Ezerrel több bérlakás

A 60 százalékát osztotta szét eddig a Gazdasági Minisztérium (GM) az erre az évre bérlakásprogramra elkülönített keretnek. Így 3,8 milliárd forint állami támogatásból 23 önkormányzat összesen 1061 új bérlakás kialakítását kezdheti meg. Ehhez összesen csaknem kétmilliárd forint önerőt használnak fel. Ennek az összegnek a nagyobb része, 60 százaléka készpénz, további 742 millió forint pedig a telkek értéke. Az új ingatlanok többsége (674) szociális bérlakás lesz.



A gazdasági miniszter két fordulóban döntött a támogatás odaítéléséről. Az első fordulóban nyertes kilenc önkormányzatból mindössze kettő, a második fordulóban a 14 településnek már a fele költségelven megállapított lakbérű lakások kialakítására pályázott. Míg az első fordulóban a támogatásnak csak alig 9, addig a másodikban már 60 százalékát igényelték az önkormányzatok olyan bérlakásokra, amelyeket nem szociális ingatlanként hasznosítanak. A legutóbbi döntés értelmében 1,2 milliárd forintot fordíthatnak az önkormányzatok 357 költségalapon számított lakbérű lakásra, míg a 267 szociális ingatlanra 776 millió forintot.



Az önkormányzatok építésre, vásárlásra és meglévő ingatlanok átalakítására is pályázhatnak. Az első fordulóban a legtöbb dotációt, 980,2 millió forintot új bérlakás építésére igényeltek a települések, a második körben már a meglévő ingatlanok átalakítása volt többségben. Erre a célra csaknem 1,2 milliárd forint állami forrást fordítanak. Az önkormányzatok vásárolnak is, összesen 124 lakást. Míg az első fordulóban a pályázók nem igényeltek olyan lakás vásárlásához támogatást, amelyet költségalapon kívánnak haszosítani, addig legutóbb 18 olyan lakás megvételéhez ítélt meg állami forrást a GM, amelyet ilyen célra fordítanak majd.



Az első körben a legtöbb támogatást (372 millió forintot) Miskolcnak ítélték oda 95 szociális bérlakás kialakítására, a legutóbbi döntés szerint Kecskemét (401,91 millió forint) és Budapest IV. kerülete (399 millió forint) kapta a legnagyobb segítséget. A két önkormányzat 120-120 költségelven megállapított lakbérű ingatlant alakítana ki. A 23 nyertes pályázó közül a legtöbb saját erőt, 450 millió forintot a fővárosi IV. kerület ajánlotta fel, a legkevesebbet, 6 millió forintot pedig Csengersima.



Mindkét fordulóban többségben voltak azok az önkormányzatok, amelyek fiatal pályakezdők, illetve idősek lakáshoz jutását segítenék. Legutóbb két olyan település támogatásáról is döntött a gazdasági miniszter, amelyeket belvízkár ért. Így Mezőberény önkormányzata 100 millió forintot kap 18 bérlakás, Sarkad pedig 76,5 milliót 15 ingatlan kialakítására. Mindkét település költségelven meghatározott lakbéreket szab majd ki.



Az idén egyébként háromszor annyi állami támogatás jut bérlakásprogramra, mint amennyit eredetileg terveztek. Mint arról már beszámoltunk, kétmilliárd forint helyett összesen 6,4 milliárdra pályázhatnak az önkormányzatok. Az eredeti összeget megduplázta a kormány, ezen felül összesen plusz 2,4 milliárd forintot csoportosítottak át a jövő évi keret terhére. Ennek eddig a 60 százalékát, vagyis 3,8 milliárd forintot ítéltek oda. A maradék 2,6 milliárd forint sorsáról még év vége előtt dönt a gazdasági miniszter.

Egyre több önkormányzat dönt a költségelvű lakbérek mellett Ezer új bérlakással már biztos, hogy bővül a hazai lakásállomány. A bérlakásprogram idei 6,4 milliárd forintra emelt keretéből 3,8 milliárd állami támogatást osztott szét eddig a Gazdasági Minisztérium. Nőtt azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek nem szociális, hanem költségelven meghatározott lakbérű lakás kialakítására pályáztak. Boros Krisztina-->