Bírók a felszámolások gyorsításáért

A felszámolásokat gyorsítandó kötelezővé tennék az ügyvédi képviseletet, és korlátoznák a fellebbezési lehetőségeket az igazságszolgáltatók. Helyesnek tartanák azt is, ha nem vitatott követelés alapján nem indulhatna felszámolás.



Katinszky Márta Cecília, a Pest Megyei Bíróság csoportvezető bírája a Világgazdaságnak elmondta: az évekig húzódó eljárások fő oka a társaságok megváltozott gazdasági helyzete. A kilencvenes évek első felében a felszámolás sorsára jutottak 70 százalékának volt valamennyi vagyona. Ma az esetek 99 százalékában üres cégekkel van dolguk, melyeknek "eltakarítása" nem indokolná a bíróság jelenlegi mértékű szerepvállalását. A változásokat a törvény nem követte, és jó pár év eltelhet a szakemberek által szorgalmazott új fizetésképtelenségi kódex megszületéséig.



A gazdasági bírók addig is több, jogtechnikailag újnak nem mondható módosítást javasolnak. Célszerűnek látszik egyebek közt az ügyvédkényszer bevezetése, amely a cégeljárásban már jó ideje bevált kötelezettség. A bírónő szerint hozzáértő jogi képviselettel a mainál sokkal előkészítettebb -- ekként gyorsabb -- lehetne a felszámolási eljárás.



A helyi önkormányzatok adósságrendezési procedúrájában -- az erről szóló törvény alapján -- alkalmaznak bizonyos fellebbezési korlátokat, amelyeket a felszámolásokban szintén megkívánna az ésszerűség. Fonák dolog ugyanis, hogy ma az is megfellebbezheti az eljárás elrendelését, aki azt kezdeményezte. Ugyancsak az önkormányzati adósságrendezés tapasztalatai alapján látszik bevezethetőnek a követelésbesorolási kifogás helyett a perindítás lehetőségének megadása, így -- az általános szabályok szerint -- a fellebbezés nem a Legfelsőbb Bíróságot terhelné.



Ma az eljárás elrendelésére okot adó körülmény, ha az adós nem vitatja a követelést. Ez a passzus azonban -- vélekednek a bírók -- az adós malmára hajtja a vizet, nem szolgál egyébre, mint az eljárás elhúzására. A visszaéléseket kiküszöbölendő ilyen eset nem lehetne alapja a felszámolásnak, azaz egyszerűen törölni kellene a törvényből.



A bírók -- a felszámolókhoz hasonlóan -- fölöslegesnek tartják az eljárás lefolytatását, ha a cégnek nincs vagyona, mint ahogy azt a korábbi, 1945 előtti szabályok sem írták elő. Igaz, gondot okozhat a maradványvagyon vagy a hitelezői követelések sorsa. Katinszky Márta Cecília szerint e körben a társasági törvény felelősségi szabályainak módosítása adhatna megoldást, amennyiben -- mint manapság -- nem a hitelezőre, hanem a cég tulajdonosára, ügyvezetőjére, tisztségviselőjére hárulna annak bizonyítása, hogy nem csalárdul ment tönkre. Ez azt is eredményezné, hogy nőne a számviteli fegyelem, kevesebb lenne az eltüntetett cégirat.

Üres cégek "eltakarításában" nem segítség a törvény Az ügyvédkényszer bevezetésében, a fellebbezés korlátozásában látják egyebek közt a felszámolási eljárások gyorsításának lehetőségét az ilyen ügyekkel foglalkozó gazdasági bírók. A hitelezők érdekében módosítanák a társasági törvény felelősségi szabályait. Kende Katalin-->