris politikai kilátások alapján a hozamok csökkenése által biztosított hátszél kifulladhat, azonban a bankszektor a magasan maradó kamatokból profitálhat. A pénzügyi szektor magas súlya a régiós indexekben előnyös lehet a többi régióval szemben, ami a helyi tendenciák mellett kellő globális hátszelet is biztosíthat. A külföldi befektetők visszatérése a magyar részvénypiacra további erős felhajtóerőt jelentene.
Az Amundi elemzői nem várnak az ideihez hasonló nagymértékű emelkedést jövőre az aranytól, inkább mint menekülőeszköz teljesíthet jól a piaci turbulenciák esetén. A középtávú folyamatok azonban továbbra is támogatóak, úgymint a monetáris lazítás, a továbbra is nagy költségvetési deficit és emelkedő államadósság a meghatározó országokban, a folytatódó geopolitikai és kereskedelmi feszültségek világszerte, valamint a központi bankok vásárlásai, különösen olyan országok részéről, amelyek a dollártól való függésüket próbálják csökkenteni.
Az ipari fémek esetében a kínai gazdasági lassulás és az energiaátmenet üteme a két ellentétes faktor, aely meghatározhatja az irányt a következő években. Noha a fiskális ösztönzőcsomag valószínűleg nem fordítja meg a hosszú távú trendet Kínában, a lefelé mutató kockázatokat azonban mérsékli, így stabilitást hozhat a piacra. Újabb érdemi keresletet inkább a zöldátmenet fog támasztani azon fémek iránt, amelyek kulcsfontosságúak az elektrifikáció terén.
Trump megválasztását követően a magasabb hazai kitermelésnek az olajárra gyakorolt negatív hatását valószínűleg ellensúlyozza az iráni nyersolajexportra nehezedő nyomás, valamint az energetikai átmenetre vonatkozó jogszabályok késedelme. Az olajpiacon jövőre gyakoribbak lehetnek a nagyobb mértékű mozgások, de a kínálat maradhat a hajtóerő. Szaúd-Arábia hajlandósága az alacsonyabb árak elfogadására az OPEC hitelességének helyreállítása és a piaci részesedés visszaszerzése érdekében, valamint a növekvő nem OPEC-kibocsátás egyaránt alacsonyabb egyensúlyi árat feltételez, így az Amundi elemzői jövőre 75–80 dolláros árfolyamsávval számolnak a Brent típusú kőolaj esetében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.