Átfogó reformok
Csak a gazdaság szabadságának kiterjesztése állíthatja meg a lassulást -- véli az elemző --, amit a kormány szerkezeti reformokkal igyekszik elérni. Az októberben kezdődő bankreform fő szempontja, hogy a csődközelbe került magánpénzintézetek fennmaradását nem segítik, a központi bank megtilthatja átszervezésüket. Aktíváik maradékát egy óriásbankban gyűjtik össze, majd a pénzintézetet részvénytársasággá alakítják át és eladják. A megmaradt bankok tőkeellátottságát feljavítják. Lehetővé teszik, hogy alaptőkéjüket a központi bank közvetlenül megnövelje részvényeik fedezetével -- de csak attól függően, hogy mekkora a részesedésük a magánbetétek piacán, és mennyit fektettek be a reálszektorba.
Az új adótörvénykönyvet még az év végéig jóvá akarják hagyatni a felsőházzal is, és felülvizsgálják a tarifapolitikát, mert e nélkül nem vihető végig az adóreform. Módosítják az 1998-as rubelválság óta változatlan importvámokat -- bár ez kényes kérdés, kiválthatja a WTO rosszallását, ami viszont nehezítheti Oroszország felvételét a szervezetbe (amiről az év végén tárgyalnak újra).
A Gref-központ által kidolgozott "új befektetési doktrína" az energiaiparban és a szállításban vezet be új szabályozást, a privatizációs törvényt úgy módosítja, hogy ezekre a területekre kedvezőbb (és egyenlő) feltételek mellett léphessenek be kül- és belföldi magánbefektetők. Ezek azonban még csak az első lépések, sok új törvényre van szükség, amelyek létrehozása évekbe telhet.
A putyini reformok körül sok a kérdőjel. Az Ekonomika i Zsizny az orosz stratégiai fejlődés 2010-ig szóló kormányprogramját ismertetve arra hívja fel a figyelmet, hogy ha meg is valósul a programidőszakban a GDP előirányzott 70 százalékos növekedése, Oroszország még akkor is csak az 1990-es színvonalig jut vissza. A havi átlagbér akkorra emelkedik 117 dollárra a mai 60-70-ről, miközben az átlagamerikai már most 2800 dollárt keres. Stephen Cohen, a Princetoni Egyetem professzora a posztszovjet Oroszországról A keresztes hadjárat válsága című könyvében úgy fogalmaz, hogy "a Csecsenföldre vonatkozó intézkedések és más putyini lépések alapján rövidlátásra vallana, sőt veszélyes lenne igazi reformert látni az orosz elnökben".
Megállítható-e az orosz növekedés lassulása Irreális elképzelés a Nemzetközi Valutaalap részéről 7 százalékosra becsülni az orosz GDP idei bővülését. Már Mihail Kaszjanov miniszterelnök is utalt arra, hogy a növekedés a második fél évben biztosan lelassul, így éves viszonylatban legfeljebb 4,9 százalékot érhet el -- írja a Nyezaviszimaja Gazetában Marina Ionova, az ATON társaság stratégiai szakértője. vg-háttér-->
