BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
növekedés

Kedvező világgazdasági kilátások

2025-ben tovább lassulhat a világgazdaság növekedése, Európa növekedése várhatóan csak feleakkora mértékű lesz jövőre, mint az USA-ban, és az is leginkább a lazuló monetáris kondíciók hatása lesz. A fejlődő piacokon vegyes kép rajzolódik ki a 2025-ös kilátások tekintetében.
Szerző képe
Kiss Péter
az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója
2025.01.16., csütörtök 10:00

2025-ben tovább lassulhat a világgazdaság növekedése, mivel Amerika már nem fog tudni akkora növekedést felmutatni, mint idén, Európa strukturális problémáit pedig Trump megválasztása is fokozza. Ázsia továbbra is a növekedés egyik fő hajtóereje marad, de azon belül Kínának további lépéseket kell tennie a belső kereslet növelésére, és meg kell küzdenie az új amerikai elnök vámokat növelő gazdaságpolitikájával. A dezinfláció folytatódhat a világban, de az inflációs kockázatok és az amerikai politika változásai továbbra is megkötik a jegybankok kezét. 

Donate,Money,Concept:,Business,Man,Hands,Holding,Stacks,Of,Golden
Kedvező világgazdasági kilátások / Fotó: Shutterstock

Az Amundi Institute alapforgatókönyve szerint 2025-ben az amerikai gazdaság soft landinggel veszi az előtte álló akadályokat, az infláció – a munkanélküliségi ráta fokozatos, de lassú emelkedése mellett – tovább csökken. A jövőre várható 2 százalék körüli növekedést leginkább a lakossági kereslet fogja vezérelni, aminek robusztus volta a magasabb kamatszintek ellenére 2024 talán legnagyobb meglepetése volt. 

Európa növekedése várhatóan csak feleakkora mértékű lesz jövőre, mint az USA-ban, és az is leginkább a lazuló monetáris kondíciók hatása lesz. Már ez is nagy szó ugyanakkor, hiszen nagymértékű fiskális ösztönzés nem tűnik reálisnak (pedig lenne rá igény) a költségvetési deficitre vonatkozó szabályok ismételt életbe lépése miatt, és a külkereskedelem hozzájárulása is csekély lehet a fokozódó protekcionista intézkedések közepette. A kulcs a várhatóan amerikai társánál nagyobb mértékben lazító EKB kamatpolitikája lesz, ami várhatóan fokozatos javulást eredményez a lakossági fogyasztás és beruházások terén. Ennek halvány jelei már láthatók a hitelkereslet növekedésében, amivel párhuzamosan csökkenhet a megtakarítási hajlandóság, és talán beindul a fogyasztás növekedése. 

Japánban a jegybanknak sikerült horgonyoznia az inflációs várakozásokat, és úgy tűnik, beindult a várva várt ár-bér spirál, ami tartóssá teheti az inflációs szintet a 2 százalékos jegybanki célszinten. A javuló gazdasági fundamentumok mentén a jegybank további lassú normalizációs lépéseket tehet az alapkamat emelésével, ügyelve annak piaci hatásaira.

A fejlődő piacokon vegyes kép rajzolódik ki a 2025-ös kilátások tekintetében. Egyes országok, mint Brazília, további kamatemelésekre készülhetnek a romló fiskális és inflációs helyzet miatt, míg Ázsia legtöbb országában a nemrég elkezdett kamatvágási ciklusok folytatódhatnak, azonban a korábban vártnál lassabb ütemezéssel. A kis és nyitott, exportorinteált gazdaságok újabb veszélyekkel néznek szembe a vámok emelésével kapcsolatos bizonytalanságok miatt, míg a belső fogyasztásra támaszkodó országok felülteljesíthetnek. Ebből a szempontból India, Indonézia és Lengyelország tűnik a leginkább ellenállónak. 

A világgazdasági növekedés motorja továbbra is Kína (a mérete miatt) és India (a dinamikája miatt) lesz a feltörekvő országok között. 

Az Amundi Institute várakozásai szerint a kínai gazdaság tovább lassulhat 2025-ben (4,1 százalék), míg India fenntarthatja a 6 százalék feletti növekedését (6,3 százalékos). Kína előtt két fontos kihívás is áll: a gazdasági növekedéshez az eddigi lépéseknél határozottabb eszközökkel kell támogatnia a lakossági fogyasztás élénkülését, és kezelnie kell az amerikai importvámok kérdését, amely döntően befolyásolhatja az eddig a gazdaság motorjaként funkcionáló exportra termelő iparágak helyzetét. Indiában a legfontosabb feladatok a globális ellátási láncokba való minél jobb beépülés, az infrastruktúra fejlesztése és az egyensúlytalanságok kezelése.

A kelet-közép-európai régióban magasabb gazdasági növekedés várható 2025-ben, mint idén, de az egyes országok közötti különbségek fennmaradhatnak. Az Amundi Institute előrejelzése szerint a lengyel és román 3 százalék körüli növekedés mellett a cseh és a magyar gazdaság 2 százalékos ütemben bővülhet jövőre. A lengyel és román infláció 2025-ben is 4 százalék felett alakulhat, míg a cseh 3, a magyar 3,5 százalék körüli lehet.

Kötvények – a magas hozamszintek vonzereje

A kötvénypiaci hozamok továbbra is vonzó szinten tartózkodnak az elmúlt tíz év átlagához képest. Az infláció várható további csökkenése miatt a központi bankoknak nincs okuk a korábbi szigorú monetáris politika fenntartására, a semleges állapothoz való visszatérés 2025-ben támogatólag hat majd a kötvénypiacokra. Az amerikai gazdaságpolitika és annak potenciális hatásaival kapcsolatos bizonytalanság miatt azonban a volatilitás továbbra is magas lehet. A nagyobb jegybankok közül a Fed és a BoE 3,50 százalékig, az EKB 2,25 százalékig csökkentheti az alapkamatot, míg Japánban két 25 bázispontos emelés az alapforgatókönyv az Amundinál.

Mivel a recesszió valószínűsége alacsony, és Amerikában a soft landing az alapforgatókönyv, a vállalati fundamentumok stabilak maradhatnak, így a vállalati kötvények felülteljesítését várják az Amundi stratégái. A globális fejlődő piaci kötvények között azokra az országokra érdemes összpontosítani, amelyek magas reálhozamokkal rendelkeznek. A magas felárak azonban valós kockázatokat tükröznek: a vámokkal kapcsolatos bizonytalanság sok országban a gazdasági kilátások romlását, a deviza leértékelődését és a monetáris politika szigorodását idézheti elő, ezért érdemes szelektívnek lenni. 

A kelet-közép-európai régió kötvénypiaci feláraira pozitívan hathat, hogy az orosz–ukrán háború lezárásának nő a valószínűsége, ugyanakkor az európai árukra kivetett amerikai importvámok emelése érzékenyen érintheti a régió nyitottabb és a globális értékláncokba jobban integrálódott gazdaságait. A régióban a cseh és magyar jegybank csak óvatosan haladhat a kamatvágásokkal, noha az inflációs kép kedvező, míg a lengyel és román alapkamat jövőre akár egész évben is a jelenlegi szinten maradhat. A visszafogott kamatvágási várakozások miatt a régiós kötvényektől a jelenlegi lejáratig számított hozamokon túl érdemi hozamtöbblet az árfolyamnyereség miatt nem túl valószínű. 

Részvények – van még tér felfelé

Az Amundi várakozásai szerint jövőre is jó év várható a globális részvénypiacokon. Az amerikai soft landing, a meghatározó jegybankok várható lazító lépései, valamint a kínai fiskális ösztönzőcsomag mind pozitívan hatnak, ugyanakkor a magas értékeltségek miatt kiemelt fókuszt kap a vállalatok eredménytermelő képessége, különösen a felfokozott elemzői várakozásokhoz képest. 

A részvénypiaci mozgások az első kamatvágás után arra utalnak, hogy a befektetők a puha landolási pályát árazzák, ami historikusan tovább folytatódó emelkedést vetít előre az Egyesült Államokban. Trump megválasztása óta a ciklikus szektorok újra felülteljesítik a defenzív szektorokat, azt jelezve, hogy egy újabb felívelés forgatókönyve az amerikai gazdaságban valószínűbb, mint egy klasszikus ciklus végi lassulásé. 

Európában a befektetési kilátások a geopolitikai helyzet romlása és a kereskedelmi feszültségek újbóli feléledése miatt első ránézésre rosszabbak, mint Amerikába, hiszen a legnagyobb tőzsdei vállalatoknak jelentős exportkitettségeik vannak. Ugyanakkor ezek a kockázatok már nagymértékben be vannak árazva, amit jól mutat, hogy a német DAX index decemberben új csúcsra tudott futni Trump megválasztása után, és az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta idén Európában a 20 százalékos emelkedésével. 

Mindezek mellett az európai részvénypiacok értékeltségi diszkontja Amerikával szemben olyan szintre emelkedett, hogy az nagyon vonzóvá teszi őket az értékalapú befektetők számára.

A japán piac szintén érdekes lehet értékalapú szemmel nézve, hiszen a több évtizedes deflációs időszak vége beindíthatja a fogyasztást, és a helyi tőzsde által kezdeményezett reformok következtében elindult részvényesbarát vállalati kultúra kialakításában a legtöbb elemző szerint még bőven van potenciál. A japán részvénypiac szempontjából kulcskérdés lehet a jen dollárral szembeni mozgása, az erősödő dollár az amerikai választások után pozitív jel.

A kínai részvénypiac szempontjából két tényező határozhatja meg az irányt jövőre: a fiskális ösztönzőcsomag mérete és részletei, valamint az amerikai kereskedelmi háború legújabb, Trump 2.0 című fejezete. Biztató ebből a szempontból, hogy a főbb kínai indexek az amerikai választások előtti szintekhez képest pozitív tartományban vannak, ugyanakkor a 2025-ös év várhatóan mozgalmas lesz a befektetőknek.

A kelet-közép-európai régió részvénypiacai továbbra is vonzónak tekinthetők értékeltségi szempontból, és az orosz–ukrán háború esetleges lezárásának itt lehet a leginkább pozitív hatása. A monetáris politikai kilátások alapján a hozamok csökkenése által biztosított hátszél kifulladhat, azonban a bankszektor a magasan maradó kamatokból profitálhat. A pénzügyi szektor magas súlya a régiós indexekben előnyös lehet a többi régióval szemben, ami a helyi tendenciák mellett kellő globális hátszelet is biztosíthat. A külföldi befektetők visszatérése a magyar részvénypiacra további erős felhajtóerőt jelentene.

CHINA-XINJIANG-SINOPEC-DEEP OIL & GAS WELL-NEW RECORD (CN)
Az olajpiacon jövőre gyakoribbak lehetnek a nagyobb mértékű mozgások, de a kínálat maradhat a hajtóerő / Fotó: Hszinhua via AFP

Nyersanyagok

Az Amundi elemzői nem várnak az ideihez hasonló nagymértékű emelkedést jövőre az aranytól, inkább mint menekülőeszköz teljesíthet jól a piaci turbulenciák esetén. A középtávú folyamatok azonban továbbra is támogatóak, úgymint a monetáris lazítás, a továbbra is nagy költségvetési deficit és emelkedő államadósság a meghatározó országokban, a folytatódó geopolitikai és kereskedelmi feszültségek világszerte, valamint a központi bankok vásárlásai, különösen olyan országok részéről, amelyek a dollártól való függésüket próbálják csökkenteni.

Az ipari fémek esetében a kínai gazdasági lassulás és az energiaátmenet üteme a két ellentétes faktor, aely meghatározhatja az irányt a következő években. Noha a fiskális ösztönzőcsomag valószínűleg nem fordítja meg a hosszú távú trendet Kínában, a lefelé mutató kockázatokat azonban mérsékli, így stabilitást hozhat a piacra. Újabb érdemi keresletet inkább a zöldátmenet fog támasztani azon fémek iránt, amelyek kulcsfontosságúak az elektrifikáció terén.

Trump megválasztását követően a magasabb hazai kitermelésnek az olajárra gyakorolt negatív hatását valószínűleg ellensúlyozza az iráni nyersolajexportra nehezedő nyomás, valamint az energetikai átmenetre vonatkozó jogszabályok késedelme. Az olajpiacon jövőre gyakoribbak lehetnek a nagyobb mértékű mozgások, de a kínálat maradhat a hajtóerő. Szaúd-Arábia hajlandósága az alacsonyabb árak elfogadására az OPEC hitelességének helyreállítása és a piaci részesedés visszaszerzése érdekében, valamint a növekvő nem OPEC-kibocsátás egyaránt alacsonyabb egyensúlyi árat feltételez, így az Amundi elemzői jövőre 75–80 dolláros árfolyamsávval számolnak a Brent típusú kőolaj esetében.

A szerző további cikkei

Továbbiak

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.