Félreértett nyomok Sydneyben

A sydneyi olimpia doppingvizsgálatai során felmerült, hogy esetleg tiltott teljesítménynövelésre használták fel a genetika eredményeit. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) doppingellenes szervezete (WADA) ugyanis olyan sejtelváltozásokra bukkant, amikről "igazából az orvosok maguk sem tudták, hogy mi okozta, de felmerült a genetikai beavatkozás lehetősége is" -- fogalmazott lapunknak Schmitt Pál. Tulajdonképpen az EPO (erythropoietin) hormonra vadásztak, amely a vörösvértest-termelés ösztönzésén keresztül növeli a szervezet terhelhetőségét, ezért kívülről a szervezetbe juttatva doppingszernek minősül. (Mindenekelőtt a kerékpározók kedvelik.) Bevitele csak közvetve mutatható ki a kissé megváltozott alakú, újonnan termelődött vörösvértestek megjelenésével. Ilyesfélét találtak a laboratórium dolgozói, a WADA szakemberei valami okból azonban mégsem "sima", hanem géndoppingra gondoltak.



Ez esetben vírusokkal kellett a sejt DNS-ébe juttatni azt a gént, amely az EPO termelését serkenti. Ám ilyenről egyelőre csak egér- és majomkísérletek kapcsán lehetett olvasni, bár örökletes betegségek kezelésére már bevetette az orvostudomány ezt a módszert. Azonban a lapunk által megkérdezett szakértők és a DPA hírügynökségnek nyilatkozott kutatók is úgy vélték, hogy egyelőre nincs esély a gének biztonságos szervezetbe vitelére.



Schmitt Pálhoz eddig olyan szakértői vélemények jutottak el, amelyek szerint a következő 6-8 évben még nem kell valós veszélynek tekinteni a géndoppingolt sportolók megjelenését, tehát a soron következő, athéni olimpián sem. Ám -- mint felhívta a figyelmet -- 6-8 éve az emlősök klónozását sem gondolta senki megvalósíthatónak, most mégis sorozatban értesülünk ilyenekről. Így arra is fel kell készülni, hogy teljesítményjavító célú genetikai beavatkozások nyomait is keressék a sportversenyeken, mégpedig olyan tesztekkel, amelyekhez képest a mostaniak kőkorszakinak számítanak.



Az olimpián most talált beavatkozásnyomokkal a továbbiakban nem foglalkoznak, nem volt az esetnek következménye, sőt az sem került napvilágra, hogy hány sportolót érintett, s hogy az(ok) egyébként milyen eredményt ért(ek) el.



A 2008-as olimpián viszont már megjelenhetnek a génkezeléssel feljavított atléták -- jósolja a New Scienstist, amely szerint a következő évtizedben a géntechnika többet mutat majd fel a géndopping terén, mint a gyógyításban. Lehetségesnek ígérkezik a géneknek a megcélzott izmokba juttatása is. Ott fokozott izomnövekedést váltanak majd ki, vagy pedig az említett EPO-termeltetés növeli a sportoló terhelhetőségét.



A géneknek már most is komoly szerepe van a sportban -- emlékeztet a magazin --, hiszen megfelelő DNS-állomány nélkül aligha lesz valakiből élsportoló. Érdekes példa erre Eero Mantyr"nta finn síelő, akinek két aranyérmében szerepe lehetett annak a génmutációnak is, ami miatt szervezete a normálisnál több erythropoietint termel. Ez a mutáció azonban ritka.



A géndopping fenti, "vírusos" módját hivatalosan vesebetegek és az AIDS okozta vérszegénységekben szenvedők kezelésére fejlesztették ki. Ám eredményt eddig jórészt csak kísérleti majmoknál és egereknél értek el. Az állatok vér-hematokrit aránya 49-ről 81 százalékra nőtt, egy injekció hatása az egérnél egy évig, a majomnál 12 hétig tartott. Ez a fajta génterápia azonban nem kockázatmentes, ahogyan egy 18 éves vesebeteg lány halála nemrég ezt igazolta is.



Az EPO-génterápia többéves tesztelése után várható, hogy az eljárás szerepet kap az atléták teljesítménynövelésében is. Izomtömegüket egy inzulinszerű növekedésserkentő anyaggal, az IGF--1-gyel serkentik gyarapodásra. Ezt most izomrendellenességek kezelésekor használják. Az egereknél egy kezelés hatásaként 20 százalékos izommennyiség-növekedés jelentkezik mintegy két hétig.



Az EPO alkalmazásával a megnövekedett terhelés azonban elváltozásokat okozhat a szívben, infarktushoz is vezethet. Néhány kísérleti majmon túlzott EPO-termelésük okozta megnövekedett vérmennyiségük miatt vérvétellel kellett segíteni. Vélhetőleg ugyanígy kell majd eljárni a hasonlóan kezelt sportolókkal is, hiszen eltávolítani már nemigen lehet az egyszer a DNS-be juttatott gént. Gondok lehetnek a genetikus úton történő izomtömeg-növeléssel is.

Egyre többen tartanak a géndoppingtól A sydneyi olimpia doppingvizsgálatain olyan elváltozásokra bukkantak a vérben az orvosok, amelyek szerint esetleg génkezelésnek vetették alá a versenyző(ke)t. Bár értesüléseink szerint itt még nem géndoppingról volt szó, előrejelzések szerint a 2008-as olimpián ez már reális veszély lesz. Schmitt Pál, a NOB alelnöke lapunkkal közölte: rövidesen olyan doppingteszteket kell bevetni, amelyekhez képest a maiak kőkorszakiak. B. Horváth Lilla-->