Lassan érnek be az újítások

A világszervezet munkatársai a humán tőke gyarapodását is magában foglaló munkatermelékenység, továbbá az állótőke összetételének változását is tartalmazó össztényezős termelékenység (MFP) fejlődésének nemzetközi összehasonlításával kívánták feltárni a tudás bővülésének -- amelyet a k+f reprezentál -- összefüggését az összes termelési tényezők együttes termelékenységének javulásával. Az OECD szakértői, Andrea Bassanini, Stefano Scarpetta és Ignazio Viscoa megállapítják, hogy az egy főre jutó GDP növekedése országonként különböző volt a 90-es években, ezzel szemben a munka termelékenységének növekedése az előző évtizedhez képest elég stabilan alakult. A különbség oka a munkaerő felhasználásának eltérő javulásában található. E különbségek mélyebb és pontosabb okait statisztikai módszerekkel nyomozzák, és az MFP mérésének problémáit megvitatva megállapítják, hogy korreláció található 1980-tól 1998-ig az MFP növekedési ütemének változása és a vállalati k+f kiadások intenzitásának változása között.



Az összefüggést két, egymással össze nem férő módon lehet értelmezni. Az egyik szerint mérési problémák miatt szorosabb a kapcsolat az MFP növekedési üteme és a k+f intenzitásváltozása, mint az előbbi változása és az utóbbi szintje között. A másik értelmezés viszont reális okot lát: a k+f-nek sajátos szerepe van a termelés lassulását követő javulásban. Ez az utóbbi összhangban van a k+f és az MFP közötti kapcsolat erősödésével, amely nem csak az Egyesült Államokban figyelhető meg. Az MFP pedig, mint elemzésükkel kimutatják, közvetlenül összefügg az egy főre jutó GDP növekedésével.



Ezután térnek rá a számítógépek elterjedése és a megfigyelhető növekedési ütemek közötti kapcsolatra. Miért lassult a termelékenység a számítógépkorszak első napjai után? Rámutatnak, a technika terjedése, a vele kapcsolatos intézmények és humán tőke átalakulása próbálkozásokkal és tévedésekkel, tevékenység közbeni tanulással és önmagukat erősítő szervezési hibákkal jár. Mindezek okozzák, hogy nincs lineáris összefüggés egyrészt az általános rendeltetésű technika gazdasági kiaknázásának kezdete, másrészt a terjedés módja és az aggregált termelékenységre gyakorolt hatásai között.



A termelékenység lassulhat, mert a technikát át kell venni, mert az új gyárak építése erőforrásokat von el. A javulás lassúsága a tanulási görbe meredekségének, a régi gyártmányú gépek és berendezések általános kicserélése lassúságának -- ez függ az új gyárépítés okozta hatékonyságromlástól és a jövőt már nem befolyásoló költségeitől -- és annak tulajdonítható, hogy az utánzásból eredő haszon reményében egyes cégek késve lépnek be. Mindez akár 30 éves lassulást is okozhat. Schumpeter növekedéselméletének hagyományai szerint az általános rendeltetésű új technika bevezetése a k+f tevékenység erős fokozódását okozhatja, ami forrásokat von el a közvetlen termeléstől.



Mindez azt mutatja, hogy az adatok szerint bizonyos "hagyományos" tényezők is vannak az egyes OECD-tagállamok növekedési teljesítményének eltérése mögött, de újak is, amelyek többnyire az információtechnika elterjedésével függnek össze. A két tényező eltérő gazdaságpolitikai intézkedéseket követel. Az előbbiek a foglalkoztatáspolitikával és ennek társadalmi, kulturális hátterével, más szavakkal a szükséges strukturális reformokkal függnek össze. Ezzel kapcsolatban a kontinentális Nyugat-Európa és Japán munkanélküliségére és óvatos munkaügyi reformjaira utalnak a szerzők.



Az új technika, különösképpen az információs és távközlési technika terjedésére visszatérve a tanulmány rámutat, hogy az általános rendeltetésű technológia terjedésének hordozói az új cégek vagy olyan régebbiek, amelyek vezetősége és szervezete megújult. Az áttérés elmulasztott haszonnal mért költsége ténylegesen nagyobb a régebben alapított cégeknek, mint az újaknak. A terjedési mechanizmus fontos elemei a cégösszeolvadások és ellenséges felvásárlások, amelyek a vezetők cseréjével átrendezik a komparatív előnyöket. Ezért a gazdaságpolitika fő feladata az új technika érdekében az, hogy vállalkozásbarát kereteket teremtsen, és könnyítse a tőkeáramlást.

OECD-tanulmány a gazdasági növekedés és a műszaki fejlődés kapcsolatáról Az egy főre jutó GDP növekedési rátái közötti különbség tényezőkre bontásával következtetnek az OECD kutatói arra, hogy miért nő átmenetileg lassabban a termelékenység -- a növekedés fő tényezője -- az egész gazdaságra ható új technika megjelenése után. vg-összefoglaló-->