Egyre gyakoribb a depresszió

A lelki egészség megőrzése egyre inkább gazdasági érdeke a fejlett társadalmaknak. Az érintett munkavállalók veszteségeit növelheti a betegállomány ideje alatt kiesett jövedelmen túl a mentális problémák bélyegét viselők tartós munkanélkülisége. A munkaadók számára a csökkenő termelékenységben, a munkaerő-állomány gyakori cserélődésében és a megnövekedő toborzási kiadásokban jelentkeznek a költségek. A kormányzat is egyre több pénzt kényszerül a lelki betegek kezelésére fordítani.



A tanulmányban ismertetett öt ország a szerzők szerint jól jelképezi a mentálhigiénés problémák különböző megközelítéseit. Közös jellemzőjük, hogy a lelki eredetű betegségek a munkaerő-állomány növekvő hányadát sújtják. Az Egyesült Államokban a depresszió mára az egyik legelterjedtebb betegséggé vált: a munkaképes korúak 10 százalékát érinti minden évben, mintegy 200 millió munkanap kiesést okozva. Finnországban a munkavállalók több mint fele szenved a stresszel összefüggő tünetektől, 7 százalékuk pedig súlyos depressziótól. Németországban a lelki eredetű betegségek felelősek a korengedményes nyugdíjazások 7 százalékáért, a mentálhigiénés problémák miatti hiányzások pedig évi 5 milliárd márka feletti kárt okoznak a termelésben. Nagy-Britanniában tíz munkavállalóból három érintett -- a mély depresszióban szenvedők aránya 5 százalék körüli.



Nem jobb a helyzet Lengyelországban sem. Miután a politikai változásokat gyorsan követte a társadalmi-gazdasági átalakulás, és csökkent a munkahelyek biztonsága, az embereknek romló életkörülmények közepette kellett a gazdasági globalizáció kihívásaihoz alkalmazkodniuk. Utóbbi jelentheti a magyarázatot a fejlett országok problémáinak hasonlóságára. Az utóbbi években, évtizedekben a munkavállalóknak egyre gyorsabban kellett megtanulniuk az új technológiák használatát, és növekvő nyomás alatt kellett dolgozniuk, ami a határidőket illeti. Ehhez Európában még viszonylag magas munkanélküliség is járult az elmúlt évtizedben.



A társadalmak most kezdik felismerni a mentális egészség jelentőségét, az ILO szerint valamennyi vizsgált államban megtörténtek a kezdeti lépések a problémák kezelésére. A kormányzatok által kezdeményezett programok mellett a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek is nagy szerep jut ezen a téren.

Növekszenek a munkahelyi stressz költségei Az Európai Unióban a bruttó nemzeti termék 3-4 százalékát költik el évente a mentálhigiénés problémákkal összefüggésben, míg az Egyesült Államok 30-44 milliárd dollárt fordít a depressziós betegek kezelésére -- derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) most közzétett tanulmányából. A probléma a fejlett világ peremén is súlyosbodik. vg-összefoglaló-->