Jöjjön, aminek jönnie kell: a HungaroControl minden idők legforgalmasabb nyarára készül

Az Eurocontrol nyári előrejelzése szerint az európai légiforgalom növekedése, a korábbi években tapasztalt forgalombővülés üteméhez hasonlóan, 2025-ben is töretlenül folytatódni fog. Az európai légiforgalom zökkenőmentes áramoltatásáért felelős szervezet szakemberei 2024 azonos időszakához képest 5 százalékos bővülést regisztráltak az idei év első három hónapjában. Ezt a képet érdemes árnyalni, hiszen az európai hálózat egyes légtereinek terhelése között jelentős eltérések mutatkoznak. Közép, Délkelet- és Délnyugat-Európában sokkal intenzívebb, ugrásszerű forgalomnövekedésről számolhatunk be, hiszen ezekben a régiókban a jelenlegi forgalmi szint 30-40 százalékkal meghaladja a világjárvány előtti, 2019-es szintet, de a tavalyi évhez képest is a hálózati átlagnál erősebb forgalmat kezelnek egyes országok – köztük Magyarországon a HungaroControl – léginavigációs szolgáltatói. 

Az Eurocontrol szerint a forgalomnövekedést nehézségek kísérik, hiszen az útvonalon regisztrált járatkésések (ATFM-késések) is pontosan ugyanilyen arányban – 5 százalékkal – emelkedtek, ami a sűrűsödő mentrendek, a kapacitáshiány és a kedvezőtlen időjárási viszonyok együttes következménye. Fontos kiemelni azonban, hogy a járatkésések nagyon eltérő mértékben oszlanak meg az egyes légterek és tagállamok között. A HungaroControlnál időben megkezdtük a felkészülést, így ezek az előrejelzések minket nem érintenek lesújtóan. 

Továbbra sem szabad elfelejteni, hogy a hazai légiforgalmi irányításra különösen nagy nyomás nehezedik, hiszen Magyarország amellett, hogy turisztikai célpontként is dinamikusan fejlődik, földrajzi helyzete miatt jelentős terhelés éri az átrepülő forgalom tekintetében is. Az ukrán–orosz konfliktus miatt elrendelt légtérzárak 23 százalékkal megdobták hazánk tranzitforgalmát, így a kezelt járatok több mint 80 százaléka „csak” áthalad az ország felett. 2025 első négy hónapjában 327 125 repülőgépet regisztráltunk a magyar légtérben, ez 7,2 százalékos emelkedés a tavalyi év azonos időszakához képest, amiből az áthaladó forgalom 270 954 légi járművet tett ki. Az év hátralévő részében is jelentős bővülés várható mind az átrepülő, mind pedig a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalmának esetében, ami tovább terheli a légiforgalmi irányítást, különösen a nyári csúcsidőszakban. 

Minden eddiginél több erőforrást mozgósítottunk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy biztonságosan és zökkenőmentesen kezeljük a folyamatosan növekvő légiforgalmat. Léginavigációs szolgáltatóként elsődleges szempontunk az utasbiztonság, de természetesen a járatkésések minimalizálását is fontosnak tartjuk. 

A szeszélyes nyári időjárás a teljes európai légi közlekedésnek, így a HungaroControlnak is kihívást jelent

Az Eurocontrol 2024-es nyári adatai szerint hálózati szinten 21 napon volt 200 ezer percet meghaladó összesített késés. A szervezet a késéseket három tényezőre vezeti vissza: 

1. az időjárási viszonyokra, 
2. a légiforgalmi irányításban fellelhető kapacitáshiányra és 
3. a légitársaságok egyes gyakorlataira. 

A gyorsan kialakuló, különösen nyári viharok és zivatarláncok egyre kiszámíthatatlanabbak, hevesebbek és gyakoribbak lettek. Ez a fejlemény negatívan érinti nemcsak a magyar, hanem a teljes európai légiforgalmat, mert repülésbiztonsági kockázatot jelent, ami miatt légtérkorlátozásokat kell elrendelni. Ebből adódóan pedig csökken egy-egy szektor áteresztőképessége, vagyis kevesebb repülőgép tud áthaladni az adott légtéren, ami értelemszerűen késésekhez vezethet.      

A légitársaságok menetrendtervezési szokásai – különösen a low-cost társaságok esetében – szintén jelentős problémát okozhatnak. A gyakran irreálisan rövid, 25-30 perces fordulóidők következtében a járatok már reggel megcsúszhatnak, és ez a csúszás végiggyűrűzik a teljes napi menetrenden, újabb és újabb késéseket okozva. A nap végére egyetlen gép többórás késést is összeszedhet. Emellett elterjedt gyakorlat az is, hogy a légitársaságok tudatosan szuboptimális magasságot terveznek be, csak hogy „papíron” beférjenek egy adott légtérbe, majd érkezéskor hirtelen magasságot módosítanak, ezzel pedig borítják az irányítás tervezhetőségét. Előremutató tárgyalásokat folytattunk ez ügyben a nagyobb légitársaságokkal, hogy változtassanak ezeken a gyakorlatokon. 

Különösen komoly kihívást okoznak a „behatoló járatok”, az úgynevezett „intruder flightok”: ezek olyan gépek, amelyek előzetes egyeztetés nélkül, rendszerint időjárási okok vagy nem megfelelő repülési terv miatt térnek le eredeti útvonalukról, így váratlanul jelennek meg például a magyar légtérben. Ez nemcsak biztonsági, hanem koordinációs kihívást is jelent, hiszen az adott járatról az érintett irányítók gyakran csak akkor szereznek tudomást, amikor már megjelennek a légtérben.

Természetesen az európai légiforgalmi irányítás is küzd rendszerszintű problémákkal. Számos országban még mindig 10-20 százalékos irányítói létszámhiány van, és a Covid-időszak alatt leépített kapacitásokat sem minden szolgáltató állította vissza. Az irányítói munkaerőhiány miatt több körzeti magaslégtér (ACC) is szűk keresztmetszetté vált, ahol a napi átlagos késések messze meghaladják az uniós szinten elfogadhatónak tartott mértéket. 

Az európai légi közlekedés sokszereplős, rendkívül összetett rendszer, amelynek gördülékeny működéséhez a légitársaságok, repülőterek, légiforgalmi irányítók és földi kiszolgálók összehangolt munkájára van szükség. Bármelyik láncszem gyengesége azonnali zavart kelthet, és késéseket generálhat a teljes hálózatban, és erre még az egyre változékonyabb időjárás is rátesz egy lapáttal. Bár a léginavigációs szolgáltatók szerepe meghatározó, a rendszer úgy lehet hatékony, ha minden szereplő felelősségteljesen és akkurátusan tervezi meg és hajtja végre saját feladatait. A magyar légiforgalmi irányítás célja, hogy a késések mértéke érzékelhetően alacsonyabb legyen az előző évhez képest. Ehhez aktív nemzetközi és iparági kooperáció, alapos munkatervezés, meteorológiai támogatás és a forgalmi csúcsokra fókuszáló operatív rugalmasság szükséges.

Élen a fejlesztésekben

Az Eurocontrol legutóbbi jelentésében és akciótervében számos javaslatot fogalmazott meg a légiforgalmi irányító szolgálatok számára a nyári járatkésések mérséklésére. A rövid távú intézkedések között szerepel a reggeli járatok pontos indítása és a kapacitás bővítése, hosszabb távon pedig a személyzeti létszám tartós növelése, a légtérszerkezet fejlesztése, valamint a technológiai modernizáció. Ezekkel a célokkal természetesen egyetértünk, de meg szeretném jegyezni, hogy az idei nyárra való átfogó felkészülési programunk keretében az Eurocontrol most megfogalmazott ajánlásait mi már tavaly ősz óta következetesen végrehajtjuk. 

A tavaly nyári csúcsidőszak tapasztalataira alapozva, az elsődleges célunk az irányítói kapacitásunk mielőbbi megerősítése volt, így több mint 10 százalékkal növeltük a légiforgalmi irányítók létszámát. Köztük vannak olyan kollégák, akik tavaly szerezték meg a szakszolgálati engedélyüket, de több, külföldre távozó szakembert is sikerült visszacsábítanunk. Emellett intenzív külföldi toborzást is folytattunk, aminek köszönhetően jelentős számú, már gyakorlott légiforgalmi irányító csatlakozott hozzánk, akiket viszonylag rövid átképzés után bevethetünk a koszovói magas légtér forgalmának irányítására. Az így felszabadult belső kapacitást pedig a magyar légtér forgalmának kezelésére tudjuk átcsoportosítani. A készenléti kapacitásunk további erősítése érdekében a vezető beosztású, de szakszolgálati engedéllyel rendelkező kollégák is szükség esetén beülnek a munkaállomásra. A középtávú, irányítói létszámot növelő intézkedések sorába sorolható az irányítóképzés felpörgetése, így az eddigi egy helyett két évfolyamot indítunk, az oktatást pedig úgy szerveztük át, hogy a nyári csúcsidőszakban tehermentesítsük az aktív szolgálatot teljesítő kollégákat, akik a jövő nemzedékeinek kinevelésében is részt vesznek.

A humánerőforrás-fejlesztések mellett kiemelt figyelmet fordítottunk a munkafolyamataink optimalizálására is, amitől hatékonyabb működést remélünk. A teljesség igénye nélkül megemlíteném a reggeli műszakok megerősítését, hogy a legforgalmasabb időszakban a járatok pontosan és gördülékenyen indulhassanak el. Bevezettünk egy új forgalomszabályozási módszert is, amely nemcsak óránkénti, hanem 5-10 perces blokkokban is meghatározza az induló gépek számát, így előzve meg a reggeli torlódásokat és a dominóhatás kialakulását. Emellett a nyáron új légtérszektort is nyitunk majd a keleti országrészben, ahol tavaly a legtöbb késés történt, hogy minél több átrepülő gépet tudjunk átengedni.  

Technológiai oldalon is komoly előrelépések történtek. 

Számos olyan funkciót tartalmaz, amely megkönnyíti irányító kollégáim munkáját, így a legkorszerűbb eszközökön dolgozhatnak. A technológiai modernizáció iránti elköteleződésünk hosszú évek óta töretlen és folyamatos: példának okáért április végén adtuk át a moduláris integrált távoli toronyirányítási rendszerünket, a mirTWR-t, amely helyszíntől független reptéri forgalomirányítást tesz lehetővé. Az említett és megannyi tervezett technológiai fejlesztés a működési hatékonyságunk és a repülésbiztonság növelését, illetve a járatkésések csökkenését szolgálják. 

A fentebb említett időjárási kihívásokra reagálva szorosabbra fűztük az együttműködésünket hazánk repülésmeteorológiai szolgáltatójával, a HungaroMettel, így dedikált meteorológus támogatja a munkánkat a legforgalmasabb, nappali órákban is. A légiforgalom áramoltatásának tervezhetősége szempontjából óriási segítséget nyújtanak a HungaroMet szakemberei, mert a légtérkorlátozások elrendelésekor támaszkodunk a véleményükre, így elkerülhetjük a túlzó korlátozásokat. Egy ilyen támogatás kulcsfontosságú az akár percenként változó időjárási viszonyok közepette. 

Végül, de nem utolsósorban: az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt fektetünk a nemzetközi együttműködésre és az iparági szereplőkkel való folytonos egyeztetésre. Aktív és gyümölcsöző párbeszédet folytattunk és folytatunk más országok léginavigációs szolgáltatóival, az európai hálózat – például az Eurocontrol és a Network Manager – képviselőivel, de a légitársaságokkal is intenzív és célravezető tárgyalásokat folytattunk. Talán mondanom sem kell, hogy miről: az egyre növekvő európai légiforgalom hatékonyabb kezeléséről és a járatkésések csökkentéséről. Az egyeztetések során a HungaroControl mindig kezdeményezően és konstruktívan lépett és lép fel, szem előtt tartva a vállalat érdekeit. 

Felzárkózás szükséges a légtérhasználati díjakban

Végezetül érdemes néhány szót ejteni a magyar légtér díjazásáról is. A légi közlekedés költségszerkezetének egyik meghatározó elemét képezik a légitársaságok által fizetett léginavigációs illetékek. Ezeket a légiforgalmi irányítói szolgálatok egységes elvek alapján határozzák meg, figyelembe véve a repülőgépek felszállási súlyát és a légtérben megtett távolságot. Magyarországon ezek a díjak 2023-ig rendkívül alacsonyak voltak. Az átrepülési egységár (Service Unit Charge) átlagosan csupán 28 eurót tett ki, míg például Ausztriában ennek majdnem a háromszorosa, 70 euró volt. Ez a kedvező díjszabás ugyan gazdasági előnyt jelentett a légitársaságok számára, és ösztönözte őket a magyar légtér használatára, ám hosszú távon a HungaroControl működésének fenntarthatóságát veszélyeztette.

Az európai léginavigációs szolgáltatók, így a HungaroControl is, egy szigorúan szabályozott, előre meghatározott, bázisforgalmi becslésre alapozott ötéves pénzügyi keretrendszerben működnek, amiket az Európai Bizottság hagy jóvá. Ebben minden beruházást, fejlesztést vagy kapacitásbővítést meg kell alaposan indokolni, tehát a forrásfelhasználás ellenőrzött formában történik. Ezekben a hosszú távú tervekben nemcsak a szolgáltatás minőségét kell garantálni, hanem az Európai Bizottság által előírt költséghatékonysági követelményeknek is eleget kell tenni, vagyis bizonyítanunk kell, hogy az egy járatra vetített költség folyamatosan csökken. A rendszer alapelve az elszámolható költség, tehát kizárólag olyan kiadásokat lehet beépíteni a szolgáltatási díjakba, amelyeket a légiforgalmi irányítás fenntartásához vagy a kapacitás bővítéséhez szükségesek, például új technológiai fejlesztések vagy infrastruktúra-beruházások által.

Ez a díjnövekedés már 2025-től érvényes lesz, de fontos hangsúlyozni, hogy még így is jóval a nyugat-európai, például az osztrák díjszint alatt maradunk.

Összegezve a korábban elmondottakat, a várható rekordforgalmat hozó nyári időszak minden iparági szereplőt próbára tesz majd, köztük az európai légiforgalmi irányítást is. A HungaroControl célja, hogy ezekre a kihívásokra ne csak reagáljon, hanem elébe is menjen előrelátó stratégiai tervezéssel, tudatos fejlesztésekkel és valós időben működő operatív rugalmassággal. Az elmúlt időszakban mi mindent megtettünk, és az előttünk álló hónapokban mindent meg is teszünk azért, hogy csökkentsük a járatkéséseket úgy, hogy közben a magas szintű utasbiztonság és a szolgáltatás minősége se szenvedjen csorbát. Amennyiben a nemzetközi partnereink is hasonló következetességgel járnak el, akkor az európai légi közlekedés idén nyáron is biztonságosan és hatékonyan működhet, ahogy azt az utasok joggal elvárják.