Ausztriának drága az átállás

A takarékbetétek átalakítása november 1-én veszi kezdetét Ausztriában azzal, hogy ekkortól már nem lehet újabb összegeket befizetni a névtelen számlákra. Az anonimitás teljeskörű megszüntetésére 2002 június 30-ig kapott határidőt az osztrák bankrendszer. A Der Standard által készített körkép fő következtetése az, hogy a számlák nevesítését elsősorban a munkaerő többletterhelése révén felmerülő kiadások drágítják.



Az átállás minél gyorsabb lebonyolítására törekszik a Bank Austria-csoporthoz tartozó Creditanstalt. Ennek érdekében a cégcsoport bécsi és alsó-ausztriai fiókjai november 3-ig egészen este fél hatig nyitva tartanak, az egy főre számítva ötven évnyi munkaidőt felemésztő akció célja túlesni az összesen 3 millió darabos betétkönyvállomány egy negyedének "legalizálásán". A kiadásokon belül a bank szerint néhány tízmillió schillingre rúgnak a dologi kiadások, míg a túlórák kifizetése, valamint a betanítás és a továbbképzés költségei ennél jóval nagyobb súllyal esnek a latba.



A Raiffeisen Bank becslései szerint a náluk vezetett 6,5 millió takarékbetétkönyv módosítása mintegy 300 millió schillinges többletköltséget jelent. A Volksbank-birodalomnál 200 milliós nagyságrend körülire teszik az átállás miatt felmerülő plusz költségeket, a kereken 2 millió volksbankos betétkönyv átalakítása a kalkulációk alapján -- minden költségtényezőt figyelembe véve -- egyenként 100 schillinges áron hajtható végre.

November 1-jétől már tilos anonim bankbetétekre befizetni Az osztrák bankok mindegyike több száz millió schillinges kiadással számol az eddig titkos takarékbetétkönyvek nevesítése miatt. A törvényi előírások szerint a pénzintézetek nem háríthatják át ügyfeleikre az átállásra kapott mintegy másfél éves átmeneti időszak alatt felmerülő többletköltségeiket. VG-összefoglaló-->