Hosszú évek óta szükséges energetikai korszerűsítés valósult meg a gödöllői kampuszon, amelyhez a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programtól (KEHOP) érkező forrás mellé saját erőből közel 1,5 milliárd forintot tettek – mondta a beruházás átadásán Csányi Sándor a gödöllői központú agráregyetem kuratóriumának elnöke. Csányi szerint az egyetem célja az oktatáson túl a közösségépítés is, amire a megújult aulában kiváló tér nyílik. Rendkívül fontos az is, hogy a beruházással közel 50 százalékos energiaköltség-megtakarítást érnek el, ami hozzájárul a stabil gazdálkodáshoz, és ahhoz, hogy a MATE folytassa azt a minőségjavulást, amit az elmúlt években elért.
Három éve indult a magyar agrár-felsőoktatás egyik legnagyobb vállalkozása, a MATE, amely építésekor a legfontosabb irány, hogy a magyar felsőoktatást tartalmában és küllemében is megújítsák – hangsúlyozta beszédében Gyuricza Csaba, az egyetem rektora. Ebben a munkában átalakítják az oktatást, új szakokat indítanak, modernizálják a képzéseket, a korábbinál sokkal intenzívebb kapcsolatot alakítanak ki a gazdasági élet szereplőivel, valamint erősítik a nemzetközi reputációjukat – sorolta.
A rektor az elért eredmények között említette, hogy
a MATE azon négy magyar egyetem egyike, amelyik a szakterületén bekerült a világ 200 legjobb egyeteme közé. Erre pedig eddig még nem volt példa a magyar agrár-felsőoktatásban.
Gyuricza szerint a további fejlődéshez szükség van arra is, hogy küllemében is megújuljon az egyetem. Az erre irányuló fejlesztések első mérföldköve a most átadott energiahatékonysági beruházás, amilyenre az elmúlt ötven, de talán hatvan évben nem volt példa a gödöllői egyetemen, de a térségben sem – tette hozzá.
Az agrártudományi egyetem rektora kijelentette: nem az a céljuk, hogy mindenkit felvegyenekEurópa legnagyobb felsőoktatási integrációját hajtottuk végre az elmúlt években – derül ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorával, Gyuricza Csabával készített interjúnkból. |
A fejlesztések tovább folytatódnak: már készen vannak a tervek sportcsarnok külső és belső felújítására, az épületek tetejének rekonstrukciójára, és a további több tízmilliárd forintos költségkeretű beruházások már nem csak Gödöllőre koncentrálódnak, hanem a MATE többi kampuszán, vagyis Kaposváron, Keszthelyen, Gyöngyösön és Szarvason is elindulnak – mondta a rektor.
Azért is különleges a gödöllői projekt, mert olyan intézménytípust érint, amely nem elsődleges kedvezményezetti célpontja a környezetvédelmi programoknak, hiszen azok célpontja, mivel elsősorban a lakosságot közvetlenül érintő beruházásokat támogatnak – mondta Nagy Balázs, a Miniszterelnökség közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. A KEHOP-ban egyébként a 2014–2020-as uniós ciklusban 4 milliárd euró forrás volt, amit a kormány kiegészített, hogy ellensúlyozza a háború és a pandémia hatása miatti költségnövekményeket. A programból energiahatékonysági fejlesztések támogatására mintegy 400 milliárd forint jutott, aminek a tizedét vitték el az oktatási intézmények.
Nagy számokA gödöllői energiahatékonysági beruházás két fő iránya a nyílászárók cseréje, és a fűtéskorszerűsítés volt. Összesen 1800 nyílászárót cseréltek ki, ebből ezer műemlékileg engedélyezett, és fából készült volt. A régi kazánokat hat nagy teljesítményű kondenzációs kazánra cserélték, építettek 1,7 kilométer hőszigetelt távhővezetéket, az épületeken belül pedig közel 21 kilométernyi fűtési vezetéket, valamint felszereltek ezer új radiátort is, valamint leszigetelték a főépület padlásterét is. |